Ha valaki oda és vissza mászkál a múltban és a jövőben, annak ugyebár vannak következményei, ahogy azt Ethan Hawke is megtudja egy pasastól, aki régen nő volt. Jó kis csavaros időhurok egy filmben, amelynek a címe is Időhurok.
Az időutazós, és főleg az időhurkos történetekben az a jó, hogy egy bizonyos, nagyon tágan értelmezhető szabályrendszeren és logikai mentőhálón belül bármit ki lehet belőlük hozni, gyakorlatilag bármilyen műfaj keretében. Lehet ebből klasszikus vígjátékot gyúrni, mint az Idétlen időkig (1993), vagy véres krimit, mint a Looper - A jövő gyilkosa (2012), esetleg nehezen értelmezhető, de baromi látványos thrillert, mint a Tenet (2020) vagy elgondolkodtató sci-fit, mint a Csillagok között (2014) – mit tesz isten, mindkettőt Christopher Nolan rendezte -, netán romantikus drámát, mint a Ház a tónál (2006 ), vagy valami egészen mást. Merthogy a stílszerűen csak Időhurok (2014) címet kapó műről akkor sem tudnám megmondani, milyen műfajban készült, ha valaki fegyvert szegezne a halántékomhoz.
Van itt ugyan nyomozás, egy detektív és egy bombákat robbantgató terrorista, de nem ez a lényeg. Azért lássuk, miről van szó! Adott a Temporális Iroda - egy olyan intézmény, amely időutazással akadályozza meg a terrortámadásokat és más bűncselekményeket -, amely egy ügynököt (Ethan Hawke) küld az évtizedeken át, hogy megakadályozza egy terrorista támadását. Csakhogy az illető közbeavatkozik a robbanószer hatástalanítása közben, és az ügynök megsérül és megégeti az arcát. Évekig tartó felépülése után, teljesen új külsővel új megbízást kap, és ekkor találkozik egy férfival, aki álnéven ír történeteket. Az idegen elmeséli, hogy egy Jane nevű lányként (Sarah Snook) nőtt fel egy árvaházban. Már gyerekként is hihetetlenül intelligens volt, de nem tudta mások társaságát elviselni.
Többször is megjelent az életében egy Mr. Robertson nevű férfi (Noah Taylor), aki különböző vad történeteket mesélt neki egy űrprogramról, majd egy titkos kormányzati létesítményről, ám Jane terhes lesz közben, de a kislányát elviszik valakik. Tovább is van, persze, és lassan kiderül, hogy az ügynök és a nőből lett férfi sorsa valamiképpen összeér, a német rendező testvérpár, Peter Spierig és Michael Spierig (Daybreakers - A vámpírok kora, Fűrész - Újra játékban) pedig szép rendesen összetekeri és megcsavarja ezt a különös történetet, amely egyszerre hozza egy sci-fi és egy klasszikus film noir markáns elemeit, miközben tulajdonképpen egyik műfajhoz sem tartozik. És az ilyen furcsa történeket az örökké viharvert Ethan Hawke-ra szabták, de a film igazi sztárja a kettős szerepet játszó Sarah Snook, akit nagyjából ekkor fedeztek fel, és ezt követően kapta meg a rendkívül sikeres, máig futó Utódlás (2017) című sorozat egyik főszerepét.
