FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

A HARMADIK HULLÁM Vidovszky György Bárka Színház
Elevenbe vágott a német film, a Die Welle, pedig négy évvel ezelõtt hol voltunk mai rettenetes közállapotainktól... Tasnádi István átiratában, erõsen ránkmagyarítva, tajtékos tini nyelvezettel, szikrázó szópárbajokkal indul a gimnáziumi osztály egyhetes társadalomismereti kurzusa. Kardos Róbert, elméletbe bénult történelemtanárként, az anarchia bakunyini modelljét próbálja ismertetni, szavai koppanva hullanak vissza a már parancsra némuló diáksereg közönyének faláról. A szimpatikusan barátkozó tanárnõ, Szorcsik Kriszta nemigen képes a demokrácia lényegét kifejteni, nem derül ki a lényeg: vezetõ itt is kell, ám választott, féken tartott és leváltható... Marofka Mátyás ravaszkán sertepertélõ diákja, még inkább az impulzív Jerger Balázs eszelõs ritmikájú kripto-nácija teljes zûrzavarba taszítja a jószándékú tananyagot. Hiába élénk a tempó, az erõs visszhang miatt poénok
hada lármába enyész.
A fiatalosan agilis Dévai Balázs-nak a diktatúra ismertetése jut, messzirõl indul, de manipulatív eszközei percek alatt hatásosnak bizonyulnak. Oszd meg õket! Keressünk bûnbakot! Rekesszük ki a kicsit másfélét! - Ismerõs? A fiúk kifeszített mellel, férfiasan hunyászkodnak meg, a lányok, köztük az aranyos-butácska Tolnai Klári, tétovázva követik õket. A kezdõdõ paranoiás téboly hangjaira csak az egyszem Sipos Viktória kapja fel a fejét, erõteljes figurája imponáló szavakkal utasítja vissza a glédába állító diktátori akaratot.
Vidovszky György, kissé bizonytalan kezdés után, az igazi konfliktus indítása után egyre magabiztosabban vezényli az ifjú gárdát. A vibráló mozgás katonás alakzatokba bénul, a nyitó zsongás éteri dallama harcos indulóvá növekszik, karhullámos köszöntés, bánatkék karszalag, vezényszóra vár a fanatizálódó csapat.
Aki nincs velünk, az ellenünk, aki nincs velünk, az Nincs!!! Mindenki gyanús, egymást is vizsla szemekkel figyeljük, az utcai akciók súrolják a tettlegesség határait. Egyik, késõbb csatlakozott, másodrendû tagjuk születésnapját gengsztermódi, kámzsás, csomagtartós autodaféval ünneplik, élvezve az ünnepelt elfúló sikolyait. Alig telt el hat nap, a mozgalom híre megrengeti az iskola falait, de hiába fordul a tanárokhoz, a nácivá buzdult szerelmétõl nem könnyen elpártoló Kõszegi Mária, könyörgõ szavaira csak az a válasz: Nyugi, már csak egy nap...
Ezen az utolsó napon gyûlést hív össze a diktátor-tanár. Hiába ellenkezik az igazgatónõ, neki is ott kell lenni. Dévai Balázs grandiózus beszédével a végsõkig feszíti a húrt: mozgalmunk már országos és ha mindenki hoz egy embert... Gyõzni fogunk! Nem kérdezünk, cselekszünk, egy hit, egy akarat, egy Vezér! Félelmetes monológjának ritmusát tenyerével veri a fanatizált tömeg: menetelõ csizmák dobbanása. Feldübögnek a testvéri tankok, falhoz állítják a halálra rémült Varga Anikó-t és bizony, ki is végeznék, ha úgy szólna a
parancs. A csúcsponton, Dévai Balázs tanárja, akit meglegyintett a hatalom csábítása, fantasztikus váltással zsugorodik vissza szimpla tanerõvé. "A Hullámnak vége!" Az egyik diák, Tóth János Gergely fájdalmas kitöréssel siratja az eszmét, csalódottságában pisztolyt ránt, tragédiává fokozva a didaktikus játékot.
A dermedt csendben, az akasztófából tornaszerré visszavedlõ gyûrûhintán, krisztusi jelenségként az Iskola a határon BéBéje, Horváth Zoltán korpusza lebeg - bevégeztetett. Németország iskoláiban kötelezõ olvasmány Todd Strasser regénye, nálunk észrevétlenül sikkadt el a film. Mutassuk meg ezt darabot minden diáknak! De mi felnõttek is jöjjünk -ránk fér...

Liberalizmus vagy rendpártiság? Liberalizmus és rendpártiság? Száz -ezer?- éve sokakat foglalkoztató kérdés. A fogalmak idõrõl-idõre új értelmet nyernek, napjainkban ismét, amikor egyesek a liberális/polgári demokráciák -avagy "Európa"- alkonyáról értekeznek. A történelem eddig nem az utóbbi elméletet igazolta: a polgári demokráciák túléltek és túlélnek, a diktatúrák elmúltak és elmúlnak. Ám diktatúra-e a rendpártiság? Meddig "csak" rendpártiság és mikortól kezdve diktatúra? Megvalósítható-e a "rend" a hagyományos, ám folyamatosan megújulni képes (képes?) demokrácia keretei között azaz van-e "rendpárti" demokrácia=demokrácia rendezett viszonyok között és ki mit ért ezalatt és mely módon, milyen mértékben; vagy nem valósítható meg és a "rend" veszedelmesen lenyomja a demokráciát?
Talán "off"-olnom kellett volna a fentieket, amelyek a Bárka új produkciója láttán foglalkoztatnak, amely egy itthoni középiskola felsõs osztályában játszódik, ahol az egyik tanár, egyhetes tréninggel nevelési kísérletbe fog... A tavaly látott East Balkán után a rendezõ és a bravúrosan játszó, mozgó, együtt-lélegzõ szereplõgárda ismét emlékezeteset alakít sõt alkot.Színházi élménynek elsõrangú, gondolatébresztésnek ugyancsak.