Fontos dramaturgia pont, amikor Walter és Jesse egy legyet kerget a laborban.
Ha emlékszel még, vagy épp most nézed a Netflixen a Breaking Bad című sorozatot (tudjuk, hogy van egy magyar címe is, de azt nem vagyunk hajlandóak leírni), akkor furcsa lehetett, hogy a 3. évad 10. epizódja mindössze arról szól, hogy a két főszereplő, Walter White (Bryan Cranston) és Jesse Pinkman (Aaron Paul) egy irritáló legyet akarnak elkapni a metamfetamin-készítő laborban. Mindez ráadásul pont egy fontos dramaturgiai pillanatban, hiszen
jó pár szálat épp csúcsra járattak az írók, és ahelyett, hogy ezeket vinnék tovább, egy egész rész elmegy a légyvadászatra.
Furcsa ez így elsőre, sőt, még idegesítő is lehet, de higgyétek el, nem véletlenül történt így.
Elsőre úgy tűnhet, hogy a Légy című epizód afféle töltelék rész, amit akkor készítenek, ha a költségvetés már szűkös, de szükség van még egy részre. Ezek általában kifejezetten költséghatékony epizódok szoktak lenni, kevés szereplővel, minimális helyszínnel. Épp, mint a 3. évad 10. része: az egész egy helyszínen, két szereplővel készült. De van még egy, ennél fontosabb indoka is annak, hogy elkészült a Légy: ez volt a vihar előtti csend.
Miként a sorozat megalkotója, Vince Gilligan mesélt róla:
“showrunnerként úgy éreztem, hogy minden évadnak kell, hogy valami formája és tempója legyen, és azok a csúcsok, nagy drámai pillanatok, melyeket az évad végén próbálsz elérni, nem hiszem működnének, ha nem lenne előttük egy kis csend. A csendes epizódok még jobban felpörgetik a drámai részeket, már csak a kontraszt miatt is”
Hozzátette, hogy ahogy A cápa se egy cápáról szóló film, így a Légy című epizód sem egy légyről szól, hanem arról, hogy a szereplőknek van egy kis idejük beszélgetni egymással, a cselekmény megtorpan, és néző is fellélegezhet a csúcspont előtt.
(via Unilad)
