Legendás és új színházi előadások – Karácsonyi online színházajánló

Most egy klikkeléssel beülhetünk a virtuális nézőtérre, és felidézhetünk régi nagy színházi élményeket vagy megnézhetünk olyan előadásokat is, amiket régóta terveztünk, de nem jutottunk el a teátrumba. Az internetre felkerültek olyan legendás színházi előadások, amelyeknek a bemutatója évtizedekkel ezelőtt volt, de örök nyomot hagytak a hazai színháztörténelemben, és persze elérhetőek újak is – ezekből válogattunk.

Az idei téli ünnepek sokak számára nehezebbek, szomorúbbak, mint a korábbiak, mivel a járványügyi korlátozások miatt elmaradhatnak a nagy családi összejövetelek, baráti bulik. Az ünnepi nyüzsgés és forgatag helyett most a kényszerű befelé fordulás időszaka jön. De ebben az elcsendesülésben még fontosabb szerepe lehet a kultúrának, amely az online térben virágzik. A szabadidőnkben például színházi előadásokat is nézzünk, hisz az internet erre is bőséges lehetőséget kínál! 

Presser Gábor – Sztevanovity Dusán – Horváth Péter: A padlás, Vígszínház

Harminckét éve volt a bemutatója, és még mindig műsoron tartja a Vígszínház. Nemrég az E-színházban élőben közvetítették az ezredik előadását. Elég annyit mondani, hogy „Fényév távolság”, s máris tudjuk, hogy egy padláson vagyunk valahol kelet és nyugat között. A minden korosztálynak szóló mesejáték főhősei különös, különc szellemek, akiket csak azok láthatnak, akiknek olyan romlatlan a szívük, mint a gyerekeknek. A padlást azok is ismerik, akik sose látták, mivel a Presser Gábor és Sztevanovity Dusán által írt dalok időtlen slágerek. A szerzőpáros új műfajt teremtett: a rockzene és a színpadi zeneköltészet ötvözetét.  A bemutató óta lezajlott egy rendszerváltás, megfordult velünk a világ, de A padlás itt maradt velünk. Hegedűs D. Géza – aki egykor Barrabást és a Révészt alakította – úgy véli, az előadás sikerének titka éppen az, hogy teljesen apolitikus és nagyon szerethető, felnőtteknek szóló mese.

Ezt a mesét a YouTube-on visszanézni kicsit szomorú is, hiszen sokan már nincsenek köztünk az eredeti szereposztásból. A Rádióst játszó Kaszás Attila gyönyörű énekét és játékát azonban megőrizte a mozgókép.  Az ő szerepét ma már Wunderlich József és Ember Márk viszi tovább. Nincs köztünk Vallai Péter, aki a Detektív volt, és nincs már Tábori Nóra sem. Az 1988-ban bemutatott darabban az akkor még pályája elején járó Igó Éva játszotta a Rádiós szerelmét, Sünit – mára megkapta Tábori Nóra egykori szerepét, Mamókát. Elhunyt az előadás rendezője, Marton László is. A YouTube-ra felkerült felvételen ugyan meglátszik, hogy harminc évvel ezelőtti technikával készült, mégis pótolhatatlan színházi pillanatokat őrzött meg az utókornak.

 

Csehov: Három nővér, Katona József Színház

Legendás lett a Katona József Színház Három nővér című előadása is, amit 1985-ben mutattak be, Ascher Tamás rendezésében. „Csak” nyolc évig volt repertoáron. Majd miután a társulat 1994 februárjában, 238. alkalommal utoljára is eljátszotta, az eredeti szereposztás színészei elvonultak a köztelevízió stúdiójába, ahol közönség nélkül, eredeti szereposztásban felvették a darabot, amit szintén Ascher Tamás rendezett. Az előadás alapján készült tévéjáték idén áprilisban előkerült az archívumok polcairól, és az MTVA nyilvánosságra hozta az interneten. Ennyi év után újranézni egy régi előadást mindig izgalmas és kockázatos is, hiszen közben a színházi technika rengeteget változott, felgyorsult a színpadi játék is.

Ascher Három nővére azonban kiállja a próbát: ma éppen olyan nagy hatású, felkavaró előadás, mint annak idején.

Csehov darabját három évvel a Katona megalakulása után mutatták be. Az előzményekről érdemes tudni: Ascher Tamás és Zsámbéki Gábor rendezők korábban a kaposvári színház oszlopos tagjai voltak, Székely Gábor pedig Szolnokon hozott létre izgalmas, progresszív színjátszást. Majd Zsámbékit és Székelyt ’78-ban leszerződtették a Nemzeti Színházba, s vitték magukkal vidéki társulatuk több tagját is A két Gábor és a Nemzeti fúziója azonban nem sikerült jól, s a korabeli kultúrpolitika úgy döntött: Zsámbékinak és Székelynek közös játszóhelyet biztosítanak: ez lett a Nemzeti kamaraszínházából létrehozott új Katona József Színház. Az alapító társulat tagjai között egyaránt ott voltak a híres kaposvári színészek, de akadtak (például Bodnár Erika, Sinkó László, Major Tamás, Gobbi Hilda), akik a Nemzetiből szerződtek az új csapathoz. Kimondatlanul is, de valójában egy új alternatív nemzeti válogatott társulat jött össze. S hogy milyen kiváló alkotói közösséget szerveztek, azt éppen a Három nővér sikere bizonyította. A nővéreket Básti Juli, Szirtes Ági és Bodnár Erika játszották. Az előadásra nemcsak itthon, de szerte a világban felfigyeltek: Párizsban, Londonba és Európa más nagyvárosaiba is meghívták a társulatot, és mindenütt felsőfokban dicsérték őket. A Három nővérrel kezdődött el a Katona máig tartó nemzetközi karrierje.

Az előadás új nyitányt jelentett a nyolcvanas évek kultúrpolitikájában is. Az utolsó jelenet végén az elvonuló orosz katonai csapatok masírozását halljuk, amelybe ágyúdörgés keveredik.

A cenzúrán azonban ez már nem akadt fenn. Emlékezetes, hogy pár évvel korábban, a kaposvári színház Marat halála előadásának végén Máté Gábor egy kockakővel a kezében siratta el az ötvenhatos forradalmat. Ebből akkor hatalmas politikai botrány kerekedett, be akarták tiltani az előadást. Az állampárti rendszer fokozatos gyengülését mutatja, hogy a Három nővér végén dübörgő szovjet tankok már nem verték ki a politikai biztosítékot.

„Az előadás igen indulatosan, szinte őrjöngve tiltakozik a kelet-európai értelmiségi lét befalazottsága, elzártsága, szinte végletes provincialitása ellen”

– nyilatkozta Ascher Tamás. „Nos, ez a tiltakozás nagyon is érdekelte a nézőket szerte a világon, és mi körbe is hordhattuk előadásunkat, mert az adott pillanatban már nem volt olyan erejű cenzúra, amely elzárhatott volna bennünket a világtól. Csehov darabja egyike azoknak a remekműveknek, amelyekben mindig megtalálható valamilyen kortársi üzenet.”

A darab ITT érhető el. 

 

Dickens: Twist Olivér, Bartók Kamaraszínház (Dunaújváros)

Megtekinthető a színház  YouTube csatornáján, december 25–26-án.

Az online előadások előnye az is, hogy nem kell autóba, vonatra ülni ahhoz, hogy eljussunk távolabbi teátrumokba. A dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház Twist Olivér előadása december 25-én, 20 órakor kezdődik egy időben a színház YouTube csatornáján és Facebook oldalán is, felvételről, és csak 48 órán át lesz ingyen megtekinthető.  


A Twist Olivért tavaly februárban mutatták be. Egy kicsi vidéki színház részéről nagy vállalás zenés művet színpadra vinni, hisz ez a legköltségesebb műfaj. Az Őze Áron vezette társulat azonban komolyan veszi családbarát szerepét, és minden évben műsorra tűz olyan művet, amit a család minden tagja megnézhet, gyerekektől a nagyszülőkig. A színház igazgató-helyettese, Csadi Zoltán színész, rendező eredetileg az Oliver! című világhírű musicalt akarta bemutatni Dunaújvárosban, de a jogdíjak olyan sokba kerültek volna, ami nem fért bele a színház büdzséjébe.  Ám Dickens történetéről mégsem szerettek volna lemondani. A rendező fiatal, Zeneakadémián végzett komponistákat (Dobri Dánielt, Farkas Bencét és Sulyok Benedeket) kért fel arra, hogy írjanak új színpadi zenét a számukra. A dalszövegeket szerzője: Galambos Attila. Így született meg az új magyar musical, a Twist Olivér. Noha nem aktualizálták Dickens örök érvényű történetét, Csadi koncepciójában a társadalmi problémák kerültek fókuszba: vajon a peremre szorult gyerekeknek milyen esélyük van arra, hogy befogadó közegekre találjanak? Bárhová is születtünk, a legfontosabb, hogy kinyújtsuk a kezünket egymás felé. Ezért is döntött úgy a teátrum, hogy karácsonykor a Twist Olivér üzenetét osztja meg a nézőkkel. És persze szeretettel várják azokat, akik élőben is szeretnék látni ezt a szívbemarkoló előadást – amint kinyithatnak végre a színházak. 

Tar Sándor: Szürke galamb, Stúdió K

A járványügyi korlátozások a független kis társulatokat érintik a legsúlyosabban, hiszen ők lényegében a jegybevételekből élnek. Nekik most minden támogatói forintra szükségük van.

Az E-szinhaz.hu oldalára felkerült néhány korábban rögzített független színházi előadás is, amelyek olcsón megnézhetők, így bevételhez juthatnak a nehéz helyzetbe került színházi műhelyek. Érdemes megtekinteni például a Stúdió K Színház 2017-ben bemutatott Szürke galamb című előadását. A független társulatok közül a Stúdió K a legrégebbi és legnevesebb: Fodor Tamás a hetvenes évek elején alapította. Az akkori társulat a kádári kultúrpolitika célpontjává vált, de ma sem könnyebb szellemi függetlenségüket megőrizni és fenntartani magukat. Kísérletező szellemiségük semmit sem kopott. A Szürke galamb ebből a szempontból is különleges előadás. A szerző, Tar Sándor annak idején a Beszélő felkérésére folytatásokban publikálta írását. Mivel Tar alapvetően novellistának tartotta magát, közel állt hozzá az önálló részekből álló laza szerkezetű történet, ami kötetben is megjelent. A műfaja: bűnregény.

Tar Sándor sorsa is egyfajta bűnregény volt: a rendszerváltás után tíz évvel derült ki, hogy éveken át együttműködött a III/III-as ügyosztállyal, és jelentett barátairól, a demokratikus ellenzék tagjairól. A belügy magánéleti titkaival zsarolta meg az írót, aki félelmében nem tudott ellenállni a hatalmi nyomásnak. Ugyanakkor meghasonult önmagával, a lelkiismeretével, és alkoholista lett. Lebukása után gyakorlatilag halálra itta magát: 2005-ben hunyt el. Tar életszemléletéről mindent elmond a Szürke galamb egyik sora:

„A pokol pedig a földön van, és életnek hívják”

A tragikus és ellentmondásos írói sors azonban nem vetett árnyékot az életműre, és a Stúdió K előadása is hozzájárult ahhoz, hogy Tar irodalmi hagyatéka ne vesszen el. Az előadást Horváth Csaba koreográfus, a hazai mozgásszínház műfajának egyik megteremtője rendezte. A fizikai színház nyelvére adaptálni Tar Sándor történetét merész, formabontó vállalkozás volt a Stúdió K részéről, és persze óriási erőpróba is.

+1

Mi jár a fejedben? Rózsavölgyi Szalon

A Rózsavölgyi Szalon egy egészen különleges módját választotta, hogyan tartsák a kapcsolatot a közönséggel akkor, amikor nem járhatunk színházba. Nem streamelnek, hanem színházi kulturális műsort indítottak Mi jár a fejedben? címmel. Ezt kérdezi tőlünk a Facebook is, ha posztolni akarunk, így a műsor címe utal arra is, hogy a Rózsavölgyi Szalon Facebook oldalán és YouTube csatornáján is láthatjuk a programot és a szalonszínház művészeit is. Például Józan Lászlót és Csiby Gergelyt, akik a Rózsavölgyi több előadásában is játszanak, és most műsorvezetőként is bemutatkoznak, ugyanis ők vezetik a Mi jár a fejedben? adásait.


Mindegyik adás tematikus. A december 26-i program pedig mi másról szólhatna, mint a karácsonyról és a családról? Találkozhatunk Nagy-Kálózy Eszterrel, Rudolf Péterrel,  Auksz Évával, Őze Áronnal, Sztarenki Pállal és lányával, Sztarenki Dórával, de lesz egy ünnepi beszélgetés Fabiny Tamás evangélikus püspökkel is.