A Ludwig Múzeum kerekasztal beszélgetést szervez Boris Lurie – Wolf Vostell: Művészet a soá után című kiállításban.

A holokauszt olyan törés, amely újraírta a kultúráról, a történelemről, az emberről korábban gondoltakat. A történtek után a nyelvnek és a művészetnek is a súlyos elapadás és hanyatlás állapotában kell megjelenítenie az elmondhatatlant. Vajon hallgassunk mindarról, amiről nem lehet beszélni (Wittgenstein, Adorno), avagy nem tehetünk mást, mint egyszerre több szájjal is beszélünk róla.

RÉSZTVEVŐK
Sugár János képzőművész, MKE Intermédia tanszékvezető
Prőhle Gergely volt nagykövet, a Habsburg Otto Alapítvány igazgatója, az Evangélikus Egyház világi vezetője
Kurdi Imre irodalomtörténész, műfordító
Készman József művészettörténész, kurátor
A beszélgetést vezeti: Rózsa T. Endre művészeti író, szerkesztő

A Művészet a soá után című kiállítás alkotói, Boris Lurie (1924–2008) és Wolf Vostell (1932–1998) műfaji határokat átlépő, társadalomkritikus művei az ötvenes évek végétől radikálisan közelítettek a holokauszt témájához. Egy olyan időszakban, amikor a társadalom többsége igyekezett minél hamarabb túllépni a háború emlékén és a németek felelősségén, a két művész olyan formanyelvet kísérletezett ki, amely szembesítette közönségét ezzel a fájdalmas témával - sajátosan értelmezve, és görbe tükröt tartva a jólétben élő, feltörekvő társadalom veszélyes téveszméjének, amelynek – az ő szemszögükből – a művészet is alárendelődött.

A kerekasztal beszélgetésen való részvétel ingyenes, ám regisztrációhoz kötött.