Valami éppen atomjaira zúzza New Yorkot

A Cloverfield (2008) egyszerre egy szörnyfilm, katasztrófamozi, egy baráti társaság története, amiben még egy kis romantika is van, illetve kézikamerás mozgóképes kísérlet, illetve egy ínyenceknek való filmsorozat első darabja.

Vajon mi adta ennek a filmnek az alapötletét? Hát egy filmplakát, nevezetesen a John Carpenter disztópikus túlélőfilmjét, a Menekülés New Yorkbólt (1981) hirdető poszter, amelyen a várost jelképező Szabadság-szobor leszakított feje hever az utcán. És honnan van a Cloverfield (2008) címe? Ez még egyszerűbb, a film producere, J.J. Abrams cége, a Bad Robot irodája a kaliforniai Santa Monicában a Cloverfield Boulevardon található, és ez eleinte csak amolyan titkos kódnév volt, aztán jobb híján valahogy megmaradt.

És miért kellett kódnév egy szörnyfilmhez? Hát azért, mert maga a Cloverfield is teljes titokban készült, sőt, még a reklámkampánya is olyan rejtélyes volt, hogy senki sem tudta, miről fog szólni. Az első rövid előzetesnek, amelyet még az első Transformers film előtt vetítettek el, nem volt sem címe, sem stáblistája, látni is alig lehetett valamit belőle. Hiába alakultak kifejezetten erre szakosodott oknyomozó csoportok az interneten, egészen a bemutatóig nem derült ki a tartalom, ami tulajdonképpen nem is volt túl bonyolult. Egy óriási szörnyeteg kigyalogol a tengerből, és letarolja New Yorkot, és ami megmaradt belőle, azt lebombázza a hadsereg, hogy elpusztítsa a lényt. Mindezt pedig egy baráti társaság szemszögéből mutatják, akik éppen egy barátjuk búcsúbuliját tartják, aki új állást kapott Tokióban – értik, ez itt egy Godzilla utalás!

Jól is indul a buli, az ünnepelt Rob (Michael Stahl-David) pedig még arra is esélyt lát, hogy régi barátnőjével, Beth-szel (Odette Annable) is tisztázzon pár dolgot. Az este azonban egészen váratlan fordulatot vesz, amikor a partizókkal teli terem hirtelen megrázkódik. A társaság meghallgatja a tévében, a tetőről hatalmas robbanást pillantanak meg a távolban. Elmegy az áram, és mindenki pánikszerűen kimenekül a sötét utcára, ahol mély, állatias morgás fogadja őket, és a Szabadság-szobor már emlegetett feje. Megindul a menekülés, amelyet az egyik barát (T.J. Miller) rögzít videókamerájával – 2008-ban járunk, hol voltak még a mobiltelefonokba épített profi kamerák. És az egész film a menekülés pánikszerű ritmusát követi, zsigeri izgalmat váltva ki, miközben kisebb parazita lények is támadásba lendülnek. 

A Cloverfield (2008) ugyan nem újította meg a szörnyfilmek műfaját, de újra népszerűvé tette azt, és nem mellesleg beindította a rendező, Matt Reeves karrierjét, aki ezek után kapott nagy lehetőségeket, például A majmok bolygója - Forradalommal (2014) és A majmok bolygója - Háborúval (2017), hogy aztán leforgathassa a The Batmant (2022). Ami pedig a Cloverfield jelenséget illeti, az egy kifejezetten ínyenceknek szánt franchise-zá nőtte ki magát, amelynek legjobb darabja az önmagában is megálló Cloverfield Lane 10 (2016), egy nagy-nagy kedvencünk.