A tévés vetélkedők többsége köztudottan nem az intellektuális szórakoztatás magasiskolája, de még így is vannak kirívó esetek. Van, hogy a koncepció akár működhetne is, csak éppen a résztvevők sötétebbek, mint az éjszaka, máskor viszont már az alapötlet is óriási nagy baromság. Mindkét verzióból válogattunk.

8. Family Feud

Az 1976 óta megszakítás nélkül futó vetélkedőben két család versenyez egymással, akiknek a legnépszerűbbnek gondolt választ kell megnevezniük a különböző felmérésekhez kapcsolódó kérdésekre, cserébe készpénzt és díjakat nyerhetnek.

A Family Feud nem azt bizonyítja be, hogy minden családban akad egy nem túl okos fekete bárány, hanem hogy gyakran csak ilyenekből áll a család. Az még érthető, hogy a bónuszkörben, ahol a győztes család két tagjának ugyanazt a kérdéssort kell megválaszolnia határidőre, idegességükben hülyeséget válaszolnak, de akkor is ez történik, ha van idejük bőven. Néhány példa:

7. Celebrity Jeopardy!

A Jeopardy! eredeti verziója még 1964-ben debütált, és eddig több mint 8 ezer epizódot élt meg. A vetélkedő nagy ötlete, hogy megfordítja a kvízműsorok hagyományos kérdés-válasz formátumát. Ahelyett, hogy kérdéseket kapnának a versenyzők, válaszok formájában általános ismereteket tartalmazó nyomokat kapnak, és ez alapján kell az adott személyt, helyet, dolgot vagy fogalmat kitalálniuk kérdésként megfogalmazva.

2009 óta létezik a műsornak egy celebverziója is, amelyben hírességek vetélkednek. A probléma persze az, hogy a legtöbb híresség közel sem olyan okos, mint egy átlagos Jeopardy-versenyző. Így aztán a műsor készítői kénytelenek hozzájuk butítani a műsort, amit emiatt nem is nagyon lehet komolyan venni. A Saturday Night Live című szkeccsműsorban jó párszor ki is parodizálták a vetélkedőt, ahol Will Ferrell alakította házigazdát, akit Burt Reynolds, Keanu Reeves, Catherine Zeta-Jones és a Sean Connery látványosan fel is idegesített az idiotizmusával.

6. Press Your Luck

Az eredetileg 1983 és 1986 közt futó vetélkedőt nem gondolták túl a kitalálói, a versenyzőknek kérdésekre kellett válaszolniuk, jutalmul pedig megnyomhattak egy gombot, amivel a digitális táblán feltüntetett összegek valamelyikét nyerhették meg. Ha azonban pénz helyett a Whammy-n, azaz egy kis szörnyecskén állt meg a villogó kurzor, az animált lény lenullázta az addigi nyereményüket.

A Press Your Luckkal az volt a legnagyobb probléma, hogy csak a szerencsétől függött, hogy ki mennyit (nem) nyerhet. Amíg aztán valaki rá nem jött, hogyan működik a rendszer. A civilben fagylaltkocsis Michael Larson 45 pörgetéssel elkerülte a Whammy-t, és több mint 110 000 dollárt (mai árfolyamon 323 500 dollárt) nyert. Larson öt olyan táblamintát vett észre, amelyek felismerése után a lenullázódás esélye szinte nullára csökkent.

2019-ben újraindult a Press Your Luck Elizabeth Banks színésznő műsorvezetésével. A tábla programozása kifinomultabb lett, a versenyzők már nem annyira.

5. Pitfall

A kanadai Pitfall mindössze egy évig futott 1981 és 1982 között, talán mert annyira nevetséges és debil koncepcióra épült. A vetélkedőben a versenyzők a stúdió közönségének életmóddal és személyes preferenciákkal kapcsolatos kérdésekre adott válaszait tippelték meg. A győztes továbbjutott a Pitfall fordulóba, vagyis inkább felment oda a műsorvezetővel egy liftben. A "buktatózónának" nevezett részen a kérdésekre válaszolva juthattak tovább a következő zónába, de ha rosszul válaszoltak, akkor egy szinttel lejjebb vitte őket a lift.

A műsor nem csak feleslegesen bonyolult, de drága is volt. Az 1980-as évek elején még csúcstechnológiának számító díszlet fenntartását a gyártócég végül nem tudta kigazdálkodni, és csődbe ment, a legtöbb versenyző pedig soha nem kapta meg a pénzét vagy a nyereményét; még a műsorvezető is gázsi nélkül maradt.

4. Vörös vagy fekete

A rulettkerék színeiről elnevezett műsorba - amely mindössze 14 epizódot élt meg - több mint 100 ezren jelentkeztek, ennyire vonzó volt az egymillió fontos fődíj. És ennyire primitív az alapötlet: azt kellett kitalálni minden egyes adásban a résztvevőknek, hogy melyik színt válasszák, és a rossz válasz a kiesést jelentette. Két ejtőernyős közül melyikük - a piros vagy fekete ejtőernyős - ér először földet? ,Melyik színű motoros tud átugrani egy akadályon? Melyik golfozó találja el elsőként a célt 100 méterről?

A legértelmetlenebb ilyen találgatós játék talán az autós lovagi torna volt, ahol a tévénézők valószínűleg a minél nagyobb balesetekért szurkoltak.

3. Süti vagy nem süti?

Össze lehetne állítani egy hasonló toplistát úgy is, hogy csak idióta japán vetélkedők szerepeljenek rajta. Közülük talán még a Süti vagy nem süti? a legártalmatlanabb, amelyben a versenyzőknek bele kell harapniuk egy tetszőleges, potenciálisan fogcsikorgató tárgyba - kilincsbe, képkeretbe, asztalsarkokba, cipőbe - ami vagy egy édesség, vagy pont az, aminek látszik, és akkor rossz esetben már lehet is indulni a fogorvoshoz.

Azóta már a Netflixen is megcsodálhatunk egy hasonló vetélkedőt, igaz, ott a versenyzőknek harapás nélkül, csak a külső alapján kell megtippelniük, hogy tárgyat vagy édességet látnak.

2. Hurl!

A 2008-ban mindössze 11 epizódot megért Hurl! arra a kínzó kérdésre ad választ, hogy mi történne, ha egy hotdogevő-verseny résztvevőit néhány percig összevissza ráznák.

A műsor koncepciója egyszerű: extrém evés + extrém tevékenységek = extrém hányinger.

Az első forduló egy ötperces zabálás, amelyben öt versenyzőnek a lehető legtöbb kaját kell lenyelnie. A három legnagyobb zabagép továbbjut a következő fordulóba, míg a másik kettő kiesik, de legalább marad némi méltósága.

A következő forduló egy fizikai aktivitást foglal magában, amely rengeteg pörgéssel jár. Ez újabb öt percig tart - vagy amíg az egyik versenyző el nem hányja magát. A legfontosabb, hogy csak az a hányás számít, ami elhagyja a szájat, vagyis öklendezni lehet, ha le is nyelik újra a gyomorból visszaliftező kaját.

Ettől függetlenül a két döntős még néhány percig zabál, mielőtt bekövetkezik a hirtelen halál(os hányás). Aki először dobja ki a taccsot, az veszít. A versenyzők szemét gyakran bekötik, hogy még jobban elveszítsék az egyensúlyukat.

1. Cukiság vagy pite

A japán vetélkedőkben az idiotizmus mellett a szexizmus sem ritka, a The Bum Game-ben például a férfiaknak ki kell három meztelen fenékből találniuk, hogy melyik tartozik a párjukhoz, és ehhez a kezüket és a szájukat is igénybe vehetik.

A Cukiság vagy pite (Be Cute or Get Pie) még bizarrabb. Kezdésnek néhány vonzó nőt látunk, akik a padlón lévő szőnyegeken alszanak. Aztán egy parókás fickó egyenként felriasztja őket álmukból – például úgy, hogy letépi a gombokat a pizsamájukról.

A felébredés után a lánynak körülbelül egy ezredmásodperce van arra, hogy cuki pózba vágja magát vagy csináljon valami aranyosat. Ha nem sikerül neki, akkor kap egy pitét az arcába.

Via: Listverse