David Fincher a Harcosok klubja után szeretett volna egy könnyű, egyszerű és olcsó filmet csinálni egy kis belsőépítészettel és Nicole Kidmannel, aztán úgy hozta a sors, hogy valami egész más lett belőle.
Amikor David Fincher befejezte a nyilvánvalóan zseniális, de gigászi munkával, 150 helyszínen, rengeteg szereplővel készült Harcosok klubját (1999), következő munkájának valami egyszerű feladatot szeretett volna. Olyasmit, amit egyetlen helyszínen vehetnek fel, ahol a történet csak pár karaktert mozgat, minden könnyen átlátható, fél kézzel lezavarható. Ennek megfelelően a Pánikszoba (2002) egy kisebb költségvetésű, pár szereplős B-mozinak indult, aztán Fincheren újra elhatalmasodott a szokásos megalomániája és perfekcionizmusa.
Bár pár külső felvételt leszámítva valóban egy helyszínen játszódik, és csak néhány főhőse van, a film forgatása végül 120(!) napig tartott – egy átlag produkció rendszerint 40 nap alatt leforog -, a helyszínként szolgáló ház díszletként való megépítése akkori pénzen 6 millió dollár lett, és csak a főcímen két cég dolgozott kerek egy éven át. Voltak persze előre nem látható nehézségek, a főszerepre felkért Nicole Kidman ugyanis előző filmje, a Moulin Rouge! (2001) forgatásán olyan térdsérülést szerzett, hogy két héttel a kezdés előtt vissza kellett lépnie, Fincher pedig abbahagyta volna a munkát, mert a stúdiónak ilyen esetekre nem volt biztosítása. Végül megtalálták a tökéletes helyettest Jodie Foster személyében – aki viszont elveszett a nála jóval magasabb Kidman méreteire épített díszletekben – illetve majdnem kihordott egy terhességet a hosszúra nyúlt forgatás alatt.
Kidman egyébként egy icipici részt azért vállalt a filmben, az ő hangját halljuk, amikor hősnőnk kétségbeesésében a volt férjét hívja. Merthogy Jodie Foster bajba kerül. Frissen elvált asszonyként ugyanis a kislányával egy hatalmas, többszintes New York-i lakásba költözik. Az ingatlannak van egy titkos helyisége, egy pánikszoba, amelyet vasbeton falak és páncélajtó véd, továbbá fel van szerelve minden, a túléléshez szükséges eszközzel, amit a ház korábbi lakója építtetett. És ki gondolná, de az új lakóknak már az első éjszaka szükségük lesz a címbéli pánikszobára, amikor három rendkívül felkészült betörő jelenik meg a lakásban, akik ellen még az ilyen óvintézkedés sem feltétlenül nyújt teljes biztonságot.
A Pánikszoba, ami az 1967-es Várj, míg sötét lesz című thriller újragondolása, helyenként brutálisan izgalmas macska-egér játék, amit tovább színesít a tény, hogy mindhárom rabló - Forest Whitaker, Jared Leto és Dwight Yoakam - más-más egyéniség és más indíték hajtja. Van köztük hidegen számító profi, pszichopata barom, és van, akinek szíve is van adott esetben. És említettük már, hogy Jodie Foster lányát a kis Kristen Stewart játssza? És tulajdonképpen ő a legjobb dolog az egész filmben, hiszen itt is látszik már, milyen iszonyú tehetséges. Érdemes figyelni, hogy az elhúzódó forgatás alatt a serdülő Stewart rengeteget nőtt, és az elején még alacsonyabb Fosternél, a végén viszont már magasabb nála – időrendben vették fel a történetet. És egy kissé bizarr érdekesség a végére: egy, a lábfejéről készült közeli felvétel miatt a Pánikszoba egy sor lábfetisisztát szabadított a fiatal színésznőre.
