Íme néhány darab az elmúlt évek francia filmfelhozatalából, kosztümös történelmi kalandfilm, vitriolos hangvételű vígjáték és egzisztencialista dráma, illetve egy vidám kakukktojás a nyolcvanas évekből.
Angélique (2013)
Angélique de Sancé-t, a makrancos szépséget az elszegényedett apja feleségül kényszeríti Joffrey de Peyrac grófhoz, akinek gazdagságát nem csak az egyház és más nemesek irigylik, de még a királynak is szemet szúr. Míg a friss házasok kapcsolata a lány számára is váratlanul romantikus szerelemmé alakul, az udvari intrika és Angélique sötét titka a múltból veszélybe sodorja az egész család életét. A francai film nagy veteránja, a mindig is keményfiúkat alakító Gérard Lanvin és a gyönyörű újonc Nora Arnezeder remekül találtak egymásra az akciót időnként rengeteg meztelenséggel pótló kalandfilmben, és kisebb szerepben feltűnik mellettük Tomer Sisley és Mathieu Kassovitz is.
Négybalkezes (1986)
A nyolcvanas évek volt a francia vígjátékok virágkora, amik közül annak idején rengeteg hozzánk is eljutott. Ilyen volt a Pierre Richard és Gérard Depardieu főszereplésével készült Négybalkezes is, ahol a két főhős az életben is rendkívül eltérő egyénisége szolgáltatja a dinamikát. Adott ugyanis a botcsinálta bankrabló, akik annyira peches, hogy sikerül egy börtönből frissen szabadult nehézfiút túszul ejtenie, aki aztán hiába magyarázza a rendőröknek, hogy semmi köze az egészhez, ezért kénytelen maga irányítani az akciót, amikor a rémült rabló véletlenül lábon lövi. És ez még csak a kezdete ennek a ma is tökéletesen működő vígjátéknak, ahol van nagy szemű kislány is, aki mindkét férfit az ujjai köré teker..
Apu vagy anyu? (2015)
Vincent és Florence életük álláslehetőségét kapták meg, csakhogy az ország két különböző pontján, és épp válni készülnek. Bár imádják gyermekeiket, szeretnének mindketten karrierjükre koncentrálni, így igyekeznek elérni a gyerekeknél, hogy azok a másikat válasszák. És nem válogatnak a módszerekben, amik egy drámában kegyetlennek hatnának, de itt teljesen rendben van a dolog, annál is inkább, mert a döntésképtelen gyerekek maguk is egy kicsit „lassúak”. Ahogy azt Xxy92 kommentelőnk megfogalmazta: „Erkölcstelen és megbotránkoztató film, mely viszont tagadhatatlanul megnevetteti a nézőt.”
Egy tisztességes ember (2015)
Kirabolják a családjától külön élő Eddie-t. Emiatt a fia szemében hőssé, míg neje számára áldozattá válik - részegen tántorgott ugyanis hazafelé amikor kirabolták, amelynek során súlyos sérüléseket szenvedett -, és újra egyesül a család. Együttérzéssel fordulnak felé, az élete pozitív fordulatot vesz, a családja visszafogadja. Amikor a bűnbaknak tökéletes, mégis ártatlan Ahmed ellen vádat emelnek, a vádaskodásai hazugságokkal teli pokoli spirálba rántják Eddie-t. A főszereplő Nicolas Duvauchelle (Polisse, Oltári baki), bár nálunk kevésbé ismert, a francia film egyik legtehetségesebb színésze jelenleg, mér miatta is érdemes megnézni ezt a zavarbaejtően intenzív, mégis nagyszerű filmet.
