Téma: 1945

bbbeva 2018 jan. 15. - 15:36:22
(31/51)
Jan. 16-án 18 h- tól vetítjük az Esernyõsben a filmet, Bp. III. Fõ tér 2. - Vendég a film írója, Szántó T. Gábor. Minden filmszeretõt várunk.
7/10
HARCOS TIBI 2017 dec. 28. - 20:32:20 7/10 Előzmény cperger
(30/51)
Annál nem nehéz jobbat csinálni.
8/10
amaurote 2017 dec. 27. - 21:17:45 8/10
(29/51)
jó film, de az ötletbõl szerintem többet ki lehetett volna hozni
10/10
cperger 2017 dec. 25. - 18:34:17 10/10
(28/51)
Nagyon jó film, sokkal jobb, mint a Saul fia.
c p 2017 dec. 18. - 15:06:44 Előzmény Edmond Dantes
(27/51)
Én azt gondolom, hogy a holokauszt/zsidó vonal mindössze egy szimbólum a filmben. Annak a bûntudatnak a szimbóluma, ami menthetetlenül felzabál. Annak a bizonytalanásgnak a jelképe, amire ha az életedet, egzisztenciádat, nyugodt mindennapjaidat építed, akkor sosem lelsz békére, mert az a genezisében rohad.

Csalódott lennék, ha - ahogy korábban írták - ez egy holokauszt propagandafilm lenne. Lehet, hogy megengedõ vagyok, de azt hiszem, hogy mivel a film alapjában véve is nagyon rövid, így nem lehetett volna egy olyan konfliktussal alapozni a történetet, amit ki kell bontani. Erre a célra szerintem tökéletes választás volt a "zsidó-para".
Egyébként bármennyire tetszett nekem a film, úgy érzem, hogy a kofliktusok ábrázolása - nemhogy megalkotása! - komoly gondokat jelent a mai napig a magyar filmesek számára. Én legalábbis ritkán érzek magyar filmet igaznak és érvényesnek.

Érdekes volt, hogy a film magyar filmekre sokszor jellemzõ kínos feszengést nem váltotta ki belõlem. Bár egyetértek, hogy a színészek helyenként valóban modorosak és idétlenül hatnak a falusi közegben, mégis elég sokszor sikerült belefeledkeznem a látványba és a szülõfalumban érezni magam a '70es években. A fõbb szereplõk közül senkit sem vádolnék jó teljesítménnyel. Szarvas József kocsmai kiborulása, Rudolf és a felesége szóváltása, a fiatalok civakodása mind-mind valahogy megszokottan bénának tûnt...
DE és ez itt egy nagy DE, mégsem tudta ellaposítani a filmet, mert mindegyik konfliktust nagyon-nagyon rövid, néhány mondatos dialógusokba fojtották bele a készítõk. És ez nálam nagyot ütött! Amikor kezdtem volna érezni, hogy kezdõdik a kínos, konfliktusnak álcázott vergõdés, akkor rövidre zárták a helyzetet: elcsattant egy pofon, vagy az egyik fél kiviharzott a színrõl. Ez a megoldás nekem végtelenül tetszett és sokat oldott a korábbi magyar filmek által bennem kialakított méla undoron.

Nagy elõnye a filmnek az, hogy - legalábbis számomra - nem volt izzadtságszagú. Nem próbált meg jó film lenni, a szó modern értelmében. Van egy határozott erkölcsi mondanivalója és mindent alárendel annak, hogy ezt jól el tudja mondani. Ez szerintem nagyon becsülendõ! Becsülendõ az, amikor egy film a mondanivalóját nem váltja aprópénzre a szerethetõsége érdekében.
Azt is gondolom, hogy ez egy olyan film, ami komolyan veszi a nézõt. És ha ezt egy film megteszi, akkor ildomos túllépni az ügyetlenkedésein - pl. a temetõ elõtt kapával-kaszával felsorakozó falusiakon... ppffffff, igazán röhejes volt!... -, arról nem is beszélve, hogy ezeket a bénázásokat rendre követi egy-egy kimondottan megrázó, erõs jelenet, amivel igyekszik kiengesztelni a nézõt.

Pl. a kocsis fiának elképedésbe forduló õszinte kiváncsisága a zsidó ceremónia láttán végtelen emberi volt. Hasonlóképpen az is, ahogy a kocsi rendre utasítja, mondván, hogy ne bámészkodjon. Szerintem az alkotól ezeken a karaktereken keresztül tudták jól bemutatni az igazi falusi parsztembert, számomra õk voltak a film dolgos, tiszta, szerethetõ karakterei.
tortura 2017 dec. 17. - 14:03:02 Előzmény Liam Brady
(26/51)
És a filmrõl mi a véleményed?
5/10
pihes 2017 dec. 16. - 15:30:35 5/10
(25/51)
Van egy hangulata a filmnek. De az, nem nekem való!
Liam Brady 2017 okt. 29. - 15:29:15
(24/51)
Már csak a hozzászólások kialakítottak bennem egyfajta véleményt. Gonosz pap. szerethetõ zsidók, holokauszt téma. Egyértelmû, ez egy holywwodi ízû zsidó propaganda. Perry igazi liberális, de tetszett, amit Tormayról írt. Dantes pedig igazi bolsevik.
10/10
botta-melinda 2017 szept. 17. - 15:23:24 10/10 Előzmény bmv
(23/51)
Csatlakozom, kiváló, szenzációs film.
offtopic
perry 2017 júl. 16. - 17:34:14 Előzmény Edmond Dantes
(22/51)
Értem az érvelésed, én viszont azt mondom, hogy a vélemény alkotáshoz ismernem kell azt amirõl vagy akirõl véleményt alkotok. Ezért olvastam a már említett urakat és hölgyet.
A minõséget nem méltatnám.
Edmond Dantes 2017 júl. 10. - 09:32:30
(21/51)
Hi,
a film az általad javasolt jelzés nélkül is megáll "magában". Ez a film arról szól, amirõl és n e m a teljes magyarság (v az egész világ) 1945-ös bemutatásáról.
Példa: pár napja láttam ezt a filmet: https://port.hu/adatlap/film/tv/te-nem-vagy-te-youre-not-you/movie-155934 és sok éve láttam ezt a filmet: http://port.hu/adatlap/film/tv/esoember-rain-man/movie-16584
Mindkét film és számtalan más film 1-1 betegség köré épít fel 1-1 történetet, h még régebbre menjek vissza pl ez is:
http://port.hu/adatlap/film/tv/love-story-love-story/movie-1531
Mindegyik film megáll magában, mivel ezen filmek halmaza nem kell h kiadja az orvostanhallgatók Anatómia c. tantárgyát.
Edmond Dantes 2017 júl. 07. - 10:03:26
(20/51)
A film alapjául szolgáló eseményekrõl évtizedekkel ezelõtt kellett volna már írni és akkor a film is korábban elkészül(hetet)t volna. A szerintem sok tekintetben hozzá hasonlító, akár elõképének is tekinthetõ Jób lázadása jócskán megelõzte korát, Oscart érdemelt volna. Ebbõl a szempontból az 1945 kissé talán megkésett (és kissé didaktikus) alkotás, de sosem késõ. Sosem késõ a szembesítés, a tükröt mutatás, jelképes és valós értelemben. Jelképes értelemben: "tükröt" mutatva, a szõnyeg alól sosem késõ elõseperni az elõseperni valót (bár már réges-rég meg kellett volna tenni), valós értelemben: meg kell mutatni, elõ kell szedni azokat a tükröket (bútorokat, szõnyegeket, használati és értéktárgyakat, ingatlanokat, földeket stb.), amiket az "elhagyott" (eldeportált lakosságú) zsidó otthonok ezreibõl, tízezreibõl lopkodtak szét és/vagy amiket az "érintettek" megõrzésre átadtak nem-zsidó ismerõseiknek, szomszédaiknak, akik aztán "elfelejtették" azokat visszaadni tulajdonosaiknak vagy tulajdonosaik utódainak, már ha egyáltalán valaha elõkerültek. Csak ismételni tudom korábbi (4) beírásomat: a "téma" komplex, hiteles, történelmi feldolgozásának https://bookline.hu/product/home.action?_v=_&id=118349&type=22 ismeretében a film tökéletesen érthetõ, szinte illusztrálja a könyvben leírtakat: a zsidótörvények majd a deportálások valóságos célja az "érintettek" kifosztása volt. Gazdagoktól földeket, gyárakat, ingatlanokat, mûgyûjteményeket stb., szegény(ebb)ektõl azt, amijük volt: ágynemût, ruházati cikkeket, szõnyeget, bútordarabot...vagy éppenséggel szobatükröt. Igen, azt, amibe jó volna már belenézni.
offtopic
Edmond Dantes 2017 júl. 07. - 09:36:19 Előzmény perry
(19/51)
off
Nem értek egyet. Tormayt n e m kell olvasni miként Nyírõt sem. (Nem is olvassa õket a kutya sem.) Wass Albertrõl már szót se. Egyáltalán: senkit nem "kell" olvasni, de ez más lapra tartozik. Tormayt és Nyírõt csupán egy (ijesztõ) politikai boom szedte elõ a történelem és a könyvtárak süllyesztõjébõl, alantas politikai célok érdekében.
on
ezután
7/10
szjuci65 2017 jún. 03. - 15:57:11 7/10
(18/51)
Rövid elõzetest láttam csak a filmbõl, a híre és a címe miatt mentem el megnézni. Az én hibám, hogy azt hittem, a háborúból az új életbe való visszatérés sokféle nehézségét mutatja majd be. A film elsõ felében dühöt éreztem, amikor azt láttam, hogy a holokausztban való felelõsségen kívül más nem tárgya a filmnek. Ezen kívül sok dolog zavart még. A sematikus alakok: a reverendájára tokáját lógató, ellenszenves pap, aki virágokkal babrál gyónás közben és az Úr iránti tiszteletrõl \"papol\", az érdekbõl házasodni akaró, de mást szeretõ fruska, aki a az esküvõi ruhapróbája elõtt még kefél egy jót a szeretõjével, a kapára, kaszára kapó, zord arccal várakozó parasztok a temetõnél, ugyanez a tömeg, amikor nem indul oltani a tüzet, mert mélyen megveti a jegyzõt ... stb. Az is nagyon zavart, hogy szinte mindenki rohadt ellenszenves: alkoholista, haszonlesõ, parázna, áruló, aljas, vagy szolgalelkû... Ezért lettem dühös! Mert ez sértõ. Anyám egy 5-6 száz fõs faluban élt 13 évesen 1945-ben, a háború miatt félbemaradtak a tanulmányai, az õ falujukból is elvitték a szatócsboltot vezetõ zsidó özvegyasszonyt és a lányait, akiket a faluban szerettek és sajnáltak, s akik nem voltak gazdagok, sõt, pláne autójuk nem volt. Mellesleg anyám falujában még a \' 70-es években is csak a postáról lehetett interurbán telefonálni, senkinek nem volt telefonja, nem úgy mint a filmbeli faluban, bár ez biztos nagyobb település, ha egy órába telik a vasúttól a temetõig eljutni...(??)
Nem derült ki, hogy a két zsidó miképpen kötõdött a faluhoz. Azt hiszem, az is egy sztereotípia, amilyeneknek õket ábrázolta a film (\" ezek mind egyformák\"), az ortodox viseletû zsidók talán \"egyformának\" tûnhettek a dualizmus korában, de nem 1945-ben.
A film utolsó harmada felpörög, a temetési jelenetben van drámai erõ, s a végsõ üzenetben is: \"a zsidók elmentek, nektek maradt a bûntudat\", de összességében csalódás volt a fim.
perry 2017 máj. 18. - 21:30:35
(17/51)
Egyet nem értek veled, de nem is ez a lényeg ez a te értékítéleted.
Számomra nem volt üresjárat a filmben, és nem is venném magamnak azt a jogot, hogy szakképzetlen vágóként vagy rendezõként újra alkotnám az 1945-t.
Azon lehet vitatkozni, hogy mit jelent ez az érintetteknek és mit azoknak akiknek semmilyen kapcsolódása sincs a történethez.
Szerintem már maga a novella sem sablonos Szántó T. Gábor egy olyan élethelyzetet ábrázol ami életekrõl viselkedésekrõl ír koránt sem sablonos módon. A film sem tesz mást mint képileg megjeleníti ezeket a történéseket.
A pap szerepe is egy szín vagy átmenet a bûnösség és az ártatlanság között. Ezen a skálán mozognak és nyilvánulnak meg kinek kinek érdeke és emberi mivolta szerint.
Magam részérõl, számomra õ közvetíti a hit és az emberi cselekedet közti konfliktust.
Így kerül egyensúlyba vagy is inkább érthetõvé kollaboráns, bûnös, ártatlan, áldozat.
Ekkor lesz érthetõ ki miért cselekszi azt amit. Arról nem is beszélve, hogy dramaturgilag már az is provokatív, hogy a szerkezet hajaz spagetti western és krimi elemekre ezek sem idegenek az 1945-tõl.
Már csak ezért is kell mondjam sem formailag sem pedig tartalmilag nem sablonos, akkor lenne az , ha Spielberg nyomdokain és a "lélek húrokon" játszana.
Szomorú inkább az, hogy egyetlen más a közelmúltunkhoz tartozó nemzet tragédiát képtelen feldolgozni a mai mûvészek , mûvészi színvonalon.
3/10
fc_kenyér 2017 máj. 17. - 21:03:02 3/10 Előzmény perry
(16/51)
Igen, valóban elég sablonos volt a film. A pap jeleneteit simán ki lehetett volna vágni, hosszú perceken keresztül peregtek a súlytalan képsorok.
perry 2017 máj. 14. - 23:19:58
(15/51)
Ha a történelmünk egy szappanopera hasonlat akkor tényleg nagy baj lehet.
3/10
fc_kenyér 2017 máj. 14. - 14:46:52 3/10
(14/51)
SPOILER:

Sajnos számomra ez a film a kihagyott lehetõségekrõl szól. Nagyjából annyit tudunk meg a falu kollektív pszichológiájáról, hogy a jegyzõ gonosz, de nagyon, egy magyar Dzsoki a II. világháború zûrzavarában.

A film vége felé a jegyzõné a jegyzõ szemébe vágja, hogy látta, mikor a férje az ablakon át nézte az elhurcoltakat. \"Láttalak\" mondja. Az igazi kérdés, mellyel a film egyáltalán nem foglalkozik, hogy a jegyzõné, honnan figyelte a férjét. (???) Tippem szerint az ágyból fekve. Természetesen nem ítélkezem az akkori emberek fölött, de a FÕGONOSZ egyáltalán nem izgalmas, kit érdekel, de most komolyan?

Persze lehet, hogy én vártam kicsit több \"mélységet\" a filmtõl, de mostanában elkényeztettek kicsit a magyar produkciók e tekintetben.
Szaracén 2017 máj. 12. - 15:20:28 Előzmény transylvanianmixedgrill
(13/51)
Szabó Kimmel szerepe egyáltalán nem felesleges, elég a történetet pár évvel tovább gondolni, amikor már õ és ruszki barátai lesznek az urak a faluban, és az egykori jegyzõ üldözött kulák lesz, esetleg egy koncepciós per halálraítéltje.
A filmek sohasem érnek véget a "Vége" feliratnál.
perry 2017 máj. 10. - 14:09:41 Előzmény ficsor.z
(12/51)
Egyetértek azzal , hogy Tormayt a teljes elítéléssel szemben olvasni kell és akkor mindenki leszûrheti hogy mi az érvényes belõle, és mi túlzás és olyan summás ítélet ami egy egész csoportot képes megbélyegezni , olyan közhangulatot kialakítani amely bélyeget nyom az ártatlanokra is.
Számomra az is bizonyos ha megjelenne sokak uszításként kezelnék a film létrejöttét. Az adott "uralkodó" osztály és mindenkori vezetés kénye kedve szerint tesz indexre alkotókat, vizsgál és süllyeszt el a feledés homályába. Azon sok vitatkozni való nincs, hogy Tormay szélsõjobboldalisága Vass Alberttel és még ide sorolhatnám Nyrõ Józsefet és antiszemitizmusa tény. E mellett szerintem alkotásiakban értékes és történeti igazságok is vannak. Különösen az írónõnél , hiszen a Bujdosókönyv végül is napló alapú alkotás.
Az sem véletlen, hogy a könyv miatt került szélsõségesen gondolkodó emberek kereszttûzébe.
Keserûségéhez szervesen hozzá tartozik az I. Világháború utáni vesztes magyar lét, kiszolgáltatottság, megalázó rendeletek.

"Olyanok ragadják magukhoz a hatalmat, akiken Tormay és osztálya, az országot vezetõ arisztokrácia és a felsõ polgári középosztály korábban csak nevetett: Károlyi Mihály és Jászi Oszkár polgári radikálisai. A sokak által gyûlölt, ám legkarizmatikusabb konzervatív vezetõt, Tisza István grófot már 31-én meggyilkolják villájában. Tormay egy percig sem kételkedik, hogy ki állt a háttérben: nyíltan vádolja Károlyit a gyilkosság megszervezésével. Károlyi III. Richárd-szerû torzszülöttként jelenik meg a regény lapjain, aki testi és lelki fogyatékosságait perverz hataloméhségében éli ki. Tormay lenézi az „áruló grófot”, akitõl már korábban is külön eszmei táborba tartozott."

Balassagyarmaton számûzve és megbújva a sors fintoraként annál a Huszár Aladár késõbbi polgármesternél lel menedéket akit késõbb antináci magatartása miatt koncentrációs táborban megölik. Tormay tudomást sem vesz a Szovjetunió szívós bekebelezõ munkájáról, arról a nagyhatalmi munkáról amit a "bekebelezés" érdekében.Tény, a Károlyi-kormányban is, de fõleg a Tanács-köztársaság felsõ vezetésében nagy számban voltak a zsidó felmenõkkel (is) rendelkezõ személyek.
Ez mai napig történészi vita tárgya, hogy mennyiben "zsidó hatalomról" volt szó?
A A Bujdosó könyvet még egyszer mondom el kell olvasni, ha máért nem egy véres, osztály csuszamlásokkal teli kor majd a Horthy éra ellentmondásos tevékenyéérõl fest szemtanúi képet.