1946. július 4-én született Trokán Péter, Jászai Mari-díjas magyar színművész. Stúdiósként kezdte a pályát a Nemzeti Színházban, de játszott a kecskeméti Katona József Színházban, a debreceni Csokonai Színházban, a Népszínházban, a Nemzeti Színházban, a József Attila Színházban, a veszprémi és a soproni Petőfi Színházban, a Madách Színházban és a szombathelyi Weöres Sándor Színházban.

A legtöbb embernek persze a Szomszédok című, hazai gyártású, kultikus tévésorozatból lehet ismerős Trokán Péter. Ő alakította ugyanis a fickós bajszú Szelényi János erdőmérnököt, aki hol Almának csapta a szelet, hol az orvvadászok ellen vívott örök szélmalomharcot – nem egyszer az életét kockáztatva a jó ügyért!

A művész 72. születésnapja alkalmából összeszedtük a hét legemlékezetesebb jelenetét a Szomszédokból. Íme:

1. „Most kezd piszkosul fájni!”

A Szomszédok első számú akcióhőse egyértelműen Gazdagrét Batmanje, Vágási Feri (Nemcsák Károly) volt, aki szinte minden második epizódban verekedésbe keveredett a lakótelepen. Pedig az igazság az, hogy a derék János is legalább ennyire harcias volt, ha a magyarországi erdőkről volt szó: Robin Hoodként csapott le minden tilosban járó rapsicra, orvvadászra és fatolvajra! Többször is fizikai konfliktusba keveredett velük, a fenti jelenetben le is puffantották szegényt.

2. Jánost lelövik a Ladával menekülő orvvadászok!

A 74. fejezetben is volt lövöldözés: az erdőgazdaság vaddisznóállományára pályázó, gonosz orvvadászok lábon lőtték a rájuk lecsapó Jánost! Szegény még a következő epizódokban is sántikált (itt ugye tudni kell, hogy az egyes részek között a cselekményben is mindig 2 hét telt el). Trokán Péter bakizott is ezzel kapcsolatban: a 75. epizódban a bal lábát tette fel pihentetni, a 76. részben a jobb lábát, míg a 77. fejezetben újra a balt.

3. „Ezt a csúzlit pedig elkobozzuk!”

1998-ban, a teleregény 298. fejezetében a ma már leginkább stand upos komikusként ismert Janklovics Péter egy olyan zsiványt alakított, aki a haverjával együtt légpuskával lövöldözött az erdőben énekesmadarakra és mókusokra. Természetesen a hős Szelényi János elkergette őket. Itt egyébként egy baki is benn maradt: az egyik zsivány véletlenül orrba vágja a légpuskával a cimboráját, de úgy tesznek, mintha a világon semmi sem történt volna, és árkon-bokron át futni kezdenek.

4. Bunyó Alma presszójában

Alma munkahelyén, az Alkotás Presszóban rendszeresen visszatérő elem volt a verekedés és a maffiafilmekbe illő, védelmi pénzes fenyegetőzés is. Sőt, egyszer egy motoros bandita gránátot is dobott a presszó teraszára (amit Alma hősiesen átdobott egy közelben parkoló autóra)! Az egyik epizódban egy részeg hőbörgő ráborította Almára az asztalát, miután megtagadták tőle az újabb sört és konyakot. Kész szerencse, hogy az erdőmérnök úr pont arra járt, és kiütötte a kötekedőt, akit aztán Kaszás Gézával együtt át is adott a kiérkező motoros rendőrnek. Utóbbit egyébként a lovas színházas Pintér Tibor alakította: a Delfinnek nevezett zsaru ha épp nem egy újabb gazdagréti bűnügynél helyszínelt, akkor Julcsinak csapta a szelet.

5. János, a magyar David Hasselhoff

A 216. részben János egy tóparton (Velencei-tó? Balaton?) ejtőzik új szerelmével, Német Helgával (akit vicces, hogy a civilben is majdnem ilyen nevű színésznő, Orosz Helga alakított). A nyaralás azonban sosem lehet felhőtlen a Szomszédokban, hiszen itt ugye mindig történik valami sejtelmes zenével kísért galiba! Itt például az, hogy egy úszni nem tudó kisfiú beleborul a vízbe, miközben az anyjának integet – szerencsére János a Baywatch vízimentőit megszégyenítő fürgeséggel ugrik be utána! A folytatásban kiderül, hogy egész Magyarországon csak egyetlen mentőorvos teljesít 24 órás szolgálatot, mert a gyerekhez természetesen Mágenheim doki robog ki a fővárosból! Ezek után már nem csoda, hogy a Nagy Fehér folyton morcos volt.

6. „Az erdőt ápolni, kímélni és védeni kell!”

Az 1993-ban adásba került 162. részben János sajtótájékoztatót hívott össze az újságíróknak, hátha hírét viszik országszerte, milyen nehéz helyzetbe került az erdőgazdaság a rendszerváltás után elapadt állami pénzcsapok miatt. Ebben a részben volt az is, amikor Ullmann Mónika fiatal újságíróként faggatta ki Jánost arról, miért nem visznek fel szamárháton termőföldet a hegyekbe?

7. János gyilkos faviccel ünnepelte a 300. részt

A Szomszédokban visszatérő metapoén volt, hogy a jubileumi epizódokban, vagyis a 100., a 150., a 200. és a 300. fejezetben Takácsék tudják, hogy egy tévésorozatban szerepelnek. Ilyenkor Lenke néni mindig leszidja Taki bácsit vagy Almát, hogy már a sokadik alkalommal felejtik el kihozni a reggelihez a sószórót. Így hol a rántotta, hol a pirítós maradt sótlan, és elkezdődik a vita Taki bácsi magas vérnyomásáról és koleszterinszintjéről. A 300. részben János is becsatlakozott a pörölésbe, és megnyugtat mindenkit: ha nem kell korán munkába sietnie, akkor majd minden reggelihez kirakja a sót. Ezután még egy fájdalmas Hahota-szóviccet is benyögött a jelenet végén!