Ezért imádjuk még mindig a 300-at

Már több mind tízéves Zack Snyder tesztoszteronban gazdag, szandálos-kardozós filmje, ami újféle hősöket faragott a spártai harcosokból. Most vasárnap újra lehet nézni a Film+-on, így hat pontban felelevenítettük, mit is lehet szeretni benne.

1. Ennyi alaposan kigyúrt meztelen felsőtestet azóta sem láttunk egy rakáson a mozivásznon. Nagyszabású harci jelenetekben nem szenvedünk hiányt, de az viszonylag ritka, hogy a harcoló felek gyakorlatilag egy szál ágyékkötőben és szandálban szaladgáljanak a csatatéren. Ha csak a szandálos filmeket vesszük, Brad Pitt közel sem mutatott ennyi izmot a Trójában, sem Russell Crowe a Gladiátorban.

2. A 300 tipikusan az a film, amit a kritikusok többnyire eltartott kisujjal szedtek ízekre, de a közönséget ez nem tévesztette meg. Már a bemutató hétvégéjén óriási bevételt hozott, és az azóta eltelt több mint tíz évben sem hullott ki a kollektív emlékezetből a 300 spártai harcos végletekig stilizált háromnapos küzdelme, amivel időt nyertek a görög seregeknek.

3. A jelenet, amiben Leónidasz “Ez Spárta!” felkiáltással egy feneketlen kútba löki a perzsa sereg hírnökét, az egyetemes mémkultúra részévé vált. Emellett Gerard Butler üvöltéstől eltorzult arca is gyakori szereplője a gifeknek, couboknak és mémes képregényeknek. A 300 spártai harcosainak keménykedését rengetegen parodizálták filmben és tévében, többek között egy South Park-epizódot és egy saját filmparódiát is ihletett, a film velős tőmondatai pedig szállóigévé váltak. Való igaz, hogy a 300 egy érzékeny időszakban csinált fekete-fehér vérfröcsögős akciót a görögök és a perzsák szembenállásából. Ezt sokan a modern amerikai-iráni viszonyra vetítették rá, de a 300 elsősorban egy olyan hőstörténet, ahol az esélytelenek kerekednek felül egy náluk sokkal nagyobb hatalommal szemben.

4. Ahogy a Gladiátor Russel Crowe-t tette naggyá, a 300-nak köszönhetjük Gerard Butlert, aki ugyan korábban is játszott figyelemreméltó filmekben, de közel sem keltett ekkora feltűnést. A megjelenésével egy újfajta macsó karakter bukkant fel Hollywoodban, a zsörtölődő, borostás férfi, akinek a szíve azért a helyén van. Ezt romantikus filmekben és akciófilmekben is kamatoztatta, de a csúcs nála talán még mindig a 300, bár a Csini Bobot alakító Tom Hardyval is szép párost alkottak a Spílerben (RocknRolla).

5. A 300 előtt két évvel mutatták be a Sin City-t, ami szintén Frank Miller képregényéből készült, és már abban is nagyon komolyan vették, hogy az eredeti látványvilágot valósítsák meg filmen. Ugyanezzel a megközelítéssel készítették el a 300-at, csak a film noiros hangulat helyett itt tompa színekkel és sok vörössel dolgoztak. Látványban ez is rettentő távol áll a valóságtól, ezért beleférnek a toronymagas harci elefántok és a piercinges Xerxész. A 300 Frank Miller legkedvesebb képregényéből készült, és a filmverziónak jót tett, hogy producerként és tanácsadóként közreműködött a forgatásnál.

6. Az a szép, hogy a film nem lesz kevésbé izgalmas attól sem, hogy a történelem óráról ismeri mindenki a végkifejletet. Bár sokan amiatt kritizálták a filmet, hogy nem történelemhű, meglepően sok részletben igyekeztek átadni a kor valós szellemét. Zack Snyder szerint 90 százalékban pontosan követték az eseményeket, és főleg a látvány miatt mentek bele túlzásokba. Frank Miller erről azt mondta: “A pontatlanságok majdnem mind szándékosak. A mellvérteket és bőrszoknyákat nem véletlen hámoztam le a spártaiakról. Azt akartam, hogy mozgásban legyenek, és közben jól mutassanak. Remélem, hogy akiknek tetszett a film, azok utánaolvasnak a történelmi háttérnek, mert az is végtelenül lenyűgöző.”