Az Alien: Covenantba Ridley Scott belerakott mindent, amit kihagyott A nyolcadik utasból és a Prometheusból. De nemcsak ez a brand támadt fel: folytatódik a Twin Peaks, az X-akták és a Halálos fegyver, reneszánszát éli Stephen King. Ezek a filmek és tévésorozatok persze nem véletlenül lettek a kedvenceink. Nagyon érdekes a keletkezésük története, és bármennyiszer újra lehet nézni mindet – akár ezen a héten is.
Hétfő: Twin Peaks - Tűz, jöjj velem!
Május 21-én érkezik a Twin Peaks új évada, így addig még van pár hetünk újranézni a '90-es évek kultikus tévésorozatát. Ezt főleg azoknak érdemes megtenni, akik annak idején elszunyókáltunk Angelo Badalamenti fülbemászó dallamain, amikor csütörtökönként vetítette Cooper ügynök kisvárosi kalandjait az MTV, vagy annyira féltek Bobtól meg a visszafelé beszélő törpétől, hogy inkább átkapcsoltak máshova (utóbbiak közé tartozom én is), és azóta se pótolták be valamiért ezt a nagy kalsszikust.
Az 1991-92 között készült 20 Twin Peaks epizód mellé érdemes újranézni a '92-ben készült moziváltozatot is. Ezt egyfajta előzményfilmként forgatta le Lynch, hogy megágyazzon Blob és a többi misztikus szereplő sorozatbeli felbukkanásának. Az események nem is Twin Peaksben kezdődnek, hanem egy másik kisvárosban, Deer Meadow-ban, ahol holtan találnak egy Teresa Banks nevű tinédzser prostituáltat, a körme alatt egy T betűvel. Az ügy kivizsgálásával az FBI területi igazgatója (David Lynch) Stanley (Kiefer Sutherland) és Desmond (Chris Isaak) ügynököket bízza meg, ám az utóbbi eltűnik. Előkerítése a jó öreg Cooper ügynökre vár, aki egyre több megmagyarázhatatlan jelenséggel (a furcsa törpe, a piros kárpitos szoba) szembesül nyomozása során...
Kedd: Carrie
Bár a 2013-as Carrie-remake nem volt egy nagy durranás a maga szerény 84 millió dolláros bevételével, a Stephen King-i ihletésű Stranger Things sorozat kirobbanó sikere óta sorra csapnak le a stúdiók a King-regényekre. Nyáron jön A setét torony és a Köd, szeptemberben a gyilkos bohócos Az, a Hulu videószolgáltató és J. J. Abrams pedig már javában dolgoznak a saját Stranger Things sorozatukon, a csupa ismerős Stephen King-regényhelyszínt felvonultató Castle Rockon.
A Carrie volt Stephen King első nyomtatásban megjelent regénye, ami akkora siker volt, hogy két évvel később már el is készült belőle a moziváltozat Brian De Palma rendezésében, Sissy Spacek és John Travolta főszereplésével. A történet tipikus King-sztori: egy különös telekinetikus képességekkel rendelkező, kisvárosi tinilányt folyton szekálnak az osztálytársai, ráadásul a bigott katolikus anyjával sem túl jó a viszonya. Rengeteg megaláztatás és trauma éri, amelyek miatt végül szabadjára engedi a benne rejtőző erőt, és kő kövön nem marad.
Szerda: A nyolcadik utas: a Halál
Májusban végre megérkezik a mozikba a legújabb Alien-film, az Alien: Covenant, amelyben Ridley Scott összeköti pályafutása két kultikus sci-fi horrorját, az 1979-es A nyolcadik utas: a Halált és a 2012-es Prometheust. Aki igazi Alien-rajongónak vallja magát, az valószínűleg a sok dramaturgiai hibája ellenére is szereti a Prometheust, mivel a rendező rengeteg olyan ötletet újrahasznosított benne, amelyek eredetileg az Alienben lettek volna, csak írói vagy produceri kérésre végül kikerültek a forgatókönyvből. Az eredeti Alien-forgatókönyvben ugyanis az arctámadót rejtő tojást nem a székébe kövült Space Jockey űrhajójában találják meg, hanem egy idegen civilizáció ősi kőpiramisában.
Ez a verzió még Dan O'Bannon korai forgatókönyvén alapult, amelyben a Nostromót Snarknak hívták. Maga a gyilkos rém pedig még nem H.R. Giger jól ismert, péniszfejű Alienje volt, hanem egy csápos-karmos kis gnóm, akit a Csilalgok háborúja űrlényfelelőse, Ron Cobb látványtervező talált ki:
Minden képzeletet felülmúlóan rémes, pikkelyes, csápokkal borított. Leszökken, mint egy túlméretezett madár, és megragadja Melkonist pengeéles csápjaival.
Az O'Bannon filmötletét felkaroló David Giler és Walter Hill viszont a Fox stúdió kérésére azonban spórolásból kidobták az ősi templomot a sztoriból, így csak az űrhajón lezajló vérengzést kellett leforgatni. Ők cserélték le a töprengő tudósokat is az alacsony fizetésük miatt morgó űrkamionosokra, és a tökös főhősnőt, a lángszóróval macskát mentő Ripley-t az írópáros hozta be a jól ismert történetbe. Ridley Scott egyébként nemrég elmesélte, hogy igen meglepő sorsot szánt eredetileg a karakternek: Ripley eredetileg meghalt volna az Alien végén!
Csütörtök: Halálos fegyver
Idén márciusban volt 30 éve, hogy bemutatták a mozik minden idők egyik legjobb buddy cop filmjét, a Halálos fegyvert. Mel Gibson és Danny Glover azóta is az egymást folyton heccelő zsarupárosok mintaképe. Bár az ő kettősükhöz a Starsky és Hutch mellett Nick Nolte és Eddie Murphy 48 órája volt a minta, Richard Donner rendező és Shane Blacknek forgatókönyvíró annyira népszerű karaktereket alkotott, hogy tavaly tévésorozat is készült Riggs és Murtaugh lőporfüstös mindennapjaiból. Csak már Mel Gibson és Danny Glover nélkül.
Bár kezdetben sokan berzenkedtek az újramelegített Halálos fegyvertől, a végeredmény egész szórakoztató lett. Ez persze leginkább az eredeti film kortalan kúlságából adódott, de azért az új főszereplőkön is sok múlt. Damon Wayans ebből a szempontból telitalálat volt új Murtaugh szerepére, mivel 50 felett is pont úgy néz ki, mint a '91-es Az utolsó cserkész idején. Clayne Crawford is jó választás volt Riggs szerepére, mert az idétlen pornóbajszával meg a másnapos vigyorával szintén úgy néz ki, mint valami kiégett, borostás zsaru a hollywoodi akciófilmek aranykorából. Idén az eddig elkészült 18 rész mellé elvileg jön egy 22 epizódos második évad is.
Péntek: X-akták
Pár hete robbant bombaként a hír: a nagy sikerre való tekintettel új, 10 epizódos évadot kap a '90-es évek legmenőbb misztikus nyomozós sorozata. A 2016-ban 6 résszel feltámasztott szériát ugyan többen is kritizálták, de az igazi X-akták-rajongók imádták David Duchovny és Gillian Anderson nagy visszatérését – közéjük tartozom én is. Nekem ugyanis semmi bajom azzal, hogy folytatást kap a Star Wars vagy a Terminátor, és újra láthatom a gyerekkori kedvenceimet, akik velem együtt öregedtek, és a nézővel összekacsintva, kedélyes múltidézéssel hívnak egy kis önironikus időutazásra.
Az, hogy az X-akták ma is sikeres lehet, leginkább annak köszönhető, hogy soha nem látott mértékben erősödtek fel azok a hangok, amelyek teljesen komolyan veszik a világot irányító árnyékkormány létét és a többi összeesküvés-elméletet. Szinte minden nap szembe jön velünk egy mobiltelefonos lehallgatási botrány vagy egy Facebookon megosztott áltudományos hír, sokan máig az amerikai kormány machinációjának vélik a szeptember 11-i terrortámadást, rendszeresek a tüntetések a G8-ak találkozója idején, a kvantumfizikai kutatások pedig alapjaiban forgatják fel mindazt, amit eddig a minket körbe vevő világról tudtunk. Chris Carter mindig is zseniálisan gyúrta össze ezeket a témákat a repülő csészealjak meg a gyíkemberek rossz minőségű fotóival, David Duchovny és Gillian Anderson pedig egyszerűen megunhatatlanok Mulder és Scully szerepében.