1. Hát persze, hogy A rózsa neve is egy könyvadaptáció volt. Manapság hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy azért régen sem tobzódott annyira az újító ötletekben a filmipar: kényelmesebb volt leforgatni egy-egy bombasikerű bestsellert. Könyvadaptáció volt többek között a Psycho, a Madarak, a korai Bond-filmek szinte mindegyike, A majmok bolygója, A cápa, a Rambo, a Die Hard és A farkasokkal táncoló is. A rózsa neve a híres olasz irodalmár-filozófus Umberto Eco 1980-ban megjelent, azonos című, világsikerű könyve alapján készült.

2. Igazából ez egy középkori Sherlock Holmes-sztori. 1379-ben Baskerville-i Vilmos ferences szerzetes (a filmben Sir Sean Connery alakítja) megérkezik egy észak-itáliai bencés kolostorba, hogy ott előkészítsen egy teológiai vitát a pápai legátusok és a ferences szerzetesek között, mielőtt nem kívánt egyházszakadásra kerülne sor. Csakhogy titokzatos haláleset bolygatja föl a kolostor addigi álmos életét, Baskerville-i Vilmos pedig középkori Holmesként nyomozni kezd (ám eközben megérkezik Bernard Gui, a pápa inkvizítora, aki a maga kíméletlen módszereivel szintén megpróbálja meglelni a bűnöst). A Sherlock Holmes-párhuzam persze nem bulváros újságírói túlzás, hiszen a főszereplő nevében szereplő Baskerville már A sátán kutyája című Arthur Conan Doyle-regényben (The Hound of the Baskervilles) szerepelt, amelyben a Baskerville-család ősi angliai birtokát tartotta rettegésben egy titokzatos rém. A Sherlock Holmes-párhuzamot tovább erősíti, hogy Baskerville-i Vilmos fiatal segítőtársát (akit a filmben Christian Slater alakít) úgy hívják, hogy Adson – ami tökéletesen rímel arra, hogy Dr. Watson!

3. A rendező az egyik legnagyobb Umberto Eco-rajongó. Jean-Jacques Annaud már jóval A rózsa neve hivatalos franciaországi megjelenése előtt olvasott a könyvről egy cikket a Le Monde hasábjain, és azonnal eldöntötte, hogy filmváltozatot készít belőle. Leginkább az keltette fel az érdeklődését, hogy cikk szerint a regényben egy görög nyelven írt könyv eltűnése áll a kolostorbéli titokzatos események hátterében, és Annuad mivel rajongott a görög nyelvért és a középkori apátságokért, már a hivatalos francia megjelenés előtt kikönyörögte a fordítást a kiadótól. 1982 nyarán hozzá is kezdett, hogy filmet készítsen a terjedelmes kötetből, félredobva A medve című filmje munkálatait is, ami így csak 1988-ra készült el.

4. Forgatókönyvírók serege dolgozott a filmen, mert nem bírták a tempót. A rendező úgy vélte, hogy a forgatókönyv megírásakor csak az izgalmas bűnügyi szálat kell szem előtt tartani, mert a regény hihetetlenül gazdag kulturális, vallásfilozófiai és történelmi ismeretanyagát nehezen tudná befogadni a nézőközönség. Annaud és Alain Godard kilenc forgatókönyv-változatot írtak, ám miután a rendezőnek egyik verzió sem tetszett, Godard bedobta a törülközőt. Új forgatókönyvíróként felmerült David Newman, Peter Feibleman, Alvin Sargent és David Mamet is, de végül Gérard Brach, Roman Polanski állandó munkatársa szállt be a munkába, aki két további forgatókönyv-változatot írt. Később bevonták a munkába Andrew Birkint is, aki két újabb forgatókönyv-változatot írt, ám az utolsó verziót Annaud már egyedül fejezte be, mert a saját víziójának mindenáron való keresztülverése miatt mindenki kidőlt mellőle a megfeszített munka közben.

5. A titokzatos gyilkosságról szóló film producere maga is gyilkosság áldozata lett! A film első producerét, Gérard Lébovicit még a forgatás előtt megölték, így Jean-Jacques Annaudnak személyesen kellett bejárnia Róma, Párizs, London, Tokió, Madrid és Hollywood nagy stúdióit, hogy pénzt szerezhessen a nagyszabású történelmi krimije megrendezéséhez. Az akkori NSZK-ban járva végül összetalálkozott Bernd Eichingerrel, akinek annyira tetszett a filmterv, hogy mindenét egy lapra tette fel: még a cége épületét is eladta, csak hogy legyen elég pénz a forgatáshoz. Az igencsak rizikós hazárdjátéka végül bejött, mert A rózsa neve komoly anyagi sikert hozott neki is.

6. Eredetileg Robert De Niro lett volna a főszereplő. A Taxisofőr, a Dühöngő bika és A keresztapa 2 sztárja még egy meghallgatásra is elment. Ám amikor előadta Annaudnak, hogy szerinte kéne a sztoriba egy látványos kardpárbaj Baskerville-i Vilmos és az inkvizítor Bernardo Gui, a rendező meggondolta magát (ő csak egy szellemi párbajt akart a két karakter között), és inkább új főszereplőt keresett.

7. Ian McKellen, Jack Nicholson, Michael Caine és Albert Finney is esélyes volt Baskerville-i Vilmos szerepére. Sőt, De Niro kiesése után Paul Newman neve is felmerült. Sean Conneryt egy ügynök, Mike Ovitz javasolta, de a rendezőnek nem tetszett az ötlet, mivel szerinte a közönség túlságosan összekötötte a színészt James Bonddal. Bernd Eichinger producer azt javasolta, hívják el Conneryt egy castingra, aztán gyorsan szabaduljanak meg tőle. Az olvasópróba azonban Annaud és Eichinger legnagyobb meglepetésére ragyogóan sikerült, mert Connery már elsőre úgy mondta el Baskerville-i Vilmos szöveget, ahogyan azt a rendező a fejében eredetileg elképzelte.

8. Sean Conerry kicsit rigolyás volt a forgatás alatt. A minél nagyobb történelmi hitelesség kedvéért az összes szereplőnek szerzetes módra körbeborotválták a haját, és mindenki pontosan olyan csuhát viselt, mint az igazi ferences rendiek. A korhűség jegyében a szerzeteseket alakító színészeknek mindig mezítláb kellett szerepelniük a jeleneteikben – Connery azonban már a legelső forgatási napon kiakasztotta a rendezőt azzal, hogy szandálban és papucsban jelent meg, arra hivatkozva, hogy fázik a lába. Végül megállapodtak abban, hogy azokban a jelenetekben, melyek során Connery lába nem látszik, a színész viselhet zoknit, sőt akár bakancsot is. Amikor azonban ellenőrizték az egyik jelenet hangfelvételét, a rendező felfigyelt egy furcsa, ismétlődő hangra. Kiderült, hogy a hang Connery csizmájától származik, amint az a márványpadlóval érintkezik, így a hibát sürgősen korrigálni kellett.

9. Christian Slater nem tudta, mi lesz a szexjelenetében! Az emlékezetes erotikus jelenetben az Adsót elcsábító Valentina Vargas 20 évesen szerepelt, Slater azonban még csak 15 volt a forgatás idején. A rendező nem adott semmiféle konkrét útmutatást Valentina Vargasnak, hogy mi hogyan legyen a jelentben, hagyta, hogy a színésznő rögtönözzön. De nem magyarázta el Christian Slaternek sem, hogy pontosan mit is fog csinálni a kollégája, így amikor a színésznő levetkőzött, a fiatal Slater őszinte meglepődését rögzíthették a kamerák.

10. Vajon tetszett Umberto Ecónak a film? Eco nem kívánt részt venni a forgatókönyv elkészítésében, mert az volt a véleménye, hogy az ő feladata a könyv megírásával véget ért, a film pedig egy másféle műfaj, amihez ő nem ért. A rendezőt sem akarta befolyásolni: bár végig kiváló munkakapcsolatban voltak, hagyta, hogy Annaud szabadon megvalósíthassa a saját verzióját a könyvben olvasottak alapján. Eco később egy interjúban diplomatikusan azt nyilatkozta, hogy ha nem lett volna elégedett a filmváltozattal, akkor nem engedte volna, hogy a neve szerepeljen a stáblistán. Eleinte egyébként még fanyalgott amiatt, hogy egy Bond-színészt szerződtettek le Baskerville-i Vilmos szerepére, ám a film megtekintése után már ő is elismerően nyilatkozott Sean Connery alakításáról.