10 dal, amiről nem tudtad, hogy Marilyn Monroe inspirálta

Az ikonikus színésznő természetesen a könnyűzenei előadókra is hatással volt. Íme néhány szerzemény, amiben múzsaként köszön vissza utánozhatatlan személyisége!

The Kinks: Celluloid Heroes (1972)

Ray Davies és csapata tíz évvel a színésznő halála után dobta piacra a szóban forgó kislemezt, amiben Marilyn egy sor másik sztár mellett kerül megemlítésre, Hollywood aranykorából. Szó esik többek közt Greta Garbóról, Rudolph Valentinóról, Bette Davisről és Lugosi Béláról is, akiknek mind csillaga van a Hírességek sétányán. Marilynről a következő sorok szólnak:

De kérlek, ne lépj a legkedvesebb Marilynre, hiszen ő nem elég kemény, vasból és acélból kéne legyen, de ő csak hús és vér.”

 

Elton John: Candle In the Wind (1973)

Talán a leghíresebb dal a színésznőről, amelyben eredeti nevén, Norma Jeanként szólítják. Ennek ellenére a szövegíró, Bernie Taupin szerint azonban a dal sokkal inkább általánosságban szól a hírnévről és a tragédiáról, mintsem kifejezetten Marilynről.

“Azt hiszem, a legnagyobb félreértés a dallal kapcsolatban, hogy valamiféle Marilyn Monroe fanatikus volnék, ami nem is állhatna távolabb az igazságtól. Nem arról van szó, hogy nem tisztelném, de ez a dal éppúgy szólhatna James Deanről, Jim Morrisonról, Kurt Cobainről, Sylvia Plathről vagy Virginia Woolfról. Tehát szinte bármelyik íróról, színészről, színésznőről vagy zenéről, aki fiatalon hunyt el és egy Dorian Gray-féle ikonikus képpé vált, megállva az öregedésben.”

A dalhoz 1997-ben, Diana hecegnő halála után új szöveg készült, az új verzió pedig minden idők legkelendőbb kislemeze lett.


Def Leppard: Photograph (1983)

Bár koncertjeiken rendre úgy konferálják be a dalt, mint „a szám, ami Marilyn Monroe-ról szól”, a színésznő valójában ezúttal is inkább az elérhetetlen nő szimbóluma, akiről a narrátornak csupán egy fényképe van. A sheffieldi zenekar végül ennek a dalnak köszönhetően lett az Egyesült Államok kedvenc rockbandája és vált az újonnan indult MTV egyik legnagyobb bálványává. A fiatal, fotogén csapat tökéletesen keverte a popzene dallamosságát a heavy metal stílusjegyeivel, a szám videóklipje - amelyben egy Marilyn Monroe hasonmás is szerepet kapott - pedig kirobbanthatatlan volt a zenecsatorna képernyőjéről. A dal az amerikai rádiók egyik legjátszottabb felvétele lett, a számot tartalmazó Pyromania című lemezből pedig hetente 100 ezer darabot adtak el csak a tengerentúlon, amivel egyedül Michael Jackson Thrillere előzte meg őket az amerikai albumeladási listán.

 

New Order: 1963 (1987)

A Joy Division romjain alakult újhullámos csapat a True Faith című kislemez B-oldalán jelentette meg a szóban forgó dalt, amelynek címe a Kennedy-gyilkosság időpontjára utal. Bár a szöveg egy bántalmazó kapcsolat történetét meséli el, Bernard Sumner énekes elmondása szerint megszületését egy fiktív teória inspirálta, amelyben maga JFK bérli fel Lee Harvey Oswaldot, hogy ölje meg feleségét, Jackie-t, hogy az elnök ismét Marilynnel lehessen. Amikor azonban Oswald célt téveszt, és véletlenül Kennedy-t találja el, a színésznő az öngyilkosságba menekül. Persze, ez már csak azért is lehetetlen lett volna, mert Marilyn már több mint egy évvel korábban, 1962 augusztusában távozott az élők sorából.

 

Madonna: Vogue (1990)

Akárcsak a The Kinks esetében, ezúttal is Hollywood aranykorának filmcsillagai, illetve a ’20-as és az ’50-és évek közti éra sztárjai kerülnek terítékre a dal rap részében. Greta Garbo, Marlene Dietrich, Joe DiMaggio, Marlon Brando, James Dean, Grace Kelly, Jean Harlow, Gene Kelly, Fred Astaire és Ginger Rogers neve is felcsendül Marilyné mellett, aki akkoriban külsőleg is nagy hatást gyakorolt Madonnára. A hasonlóság ráadásul olyan szembeötlő volt, hogy Jackie Kennedy többek közt amiatt sem nézte jó szemmel, hogy fia, JFK Jr. a popsztárral randizik, mert túlságosan emlékeztette őt férje egykori szeretőjére, Marilyn Monroe-ra.

 

Lady Gaga: Government Hooker (2011)

Az extravagáns énekesnő Born This Way című nagylemezén kapott helyett ez a szintipop dal, amelyhez a címéből kikövetkeztethetően szintén Monroe és John F. Kennedy elnök viszonya szolgált inspirációként.


Rihanna: Love Without Tragedy (2012)

A színésznő szintén metaforaként tűnik fel a barbadosi énekesnő dalában, amelynek szövege egy szerelmi történetet mesél, amelyben Rihanna magát Marilynhez, kedvesét pedig James Deanhez hasonlítja.

 

Nicki Minaj: Marilyn Monroe (2012)

Hasonló a helyzet a rapper/énekesnőtől talán szokatlanul is dallamos popdalban, ami azonban már nem csak a szövegében, de címében is tiszteleg az ikonikus filmcsillag előtt. Minaj elmondása szerint Marilyn óriási hatást gyakorolt rá, a dal pedig a nők önmagukkal szembeni kritikusságát fogalmazza meg, üzenete pedig az, hogy habár egyikük sem tökéletes, de mindannyian úgy jók, ahogy vannak.


Lana Del Rey: National Anthem (2012)

Az amerikai énekesnő Marilyn szerepében tűnik fel a számhoz készült videóklipben, méghozzá a Kennedy elnöknek elénekelt, és azóta ikonikussá vált Happy Birthday előadásának megidézésével. A kisfilm további részében Del Rey már Jackie Kennedyként látható, JFK-t pedig a rapper ASAP Rocky alakítja.

 

Pharrell Williams: Marilyn Monroe (2014)

A rapper/énekes/producer szintén nem csak szövegében, de címében is megemlíti a színésznő nevét, a sorok közt pedig olyan történelmi személyiségek jelennek meg Monroe mellett, mint Kleopátra, Egyiptom egykori királynője vagy Jeanne d’Arc, azaz, Szent Johanna, az orléans-i szűz. 

 

Borítókép: Gie Knaeps/Getty Images