Húúú, ez nagyon lapos volt. A méltatlanul meghurcolt fekete rendõr, fajgyûlölõ fehér rendõr, nácibûnös bankár alapmotívumok egy bankrablásba csomagolt irtózatosan nagy technikai képtelenségekkel fûszerezve.
(Miért nem nézték meg az elemlámpákkal hatástalanított (!) kamerák esemény elõtti felvételeit, hogy beazonosítsák ki ügyfél és ki nem?). Na de mindegy...

Gratula, már megint sikerült egy jót nácizni ebben a filmben! És az ördöggel való lepaktálásként beállítani még az akkori svájci bankárokat is. Ezzel elrontanak minden filmet, komolytalan dolog. Múltkor, a Más világ-ban is volt egy ilyen jelenet.

SPOIlER!
Ez az elbújósdi még nem világos. Hogy csinálták azt a kis helyiséget? Felépítették? Nem, ez így hülyeség. Ha meg kívülrõl vájták, akkor egyszerûbb lett volna onnan lelépni.

A rablók meg többen voltak már az elejétõl fogva, és azért mindenkire emlékezett valaki, tehát elvileg nem vegyülhettek el köztük, vagy nem?

A mobilos is beépített ember volt. Hátravitték, de valójában nem verték össze, "példát statuáltak".

Nekem nagyon tetszett. Jó szereplõkkel és jó csavarokkal - én kétszer is meg fogom nézni!
Jól kikapcsolódtam :)

Túlságosan mûanyag történet és tele van idegesítõn hülye párbeszédekkel.
Ha ezeket kihagyták volna akkor nem lenne ilyen feleslegesen hosszú.

De rossz Washington szinkronhangja. Borzalmas hallgatni. Elrontja az egész filmet.

Nyílván hõsködni akart azzal, hogy késõbb majd felhívja a rendõröket és tájékoztatja õket a helyzetrõl.

Azt tudja valaki, hogy a mobilos miért trükközik azzal,hogy nem adja oda?

Nekem 9-es let ez a film. Kifelyezetten tetszik. 30 éve hetente eljártunk moziba, és láttuni 1db filmet. Az volt a "jó"film. A világ gyorsult fel, vagy én lassultam, nem tudom. De manapság minden napra van akár 2-3 film is ami vetekszik a 30 évvel ezelõtti filmekkel, és mégis ilyen kritikát kap itt. Nagyon el vagyunk kényeztetve. És ez is, mint minden amibõl felesleg van, leértékelõdik. Egy ilyen film pár év(tized)e még minden szempontból siker lett volna.

Pardon, javítom elõzõt: Manhattanben. A többit fenntartom.

Félek, ki sem látszom az elõttem szóló sok jogi, vallás- és pénzügyi (zsidó-nemzsidó/ki nyithat Manhattenben bankot...) valamint bûnügyi (daktiloszkópia, DNS stb.) kommentelõ-szakértõ mögül, ezért csak csöndben teszek le jó hátul egy 10/8 voksot, azzal a megjegyzéssel, hogy minden szempontból tökéletes film - ez sem az - nincs és ha lenne, attól tartok, dögunalmas lenne. Ezt a filmet se egy tuti számítógép készítette, hanem emberek: rendezõ, forgatókönyv-író, színészek (és milyen jók!) és lehet szõrszálat hasogatni apró-cseprõ meg nagyobb dolgokon napestig, de...hogy visszakanyarodjak a mondat elejére, a számítógép is el tud romlani. Ez a film meg élvezetes tud lenni. Tessék megpróbálni: hátradõlni és jó szórakozást!

Sokakkal ellentétben nem találtam unalmasnak a filmet, számomra egész élvezhetõ volt. A gondom a befejezéssel van. Nincs igazán lezárva a történet és az, hogy nem tudták tovább göngyölíteni a bûnügyet, valóban sántít több szempontból is.

"Denzel Washington rokonszenves egyénisége"
De fura nekem, hogy pont ezt írod nála jellemzõnek, merthogy szerintem -már amennyire emlékszem, nem mostanában láttam - éppenséggel pont egy flegma stílusú, majdnemhogy bunkó karaktert hozott.:-)

***SPOILER***
Amúgy meg, -már amennyire emlékszem, ugyebár:-)-, nem azért volt ez a bank a célpontja az okos Clive Owennek, mert ilyen múltja van a bankvezérnek és nem fog "oltári nagy balhét csapni"? Ezért is akarta a fõnök inkább Jodi-karakter révén fû alatt intézni a dolgokat.

Zsidó-nem zsidó kérdésrõl fogalmam sincs (nem érdekel, ennyire sosem mentem bele, hogy egymással és másokkal, hogyan viselkednek), de Amerika általában a lehetõségek hazája, egy ex-nácinak is jó lehet, nem? NY sosem lehet majd a csak zsidók, vagy csak nem zsidók városa.
De mindegy is, én ennyire biztos nem megyek bele a dolgokba filmnézés közben. Hacsak nem mondjuk a Schindler listáját nézem. Bár az is igaz, hogy éppen a turbánnal kapcsolatban érdekes kérdéseket feszeget (vallás vs. jogok vs. biztonság).

Egyébként én bírtam a filmet, tetszett maga az ötlet.

Ez jogos felvetés, különösen, hogy 1948-ban alapított (a film szerint) bankot N.Y.-ban, és akkoriban még igencsak hajkurászták a nácikat, biztos, hogy ezerszer átvilágítják, vagy ha akkor nem, akkor késõbb J.Edgar Hoover a telejsen paranoiás Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottsága...bár egyrészt õk a "kommunistákra" utaztak (és szerintük kommunista az volt akire mondják), mint pl. Charlie Chaplint is kitiltották. Bár akkoriban Sztálin volt hatalmon a SzU-ban, és õ antiszemita volt...fene tudja. Hoover már az ötvenes években tevékenykedett, és mint tudjuk, pénz beszél, kutya ugat, a karaván halad, és ha mondjuk ez a bankár teljesen beolvadt gójként a bankárvilágba, lehet, hogy szemet hunytak fölötte, mert a Wall Street az Wall Street még Hoovernek is.
(Mondjuk én azt sem értem, hogy ha egy ilyen fontos bizonyíték volt ellene, akkor miért nem semmisítette meg sokkal régebben. Értéke nem lehet nagy, mert Fosternek is azt mondta, akár meg is semmisítheti, ha kell...)

Oké, kösz a kiegészítõ információkat, de mit szólsz az én általam felvetett, - tudom, hogy kényes, - kérdésre, miszerint New Yorkban, a zsidó pénzvilágban, üzleti világban egy goj, pláne, aki nácibarát múlttal rendelkezik, mennyi idõt tölthetne el anélkül, hogy leleplezõdne?
Csak azért forszírozom ezt a kérdést, mert annyira abszurdnak, és elképzelhetetlennek tartom a film alapötletét, - Spike Lee persze a maga szempontjából jól csinálta a dolgát, hiszen tudhatta, hogy egy ilyen sztori - náci kollaboráns, zsidók vagyonából meggazdagodott bankvezér sötét titka - érdekesebbé és pikánsabbá teheti a filmet, mintha csak egy "sima" bankrablást vinne a vászonra, persze keményen, látványosan, jó színészi alakításokkal megfûszerezve.
Csakhogy mi, európai nézõk, - ezt már máskor is leírtam - esetleg olyan mozzanatokat, részleteket is észreveszünk, amit egy átlag amerikai nem vesz észre, mert eszébe sem jut, hogy annak jelentõsége lehet.

A fõ ok nálam is inkább az, hogy unalmas volt. Mint írtam, nem tudtam azonosulni senkivel. Jodie Foster karaktere teljesen indokolatlan volt, szürke, kidolgozatlan, szerintem Foster csak húzónévnek került bele a filmbe, néhány percért kapott egy csomó pénzt, az egészet ebédszünetben leforgatta... Jodie karaktere csak és kizárólag arra kellett, hogy kiderüljön Plummer nácibarát múltja, ezt sokkal egyszerûbben is meg lehetett volna oldani. (Azért az is szöget üt a fejembe, hogy ha a múlt század negyvenes éveiben már bankár volt Plummer karaktere, akkor kb. kilencven évesnek kellene a történet idején lenni, amit azért még õ sem tudott elhitetni.)
Nekem a higgadtság is erõltetettnek tûnt, egy ilyen helyzetben azért eget verik az adrenalinok.
Azt sem gondolom, hogy a pénzt otthagyták volna.
A bûncselekmény, a rablás megvalósult, amikor kiderült, hogy a 392-es fiókot kinyitották, hiszen otthagyták a papírt. Ha annyira fineszes volt Plummer-karakter (nem jut eszembe a neve), akkor azért a gyémántok nyilván valahol biztosítva voltak, ha másnál nem saját bankjánál. (Megteheti). A dossziéról nem beszél, rendben van, de azt mondhatta, hogy eltûntek. Rablás megtörtént. A túszejtés az USA-ban a terrorizmus kategóriájába esik, és mint ilyen nem évül el, és nem lehet leállítani. Az õrizetbevétel valóban 72 óra, de ez nem jelenti azt, hogy a nyomozás is megáll egy terrorizmusba sorolt bûncselekménynél. (bocs, ez Great82-nek szól).
Mellesleg a filmben a 72 órát sem használták ki, elengedték az embereket, noha tudták, hogy köztük vannak a terroristák (ha túszt ejt, úgy kezelik).
..A sztereotipiákból tényleg volt bõven, de hadd mondjak valamit a szikh-ekrõl.
A sógornõm Kanadában volt, és jó néhány éve (kilencvenes évek vége) mikor hazajött, mesélt egy precedens értékû perrõl ami akkor zajlott Kanadában. Valós eset, utána lehet nézni, ha valakinek van türelme.
A kanadai királyi lovasrendõrséghez (Royal Canadian Mounted Police, tévesen fordítja néha valami idióta "hegyi"-nek, mert nem Mountain, hanem Mounted, azaz kb. "felnyergelt", "lórapattant" csendõrség) jelentkezett egy indiai szikh bevándorló. Mondom, 1995 körül. Meg is felelt, kiválóan, fel is vették, de egyet kért, hogy az egyenruha sisakja helyett szikh turbánt viselhessen, mert azt elõírja a vallása. Nem engedték meg. Erre, hivatkozva a vallás szabad gyakorlására, diszkrimináció miatt beperelte az RCMP-t (lovas csendõrséget). Elsõ fokon meg is nyerte a pert. Nem tudom egészen bizttosan, hogy mi lett másodfokon, de ha jól emlékszem, elvesztette, és nem lépett be a testületbe.
...Tehát a szikhek tényleg eszméletlenül ragaszkodnak a jelképeikhez.
Igen ám, de itt vannak bökkenõk. A szikheknél ugyanis nemcsak a turbán tartozik a férfiakhoz, hanem a jellegzetes görbe tõr viselete is, ezek nélkül nem léphetnek ki az utcára. Korábban ebbõl is volt egy eset, repülõre nem engedték fel a szikhet az USA-ban tõrrel, nagyon helyesen.
...A turbánról is az a véleményem, az általam említett példa esetében, hogy nem kötelezõ lovasrendõrnek lenni. Szinte bárhol máshol hordhatja a turbánt. A nemzetközi jogban azért szerintem érvényes a "when in Rome do as the Romans do", tehát ha valaki választ egy hazát, akkor legyen szíves elfogadni az ottani törvényeket. Az alkotmányjog ugyan kimondja a legtöbb államban a vallás szabadságát, de ez nem sérthet más alkotmányos jogot. A turbán ugyan nem sért, de ilyen alapon akkor ha alapítok egy olyan vallást ahol meztelenül kell járni, akkor én nekem meztelenül lehet rendõrnek lenni? A rendõrségnek joga van meghatározni az uniformist, és mivel nem kötelezõ rendõrnek lenni, aki jelentkezik, mérlegelje, hogy vállalja-e, vagy nem.
..A filmbeli szikh is azért kibírta, hogy levegyék a turbánját, bár tiltakozott erõsen, ezt el is hiszem. És igen, a repülõtéren is helyes, hogy letekertetik velük a turbánt, mert sok mindent el lehet benne rejteni. Nekünk is le kell ma már a cipõt is venni, és az amerikaiaknál pl. minden gyanús folyadékba amit felvisz, kérHETik, hogy belekóstoljon az utas (911 óta). Nem hiszem, hogy elkárhozna, ha nincs rajta turbán, de én értem, hogy kiakadt a srác a rendõrségen.
...De ha kerékbe törnek, akkor sem értem, hogy miért állította (állíthatta) le egy terrorista cselekmény utáni nyomozást még aznap egy helyi rendõrfõnök. (És mit keresett ott a borzasztóan rossz szinkronhanggal is súlyosbított esetként Jodie Foster..)

Sajnos, többekkel ellentétben a filmet én nagyon rossznak, vontatottnak, szétesõnek és zavarosnak találom, elképesztõen sok logikai hibával, elvarratlan szálakkal, és egy teljesen valószerûtlen alaptörténettel.
Ennek kapcsán megpróbálok a történetbe behozni egy olyan szálat, illetve szempontot, amit még senki sem vetett fel.

Azért vagyok kínban, mert ehhez le kell írnom a "zsidó" szót, pedig a "zsidózás" tõlem alapból, és a mondanivalómtól is a legtávolabb áll.

De megpróbálom leírni amit gondolok, aztán meglátjuk, mi lesz belõle.
Lehet, hogy sok SPOILER-t is alkalmaznom kell, bár azt nem nagyon szeretem, mert megköti az ember kezét.

Azt mindenképpen el kell mondanom, hogy ami tetszett, a film elején a bankrablás életszerûsége, feszültsége, az akciójelenetek pörgése, a gengszterek és a rendõrség macska-egér harca, a párbeszédek lazasága, a színészi játék, a karakterek, mind-mind egészen elsõrangúak, ezekkel tehát semmi baj sincsen.

Viszont az egész történetnek az alapja egy olyannyira hihetetlen, életszerûtlen és képtelen ötletre épül, ami egészen páratlan az ilyen jellegû filmek között.

Most jön a SPOILER*

A kirablásra ítélt bank vezetõje egy tekintélyes, dúsgazdag, idõs férfi, - Cristopher Plummer, - aki a múltjában sötét titkokat rejteget, és miután a filmet a Holokauszt-emléknapon adta le a TV2, én rögtön gondoltam, hogy mi lehet a rejtélyre a megoldás, ami persze be is jött. (Nem kellett hozzá túl nagy fantázia...)
Természetesen, kiderült, hogy a nácikkal összejátszó bankvezér annak idején, a második világháború poklában a fasizmus iszonyatából menekülõ, életveszélyben lévõ, vagy éppen elpusztított zsidók helyzetét kihasználva, azoknak az értékeire rátéve a kezét gazdagodott meg, és tett szert óriási vagyonra.
A bank széfjében pedig terhelõ iratok, relikviák, bizonyítékok lapulnak, meg egy csomó, hatalmas értékû gyémánt.

Az én kérdésem pedig a következõ:
Elképzelhetõ-e, életszerû-e, hogy egy náci érzelmû, dúsgazdag goj pont New Yorkban, a pénz és a bankvilág kellõs közepén, a zsidó üzletemberek, ékszerészek, bankárok Mekkájában nyisson, vagy vezessen egy hatalmas bankot, ahelyett, hogy élvezné a vagyonát, és örülne, hogy ennyi évtized alatt sem leplezõdött le?
Köztudott, hogy a zsidó üzletemberekben van egy ösztönös tartózkodás, bizalmatlanság a "nem zsidó" üzletemberekkel szemben, - nem én találtam ki, néhány éve egy tv mûsorban, nagyon õszintén beszéltek errõl, amely mûsorban többek között mutatták az amszterdami gyémántcsiszoló mûhelyeket is, ahol az összes, az asztalok fölé hajoló ékszerész fején ott volt a kippa, a tradicionális zsidó fejfedõ, másokat a környékre sem engedtek - tehát, ha ebbe a világba valaki "kintrõl" be akar lépni, és üzletemberként meg akarja ott vetni a lábát, akkor elképesztõen nehéz dolga van.
Húsz-féle szempontból ellenõrzik, megnézik, honnan jött, hogyan szerezte a vagyonát, kik a szülei, mi van a múltjában, milyen kapcsolatai vannak, stb.
Tehát - szerintem - elképzelhetetlen, hogy valaki egykori náciként egy egész bankot tudjon alapítani, vagy vezetni New Yorkban, ebben a közegben, anélkül, hogy öt perc alatt le ne leplezõdne.

Ha pedig ez mégis megtörténne, akkor a leleplezõdés után az összes amerikai újságban öles címmel hoznák a szenzációs hírt, hogy XY banknak egy egykori náci volt a vezetõje!
Az illetõnek meg mindenféle szempontból azonnal vége lenne, soha senki többet nem kötne vele üzletet, a gyalázatos úton szerzett vagyonát pedig a zsidók, teljesen jogosan! visszaperelnék tõle, - 70 évre visszamenõleg, kamatos kamattal - tehát az illetõ öt perc alatt koldusbotra jutna!
SPOILER VÉGE*

Ebbõl filmbõl - más alaptörténettel - egy elképesztõen jó, értelmes, pörgõs filmet lehetett volna csinálni, ehelyett lett belõle egy sokszor túlságosan vagány dumákkal teli, túl sok szálat tartalmazó, és ezért egy idõ után követhetetlen történet, benne Jodie Foster szerepének tulajdonképpeni tisztázatlanságával, az albán vonatkozás csak egy poén erejéig hatásos, de teljes feleslegességével, Cristopher Plummer sötét múltjának következmények nélkül való hagyásával, és egy kitûnõ film lehetõségének az elszalasztásával.

Spike Lee elég rendesen kihasználta a zsidó-nemzsidó viszonyban rejlõ lehetõségeket, nem tudta például megállni, hogy azért egyet oda ne szúrjon abban a jelenetben, amikor a bankrablók fehérnemûre vetkõztetik a túszokat, és az öreg zsidó asszony sírva megkérdezi, hogy "Mi ütött a gojokba?"
Miközben mindenki álarcban volt!!!
Honnan tudta, vagy miért gondolta, hogy a rablók csak gojok lehetnek? (A rendezõ finom utalása a lágerek iszonyatára, a marhavagonokban érkezõ foglyok vetkõztetésére?...)
Kissé kilógott a lóláb...
Vagy az is kedves epizód volt, amikor a foglyok egymás között beszélgettek, és az egyikük megjegyezte, hogy: "Meghalok egy kóser hot-dogért!"
A sztereotípiák is megjelentek a filmben, a szikh túsz, aki az egész drámai helyzet alatt csak a turbánjával foglalkozik, vagy az albán nõ, aki "természetesen" csak egy kihívó öltözködésû és viselkedésû, az információért cserébe a kifizetetlen parkolási büntetések elengedését kérõ, cigarettázó, közönséges lotyó lehet...
Ki is az elõítéletes, kedves rendezõ úr?...

Denzel Washington rokonszenves egyénisége, Clive Owen higgadtsága, Jodie Foster hideg szépsége, és az idõs Cristhoper Plummer sármja sem tudta megmenteni ezt a filmet attól, hogy egy egyenes vonalvezetésû, logikusan egymásra épülõ epizódokból álló történet helyett egy zavaros, szétforgácsolódó, a vége felé pedig kifejezetten ellaposodó film legyen a végeredmény.
A legjobban az elszalasztott lehetõségeket szoktam sajnálni egy jól induló film esetében, amely aztán nem váltja be a hozzá fûzött reményeket.
Most is ez történt, sajnos...

Ne haragudj, de ez nem így van. Szemtanúk tucatjai, tárgyi maradványok, írás, stb. mind egyértelmûsítik, hogy szövetségi bûncselekmény (rablási kisérlet, túszejtés) megtörtént. Az, hogy most nem találnak tettest, nem jelenti, hogy azonnal ejthetik. Ilyen alapon nem kellene nyomozni az esetek nagy részében, ha nem tudják ki a tettes. Bûncselekmény MEGTÖRTÉNT. A rendõrségnek (FBI-nak ez esetben) nyomoznia KELL. Az összes embert begyûjteni aki ott volt, vallatni, mindenkitõl ujjlenyomat, DNS, hiszen pl. a széfben a papíron vagy a gyûrû dobozán maradhattak ujjlenyomatok, a lépcsõn dulakodás közben maradhattak bõrmaradványok, ezt nem lehet így lezárni. Még akkor is nyomoznak ha valaki csak fenyegetõ leveleket kap. (Én sem vagyok jogász, csak a volt feleségem, aki viszont Amerikában tanult jogot.)

Én sem a lövöldözést vagy az akciót hiányoltam (kimondottan nem szeretem az akciófilmeket, kevés kivétellel), hanem azt, hogy picit érdekesebb legyen, tudjak azonosulni valamelyik szereplõvel, vagy legalább drukkolni neki, de mivel itt különösebben érdekes motívumok, fordulatok nem voltak, hát ez is a "tisztességes iparosmunka" kategóriába esik (eltekintve az általad is említett bakiktól meg attól, hogy így nem zárnak le ilyen ügyet.) Vissza a jó öreg, megbízható Taxisofõrhöz.

Szeretem az olyan filmeket, amin kicsit lehet gondolkodni is. Elõre szaladok, hogy kitaláljam mit terveznek. Már olyan magas az ingerküszöbünk a sok pergõs-akciós-gondolatmentes fos filmtõl, hogy panasz van, ha valamelyik mozi kicsit lassabb. Idõt kell hagyni, hogy érzéseket, gondolatokat keltsenek bennünk. Én élveztem.

Van benne egy-két logikai bukfenc, de alapvetõen tetszett. Nálam 8-as.


SPOILER

Ha egy zsaru üvöltözik, hogy lehallgatták az akciótervet, akkor nem kéne folytatni. Gondolom én :)

Kíváncsi lennék, hogy egy ilyen 1948-óta jól õrzött titkot, honnan tud meg egy fiatal ember?!

A bögyös csajszi szerintem lebukhatott volna azon, hogy megkérdezték tõle, mi van az overál alatt. Melltartónak kellett volna, hiszen levetkõztették a túszokat. Rajta pedig poló is volt.

Ha nem jött ki a fõkolompos, (a hangját fel kellett volna ismernie a nyomozónak), akkor bent van. Ha bent van, akkor azt egy kutya kiszagolja.