Kathy Bates zseniálisan alakítja az elmebeteg Annie Wilkest, az a bizonyos jelenet pedig örökre belénk égett.
Noha Stephen King csaknem minden regényét (és több novelláját) megfilmesítették, közülük talán maroknyi, ha jól sikerült. Az egyik legkiválóbb adaptáció kétségkívül Rob Reiner 1990-ben bemutatott Tortúrája, amiben Kathy Bates olyan meggyőzően alakította Annie Wilkest, a teljesen elmebeteg rajongót, hogy Oscart kapott érte. Utána jó néhány éven keresztül, gyaníthatóan sokan kényelmetlenül érezték magukat, ha meglátták valamiben, és tuti, hogy az a bizonyos jelenet ugrott be nekik rögtön. Bates az Oscar köszönőbeszédében is megemlítette ezt, és bocsánatot James Caantól - a bokájáért.
King regényében Annie Wilkes eredetileg megölte volna Paul Sheldont, méghozzá elég kellemetlen módon: megeteti a malacával, majd az író lenyúzott bőrébe köti a kéziratot. Ennek a korai változatnak The Annie Wilkes 1st Edition (Az Annie Wilkes-féle első kiadás) lett volna a címe.
A Tortúra filmes jogait King eredetileg nem akarta eladni, mert attól tartott, hogy egy feldolgozás csak lebutítaná, de annyira tetszett neki az Állj mellém!, hogy kizárólag Reinernek mégis odaadta. Az is visszatartotta, hogy Annie Wilkes az összes karaktere közül a kedvence, "aki" írás közben is számtalanszor meg tudta lepni. Végül Kathy Bates alakítása egyenesen lenyűgözte, olyannyira, hogy a Dolorest gyakorlatilag rá szabva írta meg, és később, amikor a Végítélet forgatókönyvén dolgozott, a regényeredeti egyik férfi szereplőjéből nőt csinált, mert Bates feltétlenül szeretett volna játszani a minisorozatban.
Paul Sheldon szerepét nagyjából az összes középkorú férfi színésznek felajánlották, aki a 90-es évek legelején számított, de mind visszautasították. Az impozáns lista, ami valószínűleg nem teljes: William Hurt, Kevin Kline, Michael Douglas, Harrison Ford, Dustin Hoffman, Robert De Niro, Al Pacino, Richard Dreyfuss, Gene Hackman, Robert Redford, Warren Beatty és Jack Nicholson - ő azért nem vállalta el, mert a Ragyogás forgatása annyira megviselte, hogy egyszerűen nem akart még egy King-adaptációban játszani. Végül James Caan játszhatta el a szerencsétlenül járt írót - érdekesség: ő annak idején passzolta a Száll a kakukk fészkére főszerepét, azért kaphatta meg Nicholson. De Kathy Bates is csak akkor került szóba, miután Jessica Lange, Angelica Huston és Bette Midler is passzolta a szerepet.
Caan nehezen viselte a forgatást, mert tizenöt héten keresztül végig ágyban kellett feküdnie. Egy idő után közölte Reinerrel, hogy szerinte direkt csinálja, egy szadista poén az egész, hiszen tudta, hogy még rövid időre sem bírja a tétlenséget. A színész egy nap másnaposan jelent meg, és annyira használhatatlan volt, hogy az aznapi felvételek mehettek a kukába. Reiner azt hazudta neki, hogy a laborban ment tönkre az anyag, ám miután Caan megtudta az igazat, felajánlotta, hogy kifizeti a stúdiónak az elvesztegetett munkanapot.
És mi is volt azzal a bizonyos jelenettel? Kathy Bates-t nagyon felzaklatta, sírt a felvétel előtt, de ugyanúgy kiborult a film végi küzdelem forgatása előtt is. Caan pedig miután visszanézte a híres jelenetet, a rendezőhöz fordult, és csak annyit mondott neki, hogy "te egy beteg állat vagy".
