Téma: 300

Seemann 2007 ápr. 02. - 10:17:16 Előzmény Bubbles_
(268/1248)
Persze ez így van... csak vissza kéne olvasni egy kicsit aztán tenni ilyen velõs megállapításokat, ugyanis sam11 meg a többi történelemhamisító idõt és mások türelmét nem kímélve azon fáradoztak több hozzászólás erejéig hogy bebizonyítsák, az egész film úgy ahogy van hûen visszatükrözi az akkori valóságot.

Az is igaz hogy képregényadaptáció, és a fantázia szárnyalhat, de ha már történelmi témához merészkedtek mégsem szárnyalhat annyira mint a Pókember vagy az X-man esetében, nicht wahr?
xhege 2007 ápr. 02. - 08:49:01
(267/1248)
Ha az ember egy látványos fantasy-akció filmre ül, be és nem itt akarja viszontlátni, amit az iskolapadban tanult, akkor nagyon jól fog szórakozni. Szerintem nagyszerû kikapcsolódás volt ez a 2 óra.
Bubbles_ 2007 ápr. 02. - 08:40:20
(266/1248)
úristen... ez nem történelmi film, ez egy képregény feldolgozás. minek vitatkoztok arról, hogy milyen hiteles történelmileg ha a film nem a történelmet hanem a képregényt dolgozta fel. az igaz, hogy a képregény a történelmen alapúl de akkor már ne a filmet hanem frank millert szidjátok...
senkinek sem tünt fel a narrátort = képregények kockás felhõcskéje dolog? vagy sok-sok beállítás ami a füzetecskébõl van?
Seemann 2007 ápr. 02. - 03:24:43
(265/1248)
Zoli írta:

"a magas civilizációkban a nõk egyenrangú társai voltak a férinak"

Nos, melyik "magas" civilizációra gondolsz. Legfeljebb Atlantiszra hivatkozhatsz, arra is csak azért, mert nem tudunk róluk semmit.

Ha csak az antik Görögországot vesszük, vagy Rómát, akkor csúfosan nagy butaságot ejtettél ki a szádon, valami homályos ködrõl tanubizonyságot téve, ami a történelemtudásodat illeti.
Solten 2007 ápr. 02. - 01:27:24
(264/1248)
Quasimodo õse sem volt piskóta... :)
recruit 2007 ápr. 01. - 23:06:16
(263/1248)
Megvallom õszintén azt hittem, hogy a Xerxes mutáns "állatkertje" kicsit túlzás. Most látom, hogy több mint reális.
s.zoli 2007 ápr. 01. - 22:37:38
(262/1248)

Hülyeség hogy egy kemény harcos nem szeretheti a nõjét, a magas civilizációkban a nõk egyenrangú társai voltak a férinak.
(Fele-ség, Férj=Fél vagyis 50-50%). Ne a mai csajokból indulj ki, és ne is magadból:)

Amúgy abban egyetértünk hogy a felesleges szexjelenettel kicsit giccsesre sikerült néhol a film, de összeségében nagyon jó, és ha a mai hollywoodi kinálatot nézem, akkor ku*va jó..

Ma már nem divat meghalni a hazáért, és nem divat becsületesnek lenni sem, legalább filmen lássunk jó példát.

üdv.
Bálint1 2007 ápr. 01. - 13:17:12
(261/1248)
eszméletlen jó ez a film emberek, mindenkinek kötelezõ! 10*/10
Sam111 2007 ápr. 01. - 10:57:52
(260/1248)
na ennyit rólad...gratulálok...az 1.két sor felettébb nagy észre vall.Az ilyen hsz-okból le lehet vonni a következtetést h ki milyen buta...Mellesleg még mindig komoölyan gondolom amiket írtam.
Amúgy meg nyugodtan fikázz(atok) tovább, többet úgy sem jövök ide fel, ilyenen most már abszolút nem húzom fel magam, mert nem érdemes vitatkozni ezen...
Viszlát
Seemann 2007 ápr. 01. - 02:33:13
(259/1248)
Sam11, akirõl mint korábban kiderült hogy a film fogadatlan prókátora, Xerxész különbejáratú szeretõje, Leonidasz szexrabszolgája, aki nagyobb reklámot csinál ennek a filmnek mint maga a stúdió, többek között ezt írta:

"Ennek a filmnek minden egyes 5perce magában megérné a mozijegy árát, továbbá minden 5perc önmagában is megérdemel 10bõl 10csillagot... aki olyat ír h ez egy amerikai nyállal körülöntött hatásvadász értelmetlen fim, az simán hülye…azt hiszem"

Azt hiszed. Hiszed, mert buta vagy. Arról nem beszélve hogy noch dazu mérhetetlenül szar izlésed is van, ha ilyen örömódát rittyentesz ide egy egyszer nézhetõ giccsmozi után.

Summa summárum: ez egy b kategória, konsummozisoknak, buciknak, zsíroshajú rockereknek, nullásgéppel lenyírt kockafejü jófejeknek, trimmeltmellü szolis k****göknek, mûkörmös p***knak, meg a panelbõl Jocinak meg Cilinek.

Úgy hirdették fröcsög benne a vér, de nem kell tõle többet várni mert errõé szól. Nos még ezt sem kínálja maradéktalanúl, mert több benne a semmitmondó nagymonológ mint a többi történelmi filmben együttvéve.
Seemann 2007 ápr. 01. - 02:11:05
(258/1248)
Egyetértünk. Mármint abban hogy idejében elhúztad innen a beled.

Más: Korábban írta egy-két normális figura hogy a film fõ üzenetével nem lehetett igazán mint kezdeni, azza a "frídommmmal".

Kakaróreklámot mikor készítenek a szabadság címszó égisze alatt??

Azt viszont senki nem kifogásolta hogy az az istenverte szájba..ott szexjelent mi a jó nagy büdõs ló.asznak kellett beléje??? Kinek akarnak a gyépés készítõk az ilyen és ehhez hasonló jelenetekkel imponálni. Vagy ez kell Leonidasz plasztikus ábrázolásához, mondván lássatok, õ egy kõkemény faszi, akinek a heréi is a legjobb helyen lifegnek, lám köffenteni is tud. Jajjj ez annyira tré sz*r f*s és hányadék és kommersz .... és a sok buci tahó slusszkulcsos hangyafejü aki errefel otthon jól partiba vágja a mûkörmös icát mert hát ha leonidasznak megy nekem méne...aztak.rva.

Ezek a cs**********tt klisék...amitõl hemzseg a film.

Egyáltalán minek kellett bele ez az Esmeráldás nõi szál? Spártában a rabszolgáknak is több lapot osztottak mint a nõknek. A nõ mint olyan nem volt téma!! Punktum, b*sszameg...ezen nincs mit szépíteni. Akkor sem ha a feminista Rozianyu fintorog a film közben.

A legnagyobb f.stság, ami mident visz, az volt, amikor a csata végén Leo. azt mondja a napba nézve hogy szerelmem...!!ehhh. Méghogy egy spártai férfi a szerelméért esedezne a csatatér közepén, ilyen giccsesen. Degááááz.
Legfeljebb annyit kellett volna a szájába adni hogy Spárta, vagy barátaim...csak nõ ne legyen benne.

Üdvözletem a túróscsuszaagyu "alkotóknak", akiknek sikerül rendre elba..ni mesterfokozaton a történelmi filmeket egy-egy belepasszíorozott oda nem illõ befedezõ-aktusjelenettel.
Sam111 2007 ápr. 01. - 00:55:19
(257/1248)
Hogy mennyi sznob van errefelé...:) há-há-há
Még jó hogy idejében itt hagytam ezt a fórumot...
Seemann 2007 márc. 31. - 22:38:47
(256/1248)
Megnéztem! Sz*r volt. Tudom hogy egyszerü jellemzés, de igaz.

Mondhatjuk úgy is azonban hogy egy nagyon buta film, nagyon buta embereknek.

Történelmet buciknak eladni. Hát kérem ha csak így lehet, akkor nosza. De én nem kérek belõle.

Az egyetlen momentum, amiért érdemes-nem megnézni a filmet, hanem belenézni- az Leonidasz megformálása. A szakáll, az izomzat, az arc, bravó, jó színész, tényleg így képzeltem el gyerekként egy spártai katonát.
cabicus 2007 márc. 31. - 20:26:54
(255/1248)
...nekem tetszik a hasonlatod :D
1/10
Bru 2007 márc. 31. - 10:15:27 1/10
(254/1248)
A CinemaCity-k mûsorfüzetében történemi kalandfilm ként fut. Így már a mozik elõtt jópáran (helyszínen vacillálók) belebuknak a dologba.
1/10
Bru 2007 márc. 31. - 10:11:57 1/10
(253/1248)
Hát nekem sikerült kiadnom érte egy mozijegy árát, de megbántam. Nam mondom... néhány látványeffekt ott volt a szeren, de azonkívül...szevasz. Én inkább viccesnek tarottam h mennyire nem értenek az történelmi filmekhez az amcsi! (persze itt jócsák sarkítottam mert mindig vannak kivételek) És azaon aszaltam amúgy a legjobban h egy kisfilmbe az nyilatkozta a rendezõ h fantasztikus ez a sztori amit vászonra vitt... micsoda szerencse h kezéhez juttot ez a képregény... Na köszi! Akármennyire is kötik a szerzõdési jogok, azé ne egy képregény legyen már neki errõl a hírforrás!
Szal nekem öncélü (legyen benne pár nõi mell, vér és bél és jósok ragya-hát de jó), egysíkú és közhelyektõl hemzsegõ volt.
Inkább töltötem volna le.
Ati1 2007 márc. 31. - 08:31:22
(252/1248)
Ügyes vagy, jól felmondtad a leckét, de a kérdésemre nem válaszoltál: szerinted mi a rosszabb, házi rabszolgatartás ahol legalább esély van a felszabadulásra, vagy a spártai megoldás, az évenként megtizedelés?
Még1x elmondom: roppant komikusan hangzik a szabadság szó egy rabszolgatartó társadalom képviselõjének szájából.

A filmet letöltöttem, moziban nem néztem meg (nem igen csinálok ilyesmit) és nem bántam meg, mivel ha pénzt adok ki egy ilyen filmre az rossz érzéssel töltött volna el. Akkor ugyanis azt támogattam volna hogy a filmgyártás az ilyen típusú filmek felé haladjon.
Ronaldo 2007 márc. 31. - 00:30:46
(251/1248)
Érdekes, hogy ezek a kis önjelölt történészek valahogy nem háborogtak amikor a Gladiátorban egyre másra láthattuk a nagyobbnál nagyobb marhaságokat, a valóban létezõ Marcus Aurelius, Commodus és Lucilla személyét illetõen.De egy olyan filmet fikáznak, amirõl senki nem mondta, hogy történelmi film lesz.Sõt már a trailerbõl is világosan látszott, hogy mesefilmmel lesz dolgunk, ennek ellenére egyesek rácsodálkoznak és verik az asztalt, hogy "hülye amerikaiak".Ez most olyan mintha nekiállnék oltogatni Háry Jánost, hogy mekkora marhaság már, hogy lenyomta Napóleont.
cabicus 2007 márc. 30. - 23:39:19
(250/1248)
...hmm, hogy mennyire harcolt kedvenc filmem fõhõse W.Wallace a skót nemzet szabadságáért ezen némileg vitatkozhatnánk, de nem látom, értelmét, nem is erre a filmre vonatkozik. Azt viszont nem értem, hogy akkor a spártaiak mit is csináltak, elnyomó hadurként betörtek perzsa területre, s igyekeztek elismertetni a perzsákkal fenhatóságukat? Pontossan miért is mondod, hogy nem a szabadságukért harcoltak, mert ezt abszolut nem értem sõt fogalomzavarosnak tartom, meg ne sértõdj nem szándékom, lehet túlontúl sok marhasággal tömtem a fejem s bennem a hiba, de itt valóban megállt a processzorom, azt sem értem ha a spártaiak harca nem szabadságharc (s hansúlyozom a legjobban arra vagyok kiváncsi miért is nem) akkor mi is az...
u.i: F.Miller szerintem zseniális rendezõ a maga nemében, s örülök, ha valakinek tetszett a film, de a film számomra elfogadható hitelessége mellett ismét le kell írnom, nekem személy szerint némileg csalódást okozott. Köszönöm a véleménynyilvánítás lehetõségét.
cabicus 2007 márc. 30. - 23:29:27
(249/1248)
Hangsújozom Spártában a helóták nem rabszolgák, jobbágysorú, tehát nem rabszolga, bár a poliszban politikai jogokkal nem rendelkezõ réteg volt, amely réteg a fõldmûveléssel foglalkozott. Athénban a rabszolga abszolut nem rendelkezett joggokal, még a saját élete felett sem, így tulajdonnal sem, s minden ókori görög városállamnál több rabszolga volt Athénban, míg a helótták családjukkal éltek a saját földjükön. Hasonló réteg megtalálható volt Thesszáliában, Szicilíában és Krétán. A helótákat nem lehetett szabadon adni-venni, mint a rabszolgákat, bár háztartási szolgaként is dolgoztak. A helótáknak termékeik fix részét az ún. apophórát kellett leadniuk gazdájuknak, a terméktöbbletet megtarthatták, ami mutatja jobbágyi és nem rabszolgastátusukat. A helótáknál maradó rész Messzénia és Lakedaimón termékeny volta miatt bõségesen elegendõ volt a helóták számára, ha meggazdagodni nem is tudtak belõle. A helóták az athéni rabszolgákkal ellentétben házasodhattak, bár csak egymás között. Huhh nem akarom bizonygatni, nézz utánna csak ne a középiskolás könyvekben.