Az emberek között is élnek végtelenül szelíd, kedves egyedek, akik gondolkodás nélkül megeszik a sültcsirkét. A két dolognak nincs köze egymáshoz. Azért eszik meg a csirkét, mert a testük fenntartásához hús kell. A végtelenül kedves és szelíd idegenek életben maradásához meg gazdatest kell. Enélkül nem maradnak életben. Ahogy az ember nem drámázik egy bontott csirke teteme felett, úgy a lelkek sem zokognak a szegény pórul járt gazdatestek felett.
Az élet qrvára nem fair, a természetben nincs esélyegyenlõség, élethez való jog és egyéb morális szamárságok. "Az erõsebb kutya b..szik" törvénye teljesül. Itt is ez van. Mi ebben az új?

Jaj kaki az egész, mert nem úgy van mint a könyvben brühühü.
De az fel sem tûnt, hogy egy harmóniára törekvõ idegen aki "nem is képesek az agresszióra" vaj mér nyomja el a gazda testét ? a könyv nálam már itt megbukott volna.
A filmben meg inkább azt akarták kidomborítani, hogy az embert nem minden idegen képes elnyomni és ha nem sikerül elnyomnia akkor az befolyásolja az idegen viselkedését jó vagy rossz irányba megfûszerezve a szokásos mért ne irtsunk ki minden embert avagy van egy két jó arc is a bolygón a sok ganszta mellett.

Tudod, a gond az, hogy a filmben a látványért a logikát simán feláldozták. Hogy csak két példát mondjak, bár már elõttem is leírták:
Egyrészt nem tudtam mit kezdeni Vándor motyogásával. Melanie és Vándor párbeszéde a fejben történik, maximum nagyobb viták esetén olvasható le az arcról, hogy most éppen történik benn valami. Az élõszavas válaszolgatás baromság volt. Csak a hülye nem látta így, hogy Melanie még ott van. Igen, nagyon praktikus megoldás.
A másik, ami nagyon zavart: a lelkek megjelenése. Ez a faj elvileg úgy tudta meghódítani a Földet, sok más bolygóval egyetemben, hogy tökéletesen beépült az emberek közé. A lélek felvette az emberi test szokásait, hordta az öltözékét, együtt élt a házastársával, járt az autóján, stb. Ezért nem gyanakodott az emberek nagy része sokáig. No ezt a koncepciót sikerült hazavágni a csodás látványért cserébe.
És még sorolhatnám.
Lehet, hogy a célközönséget alkotó tizenéves hordát ez nem zavarja, de sokakat igen.

Tipikusan egy nõi író szuperszentimentális kézjegye van a történeten, a látásmódja pedig erõsen lekorlátozta a történeti potenciál kiaknázását, viszont a végén a végsõ üzenet, amelyet az egész történet elõkészített, kárpótolt mindenért. Tetszett. :)

----------
amlozek, ezeknek a változásoknak az volt az oka, hogy dramaturgiailag, látványilag, és a látvány dramaturgiai hatásában így mûködött jobban a történet. Meyer ezeket nem vette figyelembe az íráskor, csak a filmesítéskor derültek ki.

Ezt onnan tudom, hogy én az íráskor viszont ezeket figyelembe veszem (legalább is igyekszem, és talán Meyer is igyekezett, csak itt ezeken a pontokon volt hiba a koncepcióban, nagyon nehéz vizuális stilisztikában írni), tehát ezért ismerem a dolog hátterét.

Az emberek nem szokták tudni, hogy azért szoktak a filmek "silányabbak" lenni a könyveknél, mert a filmesítéskor egyrészt a történetnek bele kell férnie másfél-két órába, másrészt sok olyan árnyalatnyi szempont is elõkerül, amelyek csak a vizuális feldolgozáskor kerülnek a figyelem középpontjába, de egy író számára általában rejtve maradnak. Ezek is ilyenek voltak. Mindegyik amit felsoroltál, pontosan kifejthetõ volna, levezethetõ volna, de hát ezt nem kérted.
De nem minden esetben silányabb a film. A Bicentennial Man megfilmesítése pl. szellemileg és dramaturgiailag felülmúlta a könyvet, mert felemelte az üzenetét és elhagyta a sallangokat. Talán egyszer elolvasom a Burkot is, és akkor össze tudom vetni, de jelenleg csak a filmet tudom véleményezni.

De ezzel együtt is azt mondom, a tájékozatlanságot ugyanúgy elítélve, hogy ha sz@rból nem is lehet várat építeni, azt akkor is ki kell mondani, mert valamit írni, mondani mégiscsak kell róla, és ilyen filmek esetén nem feltétlenül szükséges akkora kritikusi érzék ennek megállapításához.

Ó, így már világos, errõl, mármint a tájékozatlan újságírókról nekem is vannak élményeim, szerintem többedmagammal együtt, például amikor a TV2-sök egy reggeli mûsorban A sötét lovag - Felemelkedés trailereként bevágták egy Batmanes PC játék ajánlóját, majd elbeszélgettek a szak(g)értõ Puzsérral... Én sem vagyok Batman rajongó, igaz, utáló sem, de ez a hozzá nemértés már fájt! Ahogy az is, amikor a közelmúltban ugyanitt a Naplóban Az utolsó vacsorát a "tájékozott" riporter a Sixtus-kápolnába(!) helyezte, noha az a milánói Santa Maria delle Grazie kolostorban található. Ilyesminek az internet korában semmiség utána nézni, és könnyen megspórolható a tuskósági bizonyítvány!

Bocsánat, elfelejtettem valamit. Nem igaz, hogy nem figyelnek oda a részletekre. Olyan dolgokat változtattak meg, ami a fontos volt a könyvben. De ha csak apróság is volt, majd kiszúrta a szemem.

SPOILER
A könyvben:
-liftaknába esett, nem ki az ablakon...
-sivatagba menekültek, nem pedig egy füves mezöre...
-a Hajtó MINDÍG feketében volt és a haja is az volt, nem fehér-szöke...
-Az autóval megálltak, mert kifogyott a benzin, nem baleset volt...
-az autó ezüst színü volt, nem kék
-a Lelkek is emberien viselkedtek, nem voltak külön autóik és helikoptereik...

SPOILER VÉGE

és még sorolhatnám oldalakon keresztül. Számomra ezek tették tönkre az egész filmet. Lehet, hogy nem fontosak, de akkor is észrevehetöek és kizökkentik az embert. Nagy kár érte...

Nos, 1 órája fejeztem be a könyvet. Elkezdtem megnézni a filmet (letöltve, mert mondták, hogy rossz) adtam neki egy esélyt. A felénél se járok, már most nem tetszik. Minden teljesen más. A karakterek, a helyszínek, az érzés. A film alatt nem alakul ki semmilyen lelki kötödés köztem és a karakterek közt úgy, mint amikor a könyvet olvastam. Nem utálom annyira a hajtót a filmben. Mi a francért ütik meg egymást a fa elött, amikor ök nem is képesek az agresszióra?! (Könyvben sem így volt...) Nagyon nagyon nagyot csalódtam. A film meg sem közelíti a könyv színvonalát. Fiú vagyok, mégis elolvastam a sci-fi része miatt. Nagyon tetszett. De ez egyszerüen elszomorító. Semmilyen érzelem nincs bennem, amikor nézem a filmet. Nagyon nem ajánlom....

Ó, én nem is Gizikére gondolok, aki beül, megnézi és megállapítja, hogy sz@r volt, és ezt megosztja egy fórumon is. Én azokról a magukat újságírónak tartó filmkritikusokról beszélek, akik hivatalból megnézik a filmet, utána valamit brekegnek az "élményrõl". Akik utólag csodálkoznak rá, hogy ez egy regényadaptáció, hogy írója megegyezik az Alkonyat-sorozatéval és akik fél percet sem töltenek azzal, hogy legalább tájékozódjanak a mûrõl, ha már nem sikerült a látottakat értelmezniük (ami persze simán lehet a készítõk hibája is). Ostoba, összeszedetlen írások, ostoba, értelmetlen kérdésekkel, amikre a válasz 2 perc alatt kiguglizható. Félreértés ne essék, nyugodtan szóvá lehet tenni, ha a filmbõl nem jönnek át dolgok, ha értelmetlen, ha zagyva. De legalább õ járjon már utána ezeknek.
Ha már újságír, legalább tenné tiszteségesen. Nekem a semmitmondó írásokkal van bajom, nem a negatív kritikával.
Ez a könyv azért jobb sorsra lett volna érdemes, minden hibája ellenére.

Mindez ok, de! Attól mert - feltételezve, de meg nem engedve - egy film fõleg a rajongóknak készül még nem menti fel a film készítõit a kritikák alól, hogy a filmjük egy gagyi ócskaság, ezért meg kéne próbálkozniuk a filmezés eszközeivel érdekesebbé, szórakoztatóbbá, értékesebbé tenni a cselekményt, sõt, épp hogyha új, könyvet nem olvasó embereket tudnak megnyerni maguknak nézõként egy jó filmmel, amivel õk is megszeretik a történetet és szereplõket, akkor van igazán nyert ügyük (anyagilag is nem mellékesen), mert akkor azok nagy eséllyel megnézik az esetleges folytatásokat, elolvassák a könyv(ek)et is stb. Tehát a negatív kritikák igenis fontosak, mert egy film, közvetve pedig a filmmûvészet jelenkori visszásságaira hívja fel a figyelmet: én is jól akarok szórakozni egy filmet nézve, és nem bosszankodni a manapság gyakori ostobaságok miatt, erre pedig az internet korában az a legjobb - és sokszor egyetlen - lehetõség, hogy elmondom a nem túl hízelgõ véleményemet. Én legalábbis emiatt írom meg, nem azért hogy az élõ fába is belekössek. Szomorú, de tele vagyunk sz*rabbnál sz*rabb filmekkel, és A burok is egy ebben a sorban, ezt el kell mondani, hogy legközelebb ne ilyen vagy ne így csináljanak filmeket, mert lehetne jobban is, amivel õk is jobban járhatnának.

Elnézést, kicsit off leszek.
Elolvastam pár filmkritikát és jól felhúztam rajta magam. Nem azért, mert érdemtelenül pocskondiázzák a filmet. Mert A burok tényleg nem jó film, de az az ostobaságtenger, ami ömlik ki a kritikusok szájából (pardon, tollából), az tényleg vérlázító.
Ez egy regényadaptáció. Meyer világa, az õ lefektetett szabályaival, az õ sztorijával. Romantikus (vagyis lányoknak írt) sci-fi. Szerelmi négyszöggel, bárgyú párbeszédekkel, lavinaként zúduló érzelmekkel, tökéletesen mûanyag és idiótaként viselkedõ amorozókkal, ahogyan már megszokhattuk ettõl a nõtõl. De ezeket leszámítva egy érdekes történet, sok jó ötlettel, ami le tudja kötni a figyelmet.
Unalmas, hogy számon kérik a filmen a lassúságot, a relatív eseménytelenséget, a romantikát, a "skizofrén beszélgetéseket" (WTF???). Ja, mert a könyv is ilyen. Unalmas, hogy minden kritika azzal kezdõdik, hogy "nem olvastam a könyvet, de...", és felteszik a bárgyú kérdéseiket, amik a regényben százszor meg lettek magyarázva, ki lettek fejtve. Nem azt mondom, hogy mindenáron el kell olvasni a könyvet, de ha már beülnek megnézni és írnak ís róla, legalább tájékozódjanak a történetet illetõen. A film ugyanis alkalmatlan arra, hogy hosszan filozofálgassanak a szereplõk, illetve álmok, érzések legyenek félórákon át taglalgatva. Ez a film csak egy szép színes képeskönyv, eredetileg is erre a célra szánták. Rajongóknak készült. EZT pedig felesleges számonkérni rajta. tudható volt.
A film rossz, sajnálatos módon. Sikerült kiherélni, az értelmes, logikus dolgokat kiszórni belõle. Sajnálom, hogy alapdolgokat megváltoztattak benne, értelmetlenül.
Viszont a kritika, miszerint nincs minden szájbarágósan elmagyarázva, nem tudom, miért újdonság bárkinek is. Mert a film alapvetõen a könyvet ismerõ és szeretõ olvasóknak készült. Nekik meg nem kell mindent hosszan elmagyarázni, mert ismerik a háttértörténetet. A könyvet, a rengeteg hibája ellenére, szeretem, mert sokkal jobb történet, mint az idióta Twilight-saga, és én is elégedetlen vagyok a filmmel. De a hócipõm tele van, amikor századszor is megkérdezik, hogy mééé ilyen az alien, mééé szállják meg a testeket, mééé hajt a hajtó, mééé nincs benne több akció, stb, stb, stb. Csak, vazze, azért, amiért Meyer vámpírjai csillognak. Mert ilyennek írta meg õket. Ez a sztori.
Mint írtam, nekem sem tetszett a film. De mindenki megspórolhatná magának a mozijegy árát és az idõt azzal, hogy elõre tájékozódik, mire ül be, és ha az alapsztorit eleve sz@rnak ítéli meg, akkor messzirõl elkerüli a mûalkotást.
Ja, de ahhoz olvasni is kellene. Meg venni a fáradtságot.

Na igen, az író és a fõszereplõk átlagéletkora alapján sejthetõ volt, hogy hol végez a film: gyenge, uncsi, érdektelen cselekmény egy amúgy nem feltétlenül rossz történetnek, mindenesetre ez jobban sikerült, mint a fõleg Bram Stoker és Lugosi életmûvét megszégyenítõ mûvek, bár természetesen ez sem volt saját termék: A testrablók támadása, a 451 Fahrenheit, a Csillagkapu sorozat, és a Star Trek trilljei ugrottak be alapból, de a Dûne és a Terminátor cselekményét is sikerült megidézni pár pillanatig számomra, de ezeket sem jó értelemben, vagyis kopírozás van mindenhonnan. Ez alapból még nem is lenne baj, tekintve mennyire nehéz új ötletet kitalálni, a gond a karakterek nyilem-nyalom felszínességével volt, persze egy csapat gimis nem tud csodát tenni, emiatt voltak tényleg burkok a szereplõk. A legélvezhetõbb jelenetek egyértelmûen William Hurthöz kötõdnek, nem véletlenül, mivel õ érett és valódi színész, nyilvánvaló, hogy hozzá kötõdnek az értékelhetõ dialógusok is. A lények meg a szokásosak: butácskák és testetlenek, mert így jobban el lehet adni az embert értékelhetõ fajként és kevesebbet kell a stúdiónak maszkra meg effektekre költenie. Az ingyenes kamerás verziót megérte, de többet semmiképp.

Elolvastam a könyvet is annak egy 7-es adnék.. unalomûzõnek jó volt, de a SM-tõl számítottam a nagyon érzelgõs hosszán minden gondolatot átcsócsálós részekre.. ma megnéztem a filmet.. de minek.. borzalmas volt. Alig bírtam végig ülni.. lehet ha a könyvet nem olvastam volna, élvezhetõbb lett volna de így csak a könyv és a film közötti ellentmondásokra tudtam koncentrálni.. nagy csalódás volt.

A film szerintem katasztrofálisra sikerült. Számítottam rá, hogy nem lesz olyan élvezhetõ, mint a könyv volt, de azért ettõl jobbra számítottam. Egyedül a könyv iránti tiszteletbõl néztem végig. Ott remekül kidolgozott jellemek szerepeltek, itt meg egy nagy maszlag volt az egész. Gyenge 2- es....

Sajnos tévedésbõl 7-et adtam a filmnek, mert nem tudtam, hogy kell használni a szavazót :)
Egyébként kb. 3-4 körül mozog.
Az biztos, hogy ha tudom, hogy ez ennyire gyenge, akkor soha nem ülök be erre a filmre!
Na de kezdem az elején:

Alapvetõen szeretem a sci-fi-ket; és ugyanúgy az akciót is, ha nem csak értelmetlen lövöldözés az egész. (Egy jó story, és egy kis karakterábrázolás szerintem mindig kell!)
Ugyanakkor nincs ellenemre az sem, ha egy filmben ott vannak az érzelmek, ha a tempó nem túl pörgõs, ha a történetvezetés kissé amolyan melankolikus.
A film trailere alapján pont ezeket az összetevõket véltem felfedezni, és így rögtön szimpatikussá vált a film.
Ami azonban engem a moziba juttatott, az Andrew Niccol rendezõi szerepe, aki eddig olyan rendezett és írt, mint a Gattaca, Truman Show (író), Terminál (író), Fegyvernepper. Ezek mind a kedvenceim közé tartoznak. (A legutóbbi Lopott idõ azért már elég gyengére sikeredett.)

A lényeg, hogy amit kaptam, az tényleg borzalmas volt. Van egy olyan érzésem, hogy a szinkron is csak ronthatott rajta, de azért ennyit nem! Egyébként a történetet (vagy mondjuk úgy: az alapötletet) alapvetõen jónak tartom, de a kivitelezés számomra minden szinten nagyon gyenge volt. A színészi játék erõtlen, a történetvezetés lagymatag, az üzenet egyszerre erõltetett és gyenge, katarzis gyakorlatilag nincs, a párbeszédek meg hihetetlenül egyszerûek és idõnként kifejezetten ostobák.
(A kedvencem: Valami kisebb incidens után mozdulatlanul fekszik az egyik szereplõ egy orvosi ágyon; a doki vizsgálgatja, nézegeti a szemét stb., körben áll vagy 4-5 másik ember csöndben, várva az orvosi diagnózisra. Mire az megszólal: - Eszméletlen.
Hát b. meg, ha nem mondja, hülyén halunk meg mindannyian, az hótziher!)

Régen volt, hogy egy film után ennyit gondolkoztam...azon agyaltanm, hogy miért is csinálták ezt a filmet ilyen rettentõen gagyira. És végül azt hiszem, hogy tulajdonképpen megértettem, hogy mi is volt az ok.
Az ok a célközönségben keresendõ: szerintem ezt a filmet nagyjából a 12 és 17 közötti tiniknek készítették. Azon belül is fõként a lányoknak, meg néhány épp szerelmes srácnak. (Az egész nagyon gyerekes volt, és baromi sokat röhögtem azon, hogy hogyan lehetnek ilyen nyomorultak a párbeszédek, és ennyire semmilyenek az események.)

Nem a pénzhiány volt itt a baj, egyszerûen ez erre lett kitalálva. Nyilvánvalóan az Alkonyat, és az Éhezõk viadala sikerei azok, amelyek miatt ezt a projektet is egy jó kereseti lehetõségnek gondolták a készítõk - ugyanennyibõl készült amúgy az elsõ Alkonyat film is.
Csak sajnos ez a film sokkal gyengébbre sikerült az összes fent említettnél (persze durván nem a kedvenceim). Azokban legalább van némi szenvedély, és egy kis lendület, de ebben... Ezt nem fogják szeretni a fiatalok, mert érdektelen és elég unalmas is. Szóval ez nem lesz nagy siker, de ez jó, mert így nem lesz folytatása sem. :)
Sõt, én azt remélem, hogy bukás lesz a film, mert komolyan, ezt érdemlik a készítõk. És akkor legalább elgondolkoznak egy kicsit, meg majd legközelebb összeszedik magukat. Mondjuk a Lopott idõ is bukás volt, míg a Fegyvernepper szépen hozott azért - szóval remélem, hogy Mr. Niccol megérti, hogy merre is kellene tovább mennie, mert ez így nem mehet tovább, de tényleg!

Hát ennyi! Meggyászoltam a filmet! :)

Ennél csak jobb filmes élményeket kívánok mindenkinek!

Norbi

Egyetértek, sajnos rémgyenge moovie ez.....Nagyon az érzelmi szálra volt kihegyezve ez is mint az Alkonyat (csak itt ugye a vérfarkas-vámpír-emberlány szerelmi háromszög helyett egy szerelmi négyszöget kapunk: a lányban lakozo 2 személyiség 2 különbözõ pasit szeret és ebbõl van a vívódás), de itt a silányabb képi világ és gagyi filmzene, a harmatgyenge szereplõgárda miatt elmaradt a katarzis...no nem mintha az Alkonyat-tól elájultam volna, de az fényévekkel jobb ettõl......
Majdnem szimpatikusabbak voltak a gonosz karakterek benne (pl.: Diane Kruger, aki szerintem az egyetlen aki jol játszott a filmben, meg is kedveltem õt nagyon), mint a jók.....és hát az azért gáz, ha a gonoszaknak majdnem jobban szurkolsz a filmben, márpedig itt ez történt.
Egyébként már az alacsonyabb büdzsé-bõl is lehetett sejteni, hogy elég tré film lesz ez és sajnos az is lett....pénzpazarlás a javából

Ez igen érdekes meglátás... :) Nekem épp a kidolgozottság és az "üzenet" hiányzott. TV-m nincs, nem vagyok agymosott, lehet épp ez hiányzott? Aki pedig egy inváziós sci-fitõl akciót és érzelmeket vár, szerintem jogosan teszi. Biztos vagyok benne, hogy a könyv jobban sikeredett, de a film...... Nálam viszi az arany málnát. :)

Rendben volt a film. Aki akciót, óriási felkavaró érzelmeket akar, az menjen másik filmre. Aktuális emberi, társadalmi és politikai problémákat is beleszõttek. Finom, igényesen kidolgozott , amerikai mozi ez is.
Bizonytalanságban tart, mégis reményt ad, néhány 'agymosott' TV bámuló agyába is beférkõzhet tudat alatt a jóság vele.

a könyv jó volt, érdekes dolgot feszegetett. nekem jobban tetszettek a földönkívüliek, sokkal szimpatikusabbak. az elõzetes sem tetszik, egyáltalán nem ilyen volt a könyv hangulata.