Km.: Jónás Krisztina, Ducza Nóra (szoprán), Bakos Kornélia (alt), Kéringer László (tenor), Jekl László (basszus), Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán), Savaria Barokk Zenekar, vezényel: Németh Pál
Händel 1741-ben mindössze huszonnégy nap alatt, augusztus 22. és szeptember 14. között komponálta legismertebb művét. A Messiás librettóját Charles Jennens (1700–1773) angol költő állította össze. Devonshire hercegének, Írország kormányzójának meghívására Händel 1741 novemberében utazott Dublinba, és a Messiást 1742. április 13-án mutatta be egy újonnan megnyitott koncertteremben (Neal's Music Hall). A mű első alkalommal jótékonysági céllal szólalt meg. Burney a következőket írta róla: „E szent oratórium, ahogyan eleinte nevezték, mivelhogy szövege teljes egészében a Szentírásból származik, a közönségnél igen nagy tetszést aratott, ezért Händel a legtisztább jótékonyságtól indíttatva arra a dicséretes elhatározásra jutott, hogy a Messiást minden évben előadja az árvaház javára. S ez így is történt élete végéig…” Egy napjainkban közölt statisztika szerint a Messiás magasan a leggyakrabban elhangzó zenemű, hol korhű hangszereken, hol modern hangszerekkel, népesebb kórusokkal, vagy éppen Mozart átiratában. Bárhogy is, de a közönség számára mindig ünnep ezt a történetében és zeneiségében egyaránt szent oratóriumot hallani.
Németh Pál fuvolaművész-karmester 1972 és 1975-ben szerezte meg diplomáit a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. A magyarországi régizenei irányzat egyik úttörőjeként több régizene-együttest is alapított: Szombathelyi Régizene Együttes (1978), Capella Savaria (1981), ma pedig a Savaria Kamaraopera (1993), a Közép-Európai Barokk Zenekar (1998) és a Savaria Barokk Zenekar (1999) karmestere, Eddig több, mint százhúsz CD- és DVD-felvételt készített, közülük öt elnyerte „Az Év Hanglemeze” díjat. Európa szinte valamennyi országában, Észak- és Dél-Amerikában, valamint Izraelben vendégszerepelt.
Legfontosabb kutatási területe a magyarországi zenetörténet, ami nem csak a magyar zenét foglalja magában, hanem olyan, magyar területen működött külföldi zenészek muzsikáját is, mint amilyen például Joseph és Michael Haydn, Wenzel Pichl, vagy Karl Ditters von Dittersdorf. Célja a méltatlanul elfelejtett különlegességek újrafelfedezése, bemutatása az elmúlt évszázadok zeneirodalmából, s témájukban ehhez kapcsolódnak lemezei, koncertjei is: pl. A verbunkos születése; A magyarországi ferences rend zenéje; Esterházy: Harmonia Caelestis; Antonio Caldara: Szent István, Magyarország első királya, Michael Haydn, Alessandro Scarlatti, Baldassare Galuppi, művei.
A Savaria Kamaraoperával kevésszereplős kisoperákat, míg a Budapesti Kamaraoperával együttműködve nagyobb lélegzetű produkciókat irányít állandó karmesteri minőségében: pl. Monteverdi összes színpadi műve; Händel Orlando és Semele című operája; Vivaldi: Il Tigrane; Mozart: A varázsfuvola, Mitridate, Britten: Noé. A Gödöllői Királyi Kastély Barokk Színházának rendszeresen visszatérő vendége, együttesével töbek között Mozart: Figaro házassága, Bastien és Bastienne, Cosi fan tutte, Rossini: Hamupipőke, Galuppi: Il caffé di campagna, Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló, Cimarosa: A karmester, J. Haydn: Il mondo della Luna, A patikus, Az énekesnő operákat mutatta be. Az Accademia Santo Spirito Torino és a Milano-Torino (Mi-To) Nemzetközi Fesztivál állandó vendégkarmestere.
Az elmúlt évben a következő fesztiválokon lépett fel: Ulm, Donau-Fest; Boskovice, Moravia Festival; Pozsony, Őszi Fesztivál; Mi-To Festival, Torino; Nagyváradi Nemzetközi Zenei Fesztivál; Veszprém-Fest; Művészetek Völgye; Budapesti Barokk Fesztivál; Ferencvárosi Pünkösdi Fesztivál; Tavaszi Fesztivál – Budapest, Eger, Pécs. Az utóbbi években több könyve is megjelent különböző kiadóknál, valamennyi CD melléklettel együtt (pl. Borívóknak való; Gyógyító Szentek; A pécsi Dóm kincsei). 1975 és 2001 között a szombathelyi Zeneművészeti Szakközépiskola tanáraként működött, művészi tevékenységéért 1991-ben Liszt-díjjal, 2001-ben pedig Hungaroton-díjjal tüntették ki. A Hungaroton gondozásában kiadott 65 albumon túl számos felvételt készített a magyar, a svájci, a francia, a spanyol rádióval és a Magyar Televízióval.
Az elmúlt években G. F. Händel oratóriumait sorra vezényelte. Köztük több Magyarországi bemutató volt. Nevéhez fűződik Vivaldi Farnace c. operájának előadása az Operaházban (2015), és az Eiffel Műhelyház egyik nyitóelőadása Mozart egy ritkán hallható színpadi művével. 2022 március 15-én Kásler Miklóstól átvehette, vagyis a Magyar Érdemrend Lovagkereszt (polgári tagozat) kitüntetésben részesült.
Az előadás a Savaria Barokk Zenekar és a Magyar Händel Társaság közös rendezésében valósul meg.
