„Felelősségünk van a szüleinkkel kapcsolatban” Tasnádi István legújabb darabjának ősbemutatója a Vígszínház Házi Színpadán

  • PORT

A nyolcvanéves, visszavonultan élő ügyvéd életében egyszer csak felbukkan egy tizenkilenc éves csinos vidéki lány. Főz rá, gondoskodik róla, kiváltja a gyógyszereit és betölti az űrt, amit a néhány éve elhunyt felesége hagyott maga után. Az öregúr boldog, hogy ilyen kellemes hölgytársasága akadt, a két fia azonban kevésbé, mert az apjuk bankszámlájáról hirtelen eltűnt minden pénz, és már a számláit sem tudja kifizetni. Tasnádi István legújabb, Apa szeme fénye – Gold Digger című darabját a szerző rendezésében, Kőszegi Ákos, Igó Éva, Horváth Szabolcs, Dino Benjamin és Rigó Mária szereplésével mutatják be március 22-én a Vígszínház Házi Színpadán.

Minden életkornak megvannak a saját feladatai és kihívásai. Bár minden sors egyéni, általánosságban azt lehet mondani, hogy az ember húszas-, harmincas éveiben a gyerekeit neveli, negyvenes-, ötvenes éveiben pedig a szüleiről gondoskodik. Főleg, ha az egyik szülő egyedül marad, és kezd a világtól elszigetelődni. Hogyan kell odafigyelni egy idős szülőre, mennyi időt kell vele tölteni, mennyire szabad az ügyeibe beavatkozni? Hogyan reagáljunk, ha az apánk 80 évesen új életet akar kezdeni és bemutatja fiatal barátnőjét? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Tasnádi István az Apa szeme fénye – Gold Digger című darabja.

„Körülbelül 7 éve kezdtem el írni ezt a történetet, a környezetemben ugyanis több ilyen eset is történt. A darabra készülve még egy rendőrségi prevenciós előadáson is részt vettem, ahol egy nyugdíjas klubban a potenciális áldozatoknak beszéltek az „öregezés” jelenségéről. Ez egy általános veszély, ami főleg az egyedülálló, idős emberekre leselkedik. Egy teljes iparág épül rá: kihasználják a világtól egyre jobban elszigetelődő idős embereket, akik már azért hálásak, ha valaki empátiát, érdeklődést mutat irántuk. Drámaíróként megláttam ebben a nagyon erős drámai alapkonfliktust. Úgy érzem, nagyon fontos erről a témáról beszélni. Az előadást látva talán néhány néző ráébred arra, mennyire eleven ez probléma, milyen nagy felelősségünk van a szüleinkkel kapcsolatban” – emeli ki a szerző-rendező.

A darab látszólag reális szituációból indul. Sokáig úgy tűnik, mintha egy bűntörténetet látnánk, majd különböző valóságszintek elevenednek meg a színpadon. Ezek segítenek értelmezni a család és a főszereplő, az Apa történetét. Miért vált ennyire magányossá és sebezhetővé ez az idős ember, miért romlott meg a viszonya a fiaival. „Nagyon izgalmas dolog élő szerző darabján munkálkodni, pláne úgy, hogy ő maga a rendező is. Filmeknél szokott ilyen előfordulni. A próbákon néha úgy is éreztem, mintha filmet forgatnánk, ráadásul ez az intim tér, a Házi Színpad, úgynevezett filmes színészetet igényel, ami igen megnehezítette a dolgomat, mert egy 80 éves férfit alakítok, nagyon kell vigyázni, hogy ne tűnjek illusztratívnak. Tasnádi-darabban már játszottam, ott a testvére, Csaba volt a rendező.
Szeretem István írói világát. Az előadás generációk "furi" találkozása is egyben, hogy ezt a "furi" szót használjam a darabból” – meséli az Apát alakító Kőszegi Ákos.

Az Apa szeme fénye – Gold Digger című előadás március 22-től látható a Vígszínház Házi Színpadán.

Az előadást 16 éven felüli nézőinknek ajánlják!