Programkereső

Téma: 2001 - Ûrodüsszeia

Spoiler
offtopic
Vinnie731 2016 máj. 29. - 12:13:10 Előzmény tombenko
(674/814)
igen...
Válasz
10/10
offtopic
tombenko 2016 máj. 27. - 20:29:19 10/10
(673/814)
Amit a jelek szerint a természet is minden további nélkül meg tud alkotni.
Válasz
offtopic
Vinnie731 2016 máj. 26. - 17:39:34
(672/814)
kit érdekel a vulkán? Komolyabb dolgokról van szó. Én emberi alakú szobrokra gondoltam és a Marsi piramiskora...
Válasz
10/10
offtopic
tombenko 2016 máj. 26. - 17:17:44 10/10
(671/814)
És megjöttek Picard kapitányék is
Válasz
10/10
offtopic
tombenko 2016 máj. 26. - 17:08:06 10/10
(670/814)
Tessék, egy mérnöki pontosságú vulkán, a Mt. Mayon. Biztosan nem mûalkotás, teljesen természetes módon alakult ki.
Válasz
10/10
offtopic
tombenko 2016 máj. 26. - 17:04:56 10/10
(669/814)
Mérnöki pontosságú is létezik.
Válasz
offtopic
Vinnie731 2016 máj. 26. - 16:36:37 Előzmény Ljerk
(668/814)
na szóval, reagálva a hsz-ekre, csak annyit ehhez most röviden, hogy túl kockázatos lenne a tervezett Mars One expedíció az emberek számára. Habár én önként felajánlanám a csatlakozásom, mert biztos szükség lenne egy idegen életforma szakértõre is, de elõtte mindenképp megpróbálnám lebeszélni az útról a többieket.

Mérnöki pontosságú véletlen pedig nem létezik, azokat a szobrokat nem a homokvihar gyúrta össze a Marson. Feltételezem, hogy vagy valami mûemlékek lehetnek vagy valami csillagtérképet jelölnek az Orionhoz.
Válasz
kybuck 2016 máj. 25. - 09:20:52 Előzmény csabaga
(667/814)
Ezt a legutóbbi látogatásod óta tudod, ugye?! :)
Válasz
Ljerk 2016 máj. 24. - 22:51:57
(666/814)
Sok minden változhatott a Marson, akár olyan hõmérséklet is lehetett a víz és megfelelõ légkör mellett, hogy tartós élet alakuljon ki - de egy valami nem változott a Mars keletkezése óta: a gravitáció, ami kb. egyharmada a földinek.

Magyarán egész biztos nem hasonlított a legfeljettebb marsi életforma a mai földi emberre, mert a csontozatnak és a testfelépítésnek más paramétereknek kellett megfelelnie a Marson.
Válasz
10/10
offtopic
tombenko 2016 máj. 24. - 21:07:18 10/10
(665/814)
A képnek az eredetijét is jó lenne megadni... Amúgy az evolúció során kialakult egy mintaillesztési hajlam, annak is köszönhetõek ezek a képek. Ez ugyanaz, mint a nyuszi alakú felhõ.
Válasz
csabaga 2016 máj. 24. - 20:57:19
(664/814)
Mintha nem lehetne bármilyen képet hamisítani vagy nem lehetne az egész egy nagy homokozónak kinézõ bolygón akár véletlen is.
Válasz
offtopic
jani-wan 2016 máj. 24. - 20:19:40
(663/814)
Az atmoszféra fejlesztõ reaktort már beindították?
Úgy emlékszem láttam egy ilyen dokumentum filmet is amiben az benne van. (Schwarzenegger játszott benne)
Válasz
offtopic
Vinnie731 2016 máj. 24. - 20:13:01
(662/814)
gondolok itt többek közt a Mars arc-ra vagy az Obama fejszoborra, amikre semmilyen elfogadható magyarázat nincs. Egyre újabb és újabb emberi vagy állati alakot ábrázoló szoborról hull le a lepel errõl a piramisoktól hemzsegõ bolygón.
Válasz
10/10
offtopic
tombenko 2016 máj. 23. - 20:17:19 10/10
(661/814)
Milyen szobrok? Amúgy a Mars-utazás leplezése lenne lehetetlen, úgyhogy ott semmilyen stúdiótrükkös felvétel nem lenne lehetséges, ahogy nem volt az a Holdnál sem.
Válasz
offtopic
Vinnie731 2016 máj. 23. - 17:02:18 Előzmény tombenko
(660/814)
a Marson található szobrok katasztrófát sejtetnek, nem hiszem hogy bárki is bevállalná azt, hogy egy Idegen inváziós scifi-be torkollott ûrutazásba belevágjon.
De ahogy Torolt felhasználo is írta, nagyobb téma ma a Mars expedició, mert annak leleplezése lehetetlen lenne, és megint jöhetne a stúdiófelvételes beetetés.
Válasz
10/10
offtopic
tombenko 2016 máj. 23. - 15:30:39 10/10 Előzmény Torolt Felhasználo
(659/814)
Viszont amit kutatnak, azt nem minden esetben lehet kiállítani. Mint mondottam, a holdkõzet egy laikusnak nem sokat mondana, egy darab szürkés kõzet, kb. a kõbányából valónak tûnik. Másrészt pedig nem túl nagy mennyiséget hoztak vissza, talán másfél mázsát, amit lehet tanulmányozni, úgyhogy nem sok értelme van ebbõl egy részt kidobni csak úgy kiállításra.

A másik: Igen, az egyszeri ember annyit lát, hogy böhöm nagy izémizé, mennyi üzemanyag kell a kilövéséhez. Ez tény. Viszont a Holdra leszálló egység lényegesen kisebb volt, már tömegét tekintve is, ennek egy része is ott maradt, és a holdi gravitáció is kisebb, ezért a szökési sebesség is kisebb. A szükséges üzemanyag-mennyiséget a Ciolkovszkij-egyenlet adja meg: http://latex.codecogs.com/gif.latex?v%3Dv_g%5Cln%5Cleft%28%5Cfrac%7Bm_h+m_f%7D%7Bm_h%7D%20%5Cright%20%29 . Ebben v_g a kiáramló gázsugár sebessége, ez olyan 4000-5000 m/s, m_f pedig a hajtóanyag mennyisége. A Holdról a szökési sebesség 2400 m/s, bár ennyire nem is kellett felgyorsítani, mivel fent már várta az anyahajó, elég egy ellipszispálya is. A Lunar Modul adatai: Tömege üzemanyaggal 4670 kg, üzemanyag 2350\,kg, azaz a hasznos tömeg 2320 kg. Ezeket beírva az egyenletbe a sebességre a 3148 m/s értéket kapjuk, azaz a Holdat röhögve, egy fokozattal elhagyhatta, és még maradt is üzemanyaga. Az adatokat amúgy kerekítettem, de ha gondolod, kérjél pontos értékeket a NASA-tól, és számolj azokkal.
Válasz
offtopic
Ljerk 2016 máj. 23. - 14:09:56
(658/814)
Angol nyelvû leírás van a Saturn hordozórakétáról, amit az Apollo program miatt bõvítettek, hogy a Hold felé tudja küldeni az ûrhajót.

- https://en.wikipedia.org/wiki/Saturn_V

A képen a hordozórakéta és az Apollo ûrhajó együtt.

Természetesen, hogy jobban összekeveredjünk, és legyen húzása a Tom Hanks-es Apollo filmnek - mindig más mértékegységet használnak a különbözõ szakirodalmak. :) Hol liter, hol kilogramm, hol gallon, hol lb (pounds, US tömeg mértékegysége).

- http://www.apollosaturn.com/
- http://www.apollosaturn.com/s5news/p2-7.htm

Tehát, ha a 4500 kilogrammnyi visszatérõ modult 2300 kilogrammnyi üzemanyag Hold körüli pályára tudta állítani, akkor elvileg 420*2300 = kb. 900.000 kg üzemanyag kellett az Apollo Hold felé indításához. Látszik a képen, hogy 3-4 -szer annyi üzemanyag volt az indítórakéta 3 fokozatában - nyilván azért, hogy az elsõ két fokozat feltolja az Apollo mellett a harmadik fokozat súlyát is. Az én sac-per kábé meglátásom alapján stimmel is a dolog.
Válasz
offtopic
Torolt Felhasználo 2016 máj. 23. - 11:52:29
(657/814)
Ja, egyébként de, el kell érnie a 2. kozmikus sebességet (most néztem meg a linket), bár azahhoz szükséges üzemanyag tárolható a keringõpályánhagyott modulon.
De még így is szükséges a pályakorrekcióhoz szükséges plusz üzemanyag (meg egy kevés tartalék), ami nem tudom mennyi, valaki nézze már meg a megadott hivatalos adatot és számolja ki valós-e a megadott adat. Tippra a 1/420 máris 1/400-ra nõtt.

Egyébként a számításod rossznak látszik, mivel a 1/6 G nem valószínû hogy egyenes arányos az 1G-hez, hanem szerintem exponenciális. Azaz a felhasznált energiamennyiség a Holdról való felszálláshoz kevesebb mint amit Te számolsz. Persze lehet hogy tévedek.

Az "Apolló Ûrhajó" cikknél ott a kifogásom hogy a hordozó- és hordozó segédrakéták nem szerepelnek a cikkben, márpedig azok nélkül a szükséges üzemanyagmennyiséget magamtól nem tudom kiszámolni.
Csak az ûrhajó saját hajtómûvének adataiot adja meg a cikk, az meg úgy túrós.

PS: a Hold elérésének kezdettõl nem volt semmi értelme amúgy,szóval a "ma nem lenne semmi értelme" kifogás semmiképpen nem áll meg.
Válasz
offtopic
Torolt Felhasználo 2016 máj. 23. - 11:37:27
(656/814)
És ez kilogramban mennyi is?

Valamint hogy tökéletes legyen kéne egy rajz arról mekkora részét foglalja el a visszatérõmodulnak az üzemanyag, illetve (méretarányosan) a Földrõl való felszálláskor mennyi az üzemanyag és a szállított teher összesen a Holdról felszálláshoz képest. (remélem tiszta volt mi láttatná valakinek 8 általánossal is hogy miért nem kell három ökörnagy rakéta és kilövõpult a Holdról való felszálláshoz. Ha nem, csinálhatok elõzetes vázlatot. Nem, én nem fogom kiszámolni.)
Válasz
Ljerk 2016 máj. 22. - 23:46:10 Előzmény Torolt Felhasználo
(655/814)
Utána olvasgattam, ha már szóba került.

Kozmikus sebességek: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kozmikus_sebess%C3%A9g
Apollo ûrhajó: https://hu.wikipedia.org/wiki/Apollo_%C5%B1rhaj%C3%B3

Tehát a Földrõl a második kozmikus sebességet kellett elérni a teljes Apollo ûrhajónak (kb. 45 tonna súly). Ez 11,19 km/s.

A Holdra leszálló holdmodul kb. 15 tonna volt, de a holdmodul két egységébõl a leszálló modul nem jött vissza, csak a visszatérõ modul, ami kb 4.5 tonna volt. Ennek pedig csak az elsõ kozmikus sebességet kellett elérnie (a Holdon ez 1,66 km/s), mert a második kozmikus sebesség eléréséhez szükséges üzemanyag a Hold körül keringõ fõmodulban volt.

Tehát tizedannyi tömeget kellett hetedannyi sebességre gyorsítani, hatodnyi gravitáció mellett - ez 1/420-nyi energia szükséglet !!!!!

Plusz a Földrõl induló indítórakétának a késõbb leváló meghajtó fokozatokat (azok üzemanyagával együtt) is fel kellett gyorsítani, amit nekem nehéz lenne kiszámolni, de az indítórakéta üzemanyagának legnagyobb része valószínüleg erre ment el.
Válasz