Téma: A harmincadik

lipi61 2021 jan. 05. - 15:44:45
(3/3)
Szuper! Ugyanott tartunk, mint 1942-ben. A magyarok gyűlölködnek, és várják, hogy valaki (most épp az unió?) majd megoldja helyettük a problémáik. Helyenként kicsit talán hatásvadász a film, de rám nagyon erősen hatott érzelmileg. Egyetértek Vinogradovval: a színészek kitűnőek.
Heathcliff 2008 nov. 25. - 18:15:05
(2/3)
Igen, meglehetõsen felszínesen politikai, kurzusfilm. Mindenesetre meglepõdtem, hogy akkor a törvény a vállalatokat kötelezte az iskolák fenntartására. Igazából nem is értem, miért nem terheli rá a mostani kurzus az iskolák fenntartását a vállalatokra, ha egyszer úgyis az állam a legrosszabb gazda.
Egyébként a lihegõen lelkesült tanító figurája a kommunista-sztahanovista idõkre emlékeztetett. Rettenetes volt. Igazán embernek talán akkor tûnt, amikor lerészegedett, mert akkor kiesett az ideológiai elszántságból.
Vinogradov 2007 okt. 21. - 15:04:37
(1/3)
Nagyon különös film ez...

Jelentõs részében giccses, egy kicsit túlzó film ez...
De közben ott van Páger hihetetlen, erõteljes alakítása, Somlay Artúré és fõleg Bihari Józsefé, aki HIHETETLENÜL zseniális, elfeledett, hatalmas színész volt...
Már pedig - és ez most erõs lesz, de most nagyon mizantróp hangulatomban vagyok - szerintem dögöljön meg az az utókor aki ÕT elfelejtette...
Hihetetlen: a szájából minden, de minden, olyan erõteljesen hangzik, hogy az maga a katarzis. És van itt egy két monológja, amelyben megcsillan a tehetségének sokszínûsége és nagyszerûsége ("Menjen el innen tanító úr. Itt mindenki púpos...").

Ez részben annak az Apáthy Imrének is köszönhetõ, aki a film rendezõje és forgatókönyvírója volt.