1. Mesébe illően keveredett a stábba a film forgatókönyvírója

A rendező, Richard Donner saját bevallása szerint akkor találkozott először Brian Helgeland forgatókönyvíróval, amikor épp a Warner stúdió kapuján haladt át kocsival, és látta, hogy ott áll Helgeland egy táblával a kezében, amin ez áll:

Munkáért, pénzért bármit megírok!

Donner kiszállt az autóból, és kérdezősködni kezdett a tábláról, Helgeland pedig (aki korábban csak olyan B-kategóriás horrorokon dolgozott, mint a Rémálom az Elm utcában 4 és a 976 - A Sátán hívószáma) elmondta, hogy állástalan forgatókönyvíró, aki épp munkát keres. Donner úgy döntött, hogy ad neki egy esélyt – végül Helgelanddal nem is egy, hanem rögtön két filmet forgattak le együtt. Az első az 1995-ös Bérgyilkosok volt, amiben Sylvester Stallone és antonio banderas kergették egymást. A második pedig az 1997-es Összeesküvés-elmélet, amiben Mel Gibson egy konteóhívő taxisofőr, aki a hagymázas elméleteivel felkelti egy ügyvédnő, Alice Sutton (Julia Roberts) figyelmét is, ám amikor megjelenik a titkosszolgálat pszichiátere (Patrick Stewart), kiderül, hogy minden, amit addig konteónak hittek, az tényleg maga a valóság, és egy halálos macska-egér játék részesei lettek...

2. A nyitójelenet nem is így szerepelt a forgatókönyvben

A film elején Mel Gibson taxisofőr karaktere olyan konteókkal traktálja az utasait, hogy az ENSZ békefenntartó katonái 1979-ben összegyűjtöttek minden apát, akinek Nobel-díjas lett a gyereke, és a tőlük származó spermiumokat a Rockefeller Center műjégpályája alatt tárolják lefagyasztva; az idősebb Bush valójában szabadkőműves, aki egy „Új Világrendet” akar kiépíteni; a csapvízben lévő fluoridot pedig nem azért adagolja az amerikai kormány, hogy óvja a lakosság fogait, hanem hogy mesterségesen gátolja az emberek szabad gondolkodását; a 100 dollárosban lévő fémszál pedig valójában egy poloska, amin keresztül mindenkit lehallgatnak...

A jelenet érdekessége, hogy Richard Donner elmondása szerint Mel Gibson ott a forgatáson rögtönözte ezt az egész őrült hadoválást.

3. Eredetileg Jodie Foster lett volna az ügyvédnő

Csakhogy ő nem vállalta el a munkát, mert épp a szintén 1997-ben mozikba kerülő Kapcsolat című sci-fit forgatta. A szerepet egyébként felajánlották Winona Rydernek is, mielőtt Julia Roberts kapta volna meg.

4. Jodie Foster őrölt rajongóját is megemlítik a filmben

Az előző pont tükrében kissé ironikus, hogy a történet egy pontján szóba kerül az a Ronald Reagan elleni híres merényletkísérlet, amelyet John Hinckley Jr. követett el Washingtonban, 1981. március 30-án, két hónappal Reagan első beiktatása után egy 22-es kaliberű revolverrel.

A férfi ugyanis halálosan szerelmes volt Jodie Fosterbe (állítása szerint azóta, hogy megpillantotta őt a Taxisofőrben), és a maga téveszmés módján az elnök meggyilkolásával akarta lenyűgözni és magába bolondítani a színésznőt.

Reagan túlélte a gyilkossági kísérletet, Hinckley-t pedig letartóztatták – ám mivel a szakértői vizsgálatok 1982 nyarán azt állapították meg róla, hogy nem épelméjű, végül nem került börtönbe.

5. Tényleg Julia Roberts lovagolt a fináléban

A film számos jelenetét a Connecticut állambeli Greenwichben található Lionshare Farmon forgattak. Ez a létesítmény Peter Leone tulajdona tulajdona, aki az Egyesült Államok hivaatalos lóversenycsapatának tagja volt ekkoriban, és ő készítette fel Julia Robertset a film végén látható jelenetben, amikor az ügyvédnő átgaloppozik a lovával egy mezőn, Mel Gibson karaktere pedig vágyakozva nézi egy pont arrafelé haladó kocsiból.

6. A film idővel a konteóhívők Bibliája lett

Michael Barkun politológus 2003-ban megjelent A Culture of Conspiracy (Az összeesküvés kultúrája) című könyvében megjegyzi, hogy pont az 1997-es Összeesküvés-elmélet volt az a blockbuster mozifilm, amely révén egy igen széles közönséghez jutott el az az elképzelés, miszerint az amerikai kormányt valójában a mélyállam (deep state) irányítja, amelynek a titkos ügynökei fekete helikoptereket használnak. Ezt a nézetet addig csak a radikális jobboldali szavazók vallották magukénak az Egyesült Államokban.

7. Hát persze, hogy az Összeesküvés-elméletből is készült InterCom-könyv

Az „InterCom Könyveket”, vagyis az 1989-ben Andy Vajna által megalapított mozifilm-, VHS- és dvd-forgalmazó cég gondozásában megjelent regénytárat aligha kell bemutatni a PORT.hu olvasóinak – hiszen egyrészt ezekből a könyvekből egészen biztosan ott volt egy-kettő a polcon minden filmrajongónál a '90-es években, másrészt nemrég külön cikket is szenteltünk a témának. Az InterCom-zsebkönyvek között természetesen ott volt 1997-ben az Összeesküvés-elmélet is, a borítóján Julia Roberts és Mel Gibson fotójával, valamint a harsogó felirattal, miszerint 1998. január 1-től már a magyar mozik is vetítik „az éf legfontosabb filmjét”.

Mentes Endre (aki 1991 és 1994 között az InterCom kreatív munkatársa, majd egészen 1998-ig a cég kreatív igazgatója és az InterCom Könyvek  sorozatszerkesztője volt) visszaemlékezése szerint

volt akkoriban egy aranyszabály: Julia Roberts annyira népszerű volt, hogy ha ő került a címlapra, az plusz 10 ezer eladott példányt jelentett bármiből.

Legendák nyomában: a '90-es évekbeli InterCom-sikerkönyvek titka

Óriási példányszámban lehetett eladni anno Az utolsó akcióhős vagy a Több mint testőr forgatókönyve alapján készült regényeket. Csakhogy a világpremierek bevezetésével, az ezredforduló plázamozi-dömpingjével és az utcai könyvárusok eltűnésével véget is ért a diadalmenet.

Tovább

8. Mit írt anno az Összeesküvés-elméletről a Filmvilág?

Nem sok jót... Hungler Tímea nyúlfarknyi cikkéből (ami a patinás szaklap 1998/1-es számában jelent meg a Láttuk még rovatban) legalábbis nem az jön le, hogy ez lenne a kedvenc Mel Gibson-filmje:

...egy szép napon kiderül, hogy a sorsüldözött taxist valóban üldözik; a jó emberek rosszak, csak jónak látszanak; a rossz emberek jók, csak rossznak látszanak (egyéb variációs lehetőségek); vagyis: senki sem az, akinek látszik, kivéve Melt, aki tényleg patológiai eset. Filmünk ezen a ponton a Gibson által imponálóan megformált szenvedéstörténetből átalakul akciómozivá: szereplőinkre lőnek, ők visszalőnek; a meleg helyzetek után pedig összemelegszenek, jóllehet csak a szó platonikus értelmében, figyelembe véve a körülményeket. Tanulságként így nem marad más, csak annyi, hogy Gibson remek színész, aki ezt a filmet is eladhatóvá teszi.