Cherubini: Lodoïska – nyitány
Rigel: IV. (c-moll) szimfónia, op. 12
Mozart: G-dúr hegedűverseny, K. 216

Cherubini: Démophon – nyitány
Gossec: Sabinus – részletek a balett szvitből
Haydn: 100. (G-dúr, „Katona”) szimfónia, Hob. I:100

Izgalmas műsorral várja a közönséget a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és vendége, a hegedűművészként és karmesterként egyaránt pódiumra lépő francia muzsikus, Julien Chauvin. Mozart és Haydn zenéje, a népszerű G-dúr hegedűverseny (K. 216) és a hasonlóképpen közkedvelt G-dúr („Katona”) szimfónia (Hob. I:100) a bécsi klasszikát képviseli, Luigi Cherubini két, Henri-Joseph Rigel és Francois-Joseph Gossec egy-egy műve pedig azokat a francia zeneszerzőket (Cherubini egyébként olasz, Rigel német születésű volt), akik kortársaikként alkottak. Bécsi klasszika – és ami vele egy időben, Párizsban szólalt meg…

Vajon hányan tudják, hogy a magyar televíziózás hőskorának népszerű bábfilmsorozata, a Mazsola és Tádé főcímzenéje Francois-Joseph Gossec (1734–1827) D-dúr gavotte-ja volt? Nyilván kevesen, hiszen Gossec zenéjét sohasem játszották Magyarországon – mint ahogyan általánosságban mindig is elhanyagoltuk a bécsi klasszikusok francia kortársait. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertjén ez alkalommal nemcsak Mozart (G-dúr hegedűverseny, K. 216) és Haydn (G-dúr, „Katona” szimfónia, Hob. I:100), hanem Luigi Cherubini: Lodoïska- és Démophon-nyitány); Henri-Joseph Rigel (IV., c-moll szimfónia, op. 12) és Francois-Joseph Gossec (Sabinus – részletek a balettszvitből) zenéje is megszólal. Bécsi klasszika és „párizsi klasszika”? Ennél a dolgok egy kicsit bonyolultabbak, hiszen a francia Cherubini olasznak, a szintén francia Rigel németnek született. Ami pedig a klasszikát illeti, francia földön a bécsi klasszika idején nem egészen ugyanazok a „zenei játékszabályok” uralkodtak, a franciák stílusa némiképp más volt. De hát éppen ezt készül megmutatni a közönségnek hegedűjátékával és vezénylésével az NFZ sokoldalú vendége, a világhírű francia régizenész, Julien Chauvin!