II. Amenhotep ókori egyiptomi uralkodó korát és sírjának szenzációs felfedezését mutatja be a Szépművészeti Múzeum 2021 őszén nyíló kiállítása. A tárlat központjában a fáraó Királyok völgyében megtalált sírkamrájának méretarányos rekonstrukciója áll, a látogatók e mellett az eredeti ásatási dokumentáció segítségével ismerkedhetnek meg a nagy régészeti felfedezés történetével.

A II. Amenhotep és kora. A fáraó sírjának felfedezése című időszaki kiállítás első változatát 2017-ben mutatták be a milánói MUDEC-ben („Egitto. La straordinaria scoperta del faraone Amenofi II”), a Milánói Egyetem Egyiptológiai Tanszékének szakmai irányítása alatt. A budapesti kiállítás a milánóihoz hasonló koncepció mentén, de teljesen új műtárgyrepertoárral mutatja be az ókori egyiptomi uralkodó korát és sírjának szenzációs felfedezését. A budapesti kiállítás kurátorai: Patrizia Piacentini, a Milánói Egyetem Egyiptológiai Tanszékének vezetője és professzora, Christian Orsenigo, a Museo Civico di Crema e del Cremasco Egyiptomi részlegének kurátora és Liptay Éva, a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményének vezetője.

II. Amenhotep és kora
II. Amenhotep az egyiptomi Újbirodalom idején, a 18. dinasztia egyik fáraójaként uralkodott kb. 3400 évvel ezelőtt, a Kr. e. 15. század utolsó évtizedeiben. Apja a legendás hadvezér, III. Thotmesz fáraó volt, akinek uralkodására az egyiptomiak később egy letűnt aranykorként emlékeztek. Sikeres hódításai révén Egyiptom politikai befolyása és kereskedelmi fennhatósága Afrikában, a Nílus mentén (Núbia, a mai Szudán területén) messze délre, északkeleten pedig Szíria-Palesztina területén egészen az Eufráteszig terjedt. A kor mércéjével mérve hihetetlen hatalom összpontosult a kezében. II. Amenhotep ezt a hatalmas birodalmat örökölte. Kezdetben maga is jelentős hadjáratokat vezetett, idővel azonban rájött, hogy atyja hatalmas győzelmeit nem fogja tudni túlszárnyalni, ezért attól kezdve a belpolitikának szentelte figyelmét, stabil és hosszú távon békés időszakot teremtve Egyiptomban.
II. Amenhotep idején a legtöbb fontos hivatali és udvari pozíciót a király személyéhez közel álló emberek, a királyi udvarban vele együtt nevelkedett kortársai, valamint dajkáinak és gyermekkori tanítóinak családtagjai birtokolták. Az uralkodó híres volt jó fizikai kondíciójáról, az íjászatban, evezésben, futásban és lovaglásban kiemelkedő eredményeket ért el. Sportteljesítményeiről és a lovak iránti szeretetéről több korabeli szöveg is megemlékezik.

Egy királysír felfedezése

Mint a 18. dinasztia számos fáraóját, II. Amenhotepet is a Thébában, a Nílus nyugati partján fekvő királyi temető, a Királyok völgye egyik sziklába vájt sírjába temették el. A sírt Victor Loret francia egyiptológus találta meg és tárta fel 1898-ban. A sír felfedezésének története jól rekonstruálható a Loret által készített ásatási naplókból, fotókból és rajzokból, amelyet a Milánói Egyetem Egyiptológiai Tanszékének tudományos archívumában őriznek. A sír felfedezése önmagában is szenzációt jelentett, mivel az uralkodó mumifikált testére – a többi thébai királysírtól eltérő módon – a sírkamrában, a neki készített szarkofágban bukkantak rá. Megtalálták ezen kívül az eredeti királyi sírmelléklet (pl. istenszobrok, feliratos edények, amulettek) több darabját is.
Még ennél is nagyobb szenzáció volt azonban, amikor a sírkamrához csatlakozó egyik mellékkamrában még további kilenc újbirodalmi fáraó – II. Amenhotep elődei és utódai – koporsókba helyezett múmiáira bukkantak. Ezzel bebizonyosodott, hogy II. Amenhotep sírját – egy nem sokkal azelőtt, 1881-ben talált másik rejteksírral együtt – a Kr. e. 1. évezred elején királyi rejteksírként használták a thébai temetőben, hogy a haláluk után istenként tisztelt uralkodók testét megvédjék a sírrablóktól. Fény derült tehát végre arra, hogy hová tűntek a Királyok völgye királysírjainak üresen álló szarkofágjaiból az oda eltemetett uralkodók földi maradványai!

A kiállítás és a sírkamra

A kiállításon bemutatott tárgyak három nagy témát járnak körbe: 1. a királyt és hivatalnokait ábrázoló szobrok és reliefek, illetve a hozzájuk tartozó tárgyak; 2. a korabeli elit mindennapi életének eszközei és tárgyai; 3. a korabeli elit sírok jellegzetes sírmellékletei.
A kiállítás fókuszában II. Amenhotep Királyok völgyében megtalált sírkamrájának méretarányos rekonstrukciója áll. A sírkamra falait borító színpompás jelenetek a napisten és a túlvilágon újjászülető elhunyt uralkodó utazását elevenítik meg. A sírkamra körül a látogató az eredeti ásatási dokumentáció segítségével ismerkedhet meg a nagy régészeti felfedezés történetével.

A kiállításon látható műtárgyak a következő múzeumokból érkeztek:
Bécs, Kunsthistorisches Museum
Brüsszel, Musées royaux d’Art et d’Histoire
Firenze, Museo Egizio
Hannover, Museum August Kestner
Koppenhága, Ny Carslberg Glyptotek
London, British Museum

A Milánói Egyetem Victor Loret eredeti ásatási dokumentációjának számos darabját kölcsönözte a budapesti kiállításra.
A kiállítás legfontosabb remekművei: a koppenhágai királyfej, az uralkodót egy páviánisten társaságában ábrázoló bécsi szoborcsoport, a Szépművészeti Múzeum Noferhaut-sztéléje, a világ általunk ismert legrégibb üvegszobra, amely Hannoverből érkezik, a debreceni Déri Múzeum múmia alakú koporsója, valamint egy magyar magángyűjtemény pompás Halottak Könyve papirusza.

A kiállításhoz magyar-angol nyelvű katalógus készül, amelyben a nemzetközi egyiptológia jelentős kutatói mutatják be II. Amenhotep korát, valamint a királysír felfedezésének történetét.