Ma 100 éve született Bródy Vera báb- és díszlettervező, akinek köszönhetjük – többek között – a zöld posztómalac Mazsolát és barátait.
Persze ennél jóval több munka kötődik Bródy Verához, aki színésznőként kezdte a karrierjét, majd beleszerelmesedett a báb művészetébe, és az Állami Bábszínház ikonikus előadásainak bábjai kerültek ki a tervezőasztaláról. Például Misi mókusé, akinek a kalandjait ki tudja, hány évtizeden át játszotta a Bábszínház. Az biztos, hogy 1952-ben mutatták be, ez volt Bródy Vera első tervezői munkája.
A művész amúgy Franciaországba ment férjhez, Párizsban élt, bár sokáig maradt a hazai Bábszínház tagja. Új otthonában grafikákat, bábokat, könyvillusztrációkat készített, és bábiskolában tanított. Öt évig Bretagne-ban, egy kastély kertjében vezetett bábiskolát. Sztravinszkij Tűzmadár című művét Párizsban adaptálta bábra, ezt Budapesten egy Sztravinszkij-est részeként mutatták be. 1959-ben Munkácsy Mihály-díjjal, 1967-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el munkáját, 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. 96 évesen egy párizsi kórházban hunyt el.
Petruska és az ősmazsola
A televízió első bábfiguráját is Bródy Vera tervezte: Csupaszem doktor bácsinak hívták, és egy gyermekműsor-sorozatban szerepelt mint műsorvezető. De a legismertebb munkája mégis csak a Mazsola volt, amelynek volt egy ősverziója.
Bródy Vera a Színház című folyóiratnak 1999-ben elmesélte, Ács Kató lefordított és adaptált egy történetet a televízió részére, amely a Petruska vasárnapja címet kapta. Őt kérték fel a báb tervezésére. „Petruska egy szép napon úgy dönt, hogy nem megy iskolába, és az úton találkozik egy kismalaccal. A kismalac megkérdezi:
Petruska, miért nem vagy az iskolában? Hiszen vasárnap van! vágja rá a kisfiú. A malac „mélyen elgondolkozik” (szerzői utasítás!). Vasárnap? Hiszen a moslék nem is volt vasárnapi!
Ezután én is „mélyen elgondolkoztam”. Ezért lett Mazsolának olyan égre tekintő, filozofikus ábrázata. Bálint Ágnesnek annyira tetszett a figura, hogy elkérte a rajzot, és kitűzte a szobájában.”
Emlékeztek arra, hogy Tádé milyen állat volt?
Természetesen a televíziós bábot is meg kellett tanulnia Bródy Verának, mert mások a követelményei, mint a színházinak. Míg ott a színben, formában, játékban elvesznek az aprólékos részletek, a kamera mindent felnagyít.
Mazsola a nevét egyébként a mesét író Bálint Ágnes rokon kislányának becenevéből kapta, a forgatókönyvet pedig Panna lánya gyermekkori csínyjei inspirálták.
A szerző nevelési és gyerekproblémákat akart elmesélni a Futrinka utcai történetekkel. Kezdetben a 4-6 éves gyerek életéről szólt, de mikor a buszmegállóban ott felejtett tengerimalacot, Tádét befogadja Manócska, akkor a testvéri kapcsolatot. Az új széria, a folytatás 1969-ben indult.
Az első történetet 1963. november 6-án iktatták be a Cicavízió műsorába, nyilatkozta Havas Gertrúd bábszínész, aki Mazsolát mozgatta, és az ő hangjával ismerték meg a mesét a gyerekek. Manócskát a férje, Bölöni Kiss István játszotta. A sztármalac napi 50-60 levelet kapott (meglepő módon rengeteg csehszlovák gyerektől), autogramot is kértek tőle. Sőt, ajándékokat küldtek neki, egy ilyen meglepetés volt a sapkája.
Az első kisdisznó elkopott, 135 héten át láthatták a gyerekek. Megpróbálták kitisztítani, de megnyúlt a nyaka, és behorpadt a hasa, és egy másikat kellett készíteni helyette.
Ez a szín tűnik rózsaszínnek fekete-fehérben
A tévésorozatból a rajongó gyerekek sem tudták, hogy a malacka zöld színű volt, hiszen a hatvanas-hetvenes években még nem volt színes adás. De ez volt a legtökéletesebb szín, ez tűnt a leginkább rózsaszínűnek a fekete-fehérre bontott képen.
A mesefigura amúgy csak nagy vonalakban emlékeztet az élő malacra. A tervező az igazi kisdisznó képéből indult ki, Mazsola azonban csak formáiban, gömbölyűségében sűrítette a malac jellemző tulajdonságait. De a durcás, szeretetre méltó, még picit suta kisgyereket jelképezte.
