gyerekek a fasizmus rossz, mert mindig jön vmi õrült, aki lövöldözni kezd a végén!
ne fasizálódjatok, értem?

A Hullám elõször is egy film, tehát nem is igazán a tanmese-filmmel, hanem a valós eseménnyel kell foglalkozni. Márpedig a valós eseményekben nem volt labilis, õrült diák, aki fejbe lõtte magát, de elõtte még az egyik társát, csak annyi, hogy az utolsó alkalomkor a tanár, Ron Jones (1967-ben a Kalifornia államban, egy Palo Alto nevû városban, a Cubberley High Schoolban) egy filmet mutatott a diákjainak Hitlerrõl a végsõ percekben, ezáltal szembesítette õket azzal, mennyire befolyásolható is az ember, hiszen a diákok kezdetben nem hitték el, hogy lehet diktatúrát létrehozni. Azt hiszem a vér és halál elég a tanmeséhez. A héberül beszélõ Angela Merkel országában nem lehet olyan filmet készíteni, amelyben a végsõ konklúzió nem az lenne, hogy „a fasizmus (diktatúra) rossz, mert a végén mindig meghal benne valaki”.
Bár az eredeti, valós esemény sem kevésbé hatásosabb, csak kevesebb benne a vér, sikoltás és halál. Mikor Jones tanár úr mutatja Hitlert az összeomlott diákoknak, akkor mondja ki a tanulságot: „A fasizmus nem olyan valami, amit más emberek csináltak! A fasizmus itt van köztünk, mindnyájunkban benne szunnyad… A történelem gyakran ismétli önmagát… Semmilyen vezetõt nem szabad vakon követni.”
Ron Jones 1972-ben A harmadik hullám (The Third Wave) címmel könyvet írt tapasztalataiból. Kérdéses, hogy õ is úgy dolgozta-e fel e történetet, mint ahogy a Hullám, a Napola, és a Csajok a csúcson címû filmek rendezõje, a német Dennis Ganzel.

1981-ben már csináltak egy 45 perces tévéfilmet The Wave címmel az esetbõl Alexander Grasshoff rendezésében

Remélhetõleg tényleg meg is történt belõle valami, és nem csak egymásra mutogatnak a feldolgozók, mikor kiírják, hogy „megtörtént események alapján” (ahogy egymásra mutogatás folyik például a díjakkal való legitimizálás esetében egy-egy hangadó „értelmiségi” közéleti eseményre való reagálásánál).

A tanárnak nagy felelõssége van, de nem mondanám, hogy hibázott volna, hiszen a film végén szembesítette õ is a diákokat a diktatúra rossz tulajdonságával. Arról már nem tehet, hogy volt egy gyenge fogaskerék a gépezetben. Persze felfigyelhetett volna rá. A dolgok a tanár kezébõl akkor kezdtek kicsúszni, amikor hagyta, hogy vandálkodjanak a városban a Hullám-tagok. A bûnösöket meg kellett volna nevezni, és átadni a rendõrségnek. Persze nagyon nehéz ezt megtenni, a betyárbecsület (ami a pártokban is egész biztosan megvan), és az érzelmek rossz tanácsot adhatnak. De ha ott meg tudta volna fogni az õrült Timet a diktátor, akkor tán az rájöhetett volna, hogy a rendszer mégsem annyira jó. Tim tudta volna, ha eljárás indul ellene rongálás miatt, hogy a fegyelmezett közösség nem csak jó dolgokat von maga után. Ez a diktátor személyén múlik, nem pedig a diktatúra rendszerének hibájában. „A jó király jól uralkodik” - Arisztotelész.
Emellett nem szabad elfeledkezni, ha már tényleg mindenre figyelni szeretnénk, hogy az õrült fiú, nem a számára jó rendszerben õrült meg. Az autokráciáért õrült meg, de a globalizált világ tette olyanná (ha a szülõket most nem vesszük tényezõnek, csupán a rendszert), ha autokráciában, diktatúrában nõtt volna fel, akkor is õrült lett volna? Úgy hiszem nem, hiszen kezdettõl fogva megkapta volna a számára oly szükséges közösséget és nem is próbálta volna elvenni tõle senki.
Elhangzik a filmben, hogy az egyenruha egyéniséget szüntet meg. Én máshogy látom: ha mindenkin egyenruha van, akkor miben különböznek egymástól a diákok? Az egyéniségtõl. Ilyenkor sokkal szembetûnõbb lesz az emberi viselkedés különbözõsége, és tényleg egy csoporthoz tartoznak.

A filmben a fõszereplõk ábrázolása, motivációjuk enyhén torz: ne gondoljuk azt, hogy mindenki, aki fegyelmezett közösség tagja szeretne lenni, sérült személyiség és csonka, eltört családból származik.

„Németország helyzete évek óta egyre csak romlik. Noha vesztesei vagyunk a globalizációnak, el akarják hitetni velünk, hogy az egyedüli kiút a krízisbõl a még nagyobb teljesítmény. De a politikusok is csak a gazdaság bábjai! A munkanélküliek számának csökkennie kellene! Export világhatalom vagyunk! De a kemény valóság az, hogy a gazdag még gazdagabb, a szegény még szegényebb lesz. Rettegünk a terrortól, noha mi magunk hívtuk életre az igazságtalanságokkal, amelyek ellen világszerte semmit sem teszünk. És miközben mi lassan, de biztosan kisemmizzük bolygónkat, mindennek a haszonélvezõi csak hátradõlve dörzsölik a tenyerüket. Ûrhajókat építenek és föntrõl röhögnek az egészen!”

Na ez egy nagyon jó film. Betölt egy ûrt ami idáig üres volt a filmkészítésben és csak szakkönyvekbõl ismerhettek olyanok akik a téma iránt érdeklõdnek.
egy jó erõs 8-as

a fórum nem is arról szól, hanem a filmrõl.

nem vagyok suicid tipus, csak átéltem az enyhíthetetlen magány fájdalmát.

az ember - saját bõrömön tapasztaltam meg - közösségi lény. egyedül "csonkák" vagyunk. nem érezheted magad jól egyedül, max kis ideig.

minden elporlad ha senkit nem érdekel. ha senki nem lát, senki nem ért, ha senki nem érez, nem ölelhetsz, és téged sem ölelnek.

Félreértettél: többesszámban írtam, mert ÉN IS része vagyok ennek a dolognak, nem kívülálló. Az én felelõsségem is.

Amit írtál, az túl leegyszerûsíti az élet bonyolultságát, aminek aspektusai számát még megbecsülni sem tudjuk, nemhogy felismerni mindet.

Tegnap este újra megnéztem eme remek alkotást. (dvd-n) El is határoztam, hogy talpig fehérben fogok ezentúl járni. (leginkább a magányos srácra hasonlít az életem)

De!

Közel tökéletesen mutatta be a film a szereplõk motivációit. A 2 ellenálló lánynak mások voltak az "érdekei" és a mentalitása. Egyik 1 nonkonformista másik 1 egoista. Elõbbi szerintem semmihez nem csatlakozott volna, már az elején sem jött át neki, mirõl szól a hullám, túl "feszes" volt neki a rend és a fegyelem (liberalista?) a másik lány pedig szimpatizált az eszmével mindaddig míg rá nem jött hogy már nem õ van a középpontban, hanem az egység, az összetartozás, és a bajtársias egyenlõség (a hullámon belül). Ezért véleményem szerint ez utóbbi lány nem józan volt, hanem a túlzott egoizmusa távolította el õt az eszmétõl. Ezért sem tekintem pozitív karakternek.

Mivel magamat láttam az öngyilkos srácban, vele azonosultam leginkább. Mintha én lettem volna. De minden bizonnyal sokan vagyunk így ezzel. (csak mindenki vetít a Facebook-on, Iwiw-en, Myspace-en, Twitteren a hülye képeivel, hogy itt-meg ott járt, itt és ott bulizott, holott mindenkinek baromora tré az élete, de ugye vetíteni szinte már kötelezõ. A képeken minden happy de az illetõket ismerve tudható, hogy nulla az életük)


Van kivétel? Talán elenyészõ mértékben.
Szükség van a hullámra? Igen, mert VALÓS a probléma amit "orvosolni akar"
Volt létjogosultsága a fasizmusnak? Volt, mert ami létrehozta, társadalmi igény és feszültség, az is VALÓS volt.
Ma lenne létjogosultsága? Igen mert ma is van igény.

Az eszme nem jó. Megoldásai nem megoldások, csak fájdalmat, szenvedést, halált hoznak.

Mi a hullám? Mi a fasizmus? 1 beteg megoldási kísérlet 1 beteg világban vergõdõ beteg emberiségnek.

Valljuk be magunknak: betegek vagyunk. A többi csak önámítás, csûrés csavarás.

A film: 10/10

És hagy tegyem, hozzá, hogy nem a közösség összetartó szerepe a lényeg, hanem az unformizálódás veszélye és az egyén (individum) kiiktatása a közösségi létbõl. A folytatásban, ha lenne, kialakulna ebben a közösségben is egy új arisztokrácia, aki a fegyelmet félelemmel tataná fent, mert az autokratikus társadalmak neurológiája az diktálja. Ezért mondják a marxizmusra (totális egyenlõség): UTÓPIA! Ha mefigyeled azonnal találnak maguknak ellenséget (anarchisták) és rekesztenek ki ellenvéleménnyel élõket maguk közül. Tessék nyitott szemmel vizsgálni és párhuzamokat felismerni napjaink valóságával!

Mivel nyitva marad a végkifejlet ezen szála, nem is a konkrét vád a fontos. Csak a felelõsség kérdése. Azért viszik el, amiért a háborús bûnösöket. A film (mint mûfaj) szimbólikus elemekkel is operál, jelen esetben rámutatva az egyén felelõsségre. Az, hogy Mo.-on nincs példája a politikai felelõsség büntetõjogi retorziójának, az nem jelenti azt, hogy pl. a náci-fasiszta múltú Németo.-ban, vagy más országokban sincs.

Nekem kifejezetten tetszik a film. 10 pontból 8 pontra értékeltem. Pár helyen a cselekményvezetésben túlzásokat éreztem, amíg nem olvastam az eredeti történetrõl, ami állítólag nem 5, hanem csak három nap alatt zajlott le. Ez is csak azt jelenti, hogy mindegy, hogy én mit gondolok, csak az számít, mi és miért történt a valóságban :) A színészek jól játsszák szerepüket, számomra hitelesek. A film vége pedig szerintem nagyon jól bemutatja a ma emberének primitív gondolkodását.

Megnéztem az adatlapodat és láttam, hogy 21 éves nõ vagy. Az általad leírtak alapján te a pillanatnyi korodnak megfelelõ világnézeti szinttel rendelkezel. Amiket leírtál azokkal én mélységesen egyetértek, de nem vetted figyelembe, hogy a filmben 14-16 éves pubertás kori gyerekek szerepelnek éppen a szocializációs szintjük kialakulása közben.

Nekem ez a film nagyon tetszett

Huh, már hányadszorra néztem meg ezt a filmet :) Én nagyon-nagyon szeretem. Minden egyes alkalommal magával ragad, annyira jól sikerült elkapnia a filmnek a hangulatot.
Én sem értem, h miért vitték el Rainert.. Szóval nagyon kíváncsi lennék a végkifejletre. Am mi lehet a vád? Gondatlanság, felbujtás? :(
Am én is csak inkább a pozitívumait látom a hullámnak. Okay, h túlzásba vitték, de az alapgondolat jó. Összetartás, igazi közösség... És én nem tudom, sztem bekövetkezhet mindez 1 hét alatt... A közösség ereje, a közösséghez való tartózás iránti szükséglet, sztem képes rá, h mindez létrejöjjön. Sokan magányosak, mint pl szegény srác, számukra egy ilyen közösség tényleg az életet jelentheti...
Még nagyon sokszor meg fogom nézni :)

Nem volt rossz film, bár a rendezõ felfogása nekem nem igazán tetszett. Mert biztos nem véletlen végzõdött így. Szerintem a Hullám nem volt rossz dolog, sõt! Az összefogást erõsítette a diákokban, megtanultak csapatban dolgozni, együtt, egymásért. Amit rosszul csináltak, az az, hogy ruházathoz kötötték pl azt is, ki mehet be a vízilabda meccsre. Csak azért, mert valaki nem akar fehér inget felvenni, nem kell kinézni. És ha valaki nem mutatja a jelet a kezével, attól még be lehet engedni az ajtón. De alapvetõen jó ötletnek tartom, és ilyen apróságokon kívül nem volt baj vele. Az a srác a végén, aki lelõtt egy diákot, aztán magával is végzett...neki volt valami agyi baja is. Egy ember hülyesége miatt nem kellett volna letartóztatni a tanárt. És csak azért, mert kijelentette, hogy a Hullámnak ezennel vége, a diákok is felfoghatták volna, hogy mindegy, minek nevezik magukat...Hullámnak, diákseregnek vagy akárminek...egy hülye név nem változtat azon, hogy maradhatnak egy közösség, maradhatnak jóban, maradhatnak barátok. (azt sem értettem, miután a vezetõ kijelentette, hogy feloszlik az egész, az a szõke csaj, aki közben összejött egy sráccal, és a srác megszólította a végén, miután a csaj már elindult, miért utasította vissza a srácot, amikor egész addig jól megvoltak egymással...csak azért, mert a Hullámnak vége? ez hülyeség...) A vörös hajú lánynak sem kellett volna meccs közben szétszórni azokat a lapokat, nem tudom, mit akart elérni vele, csak elcseszte a meccset, hülyeség volt, amit csinált. Ha arra nem jönnek rá maguktól, hogy attól még, hogy a Hullámnak vége, azt nem akadályozhatja meg senki, hogy ettõl függetlenül ugyanúgy összejárjanak vagy alármi. A srác a végén azt mondta, ez volt az élete. Akkor ezek után már senki nem barátkozott volna vele, vagy mi? Mert ha ettõl félt, és igaza lett volna, akkor a többiek is hülyék, mert csak egy név miatt az összetartásnak, a barátságoknak nem kellett volna megszakadniuk. A tanárnak a feleségét sem értettem, és a többieket sem, akiknek ez a dolog nem tetszett, hiszen egy közösség jött csak létre, ahova bárki csatlakozhatott, és tényleg mindegy, minek nevezzük! A lényeg csak az, hogy együtt voltak, közösségben, és jól érezték magukat...a baj szerintem tényleg csak annyi volt, hogy nem kellett volna ilyen hülyeségek miatt mint pl a fehér ing, meg a jel...kizárni az embereket.
Egyébként A kísérlet c. filmre emlékeztetett, annak a történései reálisabbak voltak szerintem. Úgy tudom, A hullám is igaz történet alapján készült. Ha viszont tényleg úgy történtek a dolgok az életben is, mint a filmben, akkor sajnálom, hogy ilyen idióták az emberek...a diákok elsõsorban, hogy arra nem jönnek rá, mindegy, minek hívjuk õket, nem is muszáj elnevezni, nem egy név tartja össze az embereket. Ha ilyen alacsonyszintû a felfogásuk, csak sajnálni tudom õket...

A film nagyon megfogott engem is mint ahogy látom több embert is magával ragadt.
Bár szeretnék kicsit kiállni "Wenger Úr" mellett, mindenki azt gondolja, hogy csak a tanár hibája ha valami történik és sokan azt gondolják, hogy õ tehet arról, hogy ez a magukat "HULLÁM"-nak nevezõ mozgalom ennyire mélyre süllyedt.De ebben ugyanúgy benne volt az összes diák,mondhatták volna azt is, hogy "Hé tanár úr ez nekünk nem tetszik próbáljuk meg máshogy!".De mondok még valamit az utcai vandálkodás a graffiti a matricák és a városházára festett hullám jel se Wenger úr ötlete volt.Ezt az egészet a diákok generálták maguknak és persze a tanár is mondhatta volna, hogy akkor innentõl állj de addigra már olyan sokan lettek, hogy képtelenség volt megállítani õket meg persze mit sem tudott errõl az egészrõl.És mindig valakinek el kell vinnie a balhét és ki más lenne az ha nem a tanár.Lehet hogy én mit sem értek ehhez az egészhez(mert fiatal vagyok még) de én úgy látom ,hogy nem a tanár hibája mindig minden.A fõ forduló pontja a filmnek szerintem az amikor Karo a vízilabda meccsen a szórólapjait kezdi el szétszórni.Innentõl válik erõszakossá a film.És errõl a tanár ismét nem tudott.Szóval én nem azt mondom ,hogy a tanár nem volt hibás és azt se, hogy hibás volt.A diktatúrához is több emberre van szükség(elõször is tömegbázisra,másodszor egy vezetõre).És hiába van meg a vezetõ ha nincs tömegbázisa és fordítva is ugyanígy igaz.Tehát ha valakit elõ kell venni mert mindig van akit az élére kell állítani akkor nehogy már csak az az egy ember legyen a felelõs akit a TÖMEG választott ki magának.
Ennyi azt hiszem.....sokadszorra megnézve is ez a véleményem.

Örülök, hogy nagyon tartalmas hozzászólások születtek errõl a valóban nagyszerû filmrõl. Én csak annyit tennék hozzá, hogy aki teheti, feltétlenül olvassa el a könyvet, amibõl készült: Todd Strasser A hullám
A könyv szerintem sokkal jobban kifejti a mozgalom kialakulását, a feszültség növekedését, meg a filmben nem éppen úgy történik minden, mint a könyvben. Ennek az egész hullámosdinak a vége teljesen másképp alakul a könyvben mint a filmben. A könyvbeli vége szerintem jobb, (nem ennyire drasztikus,de nem ezért jobb, hanem mert a mondanivalója szerintem a könyvben kifejezettebb) De hát egy filmnek ugye ütõs vég kell... Egy kis pisztoly, egy kis letartóztatás, pedig enélkül is (a könyvbeli véghez hûen elkészítve) zseniális lehetne.

Hú. Végigolvastam az összes kommentet. Kíváncsi voltam, kit miben érintett meg. Érdekes volt. Néhány észrevétel, hosszú lesz. Aki még nem látta a filmet ne olvassa el. SPOILER

1. Többen írták, hogy osztállyal nézték meg a filmet, mert kötelezõ volt. Amikor elõször láttam a filmet, nekem is az jutott eszembe, hogy ezt a filmet kell megnézni a diákokkal, mert sokkal többet ér, mint a sima eseménytörténet ledarálása. Azt viszont egyik kommentelõ sem írta, hogy a film után a tanárral megbeszélték volna a történetet. Ha ez elmaradt, azt szomorúnak találom, mert így mindenki csak magára és kortárs ismerõsei véleményére hagyatkozhat az értelmezésben. Pedig egy tanárnak elvileg képben kellene lennie ebben a témában és a téma szociálpszichológiai hátterében, ugyanis ezt tanítják az egyetemen.

2. Szerintem Rainer tudása magasan übereli egy átlagos középiskolai tanár képességeit. Aki ilyen órát tud improvizálva rittyenteni az nem átlagos figura. Ráadásul egy olyan témáról, ami tõle nagyon távol áll.

Érdekes az õ felelõsségének a megállapítása. Nyilvánvalóan felelõs azért, hogy az események idáig fajulhattak, de büntetõjogi felelõsség szerintem nem terhelheti. Szakmai felelõtlensége azonban nyilvánvaló. A végén öngyilkosságot elkövetõ sráccal már akkor el kellett volna komolyan beszélgetnie, amikor az ott aludt a háza elõtt, abból a célból hogy megvédje õt, mint a mozgalom vezetõjét. Sõt ezután a beszélgetés után az egészet abba kellett volna hagyni.

3. Többen elmebetegnek állítottátok be a végén öngyilkosságot elkövetõ srácot. Kérdés. Miért elmebeteg az, akit a szülei szarba se vesznek, nincsenek barátai, nem tartozik sehova sem? Nyilván vannak mentális problémái, ami miatt nincs egy barátja sem, de attól még nem elmebeteg. Minden esélye megvan arra, hogy magányosan élje le az életét vagy éppen olyanná váljon, mint a szülei. És valóban. Neki ez a mozgalom reményt jelentett a valahova tartozásra. Egy új élet reményét. Pont ezt kellett volna észrevennie a tanárnak és jobban odafigyelnie rá.

4. Az, hogy mindez 5 nap alatt megtörténhet számomra is hihetetlen.

5. És most a lényeg. Hossz lesz. Az egész film mondanivalója az ember lélektanára épül. Az ami a filmben az osztályteremben zajlott, ugyanígy történt Hitler hatalomra kerülése után Németországban. Hitler tudatosan célozta meg a fiatalságot, gyerekkoruktól itták magukba a nácizmus eszméjét, ezzel volt átitatva az iskolai tananyag, az iskola utáni foglalkozások, a Hitlerjugend, amely a cserkészek mellett talán a legnagyobb ifjúsági mozgalom volt a világon. Minden évben 50000-res gyereksereg gyûlt össze és töltött meg egy stadiont Nürnbergben, hogy a vezérét láthassa, hallhassa és EGYÜTT LEHESSEN MINDAZOKKAL akiknek imádata tárgya ugyanaz a személy. "Semmi nem egyesít embereket jobban, mint közös csodálatuk és szeretetük egy ember iránt." (in.:Erich Fromm: Birtokolni vagy létezni)

pöttyöspanka írta itt a közösségi szellem varázsáról: "Ez pedig, úgy tûnik modellszerûen érvényes a foci hulligánoktól, a vallásokon, a pártokon át minden olyan közösségre, ami a KÍVÜLÁLLÓK KIZÁRÁSÁVAL határozza meg és írja le önmagát úgy, hogy közben abszolút önértéket és célt ad közösséghez tartozással."

És ez a kettõ együtt fejti ki hatását. A vezér szeretete és a kívülállók kizárása. A filmben kívülálló mindenki, aki nem hordja a fehér inget. Kívülálló, ellenség, mindaddig amíg nem csatlakozik. A történelemben ilyen nyitott volt a németek számára a náci párt, kívülállók voltak viszont a szocdemek, kommunisták és fõleg a zsidók. Õk már nemcsak kívülállók, hanem a fõ ellenség, minden rossz okozói voltak. Az árjákon kívül mindenki alsóbbrendûnek minõsült és a németek tömegei, fõleg a fiatalok valóban elhitték, hogy õk többek, jobbak, erõsebbek bárkinél. Kérdés. Akarnál-e egy ilyen közösséghez tartozni, ami minden más embercsoport felé helyezi magát. Elhiszi magáról, hogy jobb bárkinél és a szervezeten belül ugyan versengve egymással, de mindig a vezér akaratát, a közös célt szem elõtt tartva küzd önmaga megvalósításáért. Az ötvenezres tömeg üvölti a sieg heilt, miközben bizsereg minden porcikája, izzad a tenyere és jóformán önkívületi állapotba kerül. Olyan alternatíva áll az élete elõtt, ami azelõtt egy nemzedéknek sem. (A mi életünkbõl talán a kibontakozó szerelem, a drog kábulata vagy egy hatalmas koncert hangulata állítható ezzel párhuzamba.)

És a társadalomtudósok értetlenül tárják szét a kezüket, hogy az a sok német hogyan csatlakozhatott mindehhez. Hát pontosan ezért. "A legtöbb ember csendes kétségbeesésben éli le az életét." (Thoreau) Hitler életcélt adott nekik és a négymillió német halottból sokan ennek a célnak áldozták az életüket.

Pöttyöspanka írta itt: „Azonban nem hiszem, hogy mindenki számára létezik ébredés és kijózanódás még a végkifejlett tragikus leckéje ellenére sem hiszem. Talán a kizáró közösségi szellem démona valaha volt legveszélyesebb tudatmodosító drog, mert olyan belsõ ereje van, ami gyorsan katarzissá elegyedik és, ha ezt egyszer valaki átéli onnantól sose szabadul vagy, ha mégis meghasonlik, összetörik vagy belehal.”

Valóban. A háború elvesztésével és a rezsim bukásával maga az eszme nem halt el. Rengetegen meggyûlölték és rájöttek, hogy félrevezették õket, de attól az élménytõl nem lehetett könnyen megszabadulni. Azóta németek generációiból tudatosan verték ki ezt az élményt, ugyanolyan tudatosan, ahogy azt õseikbe beleplántálták. Ennek köszönhetõ az is, hogy mára már egy szociológiai felmérés szerint a németek csupán 25%-a fogna fegyvert a hazájáért.

Hogy megtörténhet-e mindez társadalmi szinten napjainkban? Nem tudom. A fejlett országokban az internet és a média korában már sokkal több olyan tényezõ van, ami mindezt megakadályozhatná és amely tényezõk a 30-as években nem léteztek. Kevésbé fejlett országokban pedig ma is divat az autoriter vagy éppen diktatórikus berendezkedés.

„A nem totalitárius világ készítette fel az embereket a totalitarizmus világára azzal, hogy a magány és elszigeteltség élményét mindennapossá tette. Ezt az elszigeteltséget kell visszaszorítani.” (Hannah Arendt)

Na erre kínálja nekünk a mai mainstreem a valóvilágot és a sims-et.

Sok sikert.

Megnéztem. Egy nagyon jó kis film. Nekem nagyon tetszik.

Klassz kis film! De még mennyire! Többször is megnéztem és huhh! Ajánlom mindenkienk hogy nézze meg. A film annyira érdekes és olyan jól ábrázolja hogy hogyan is alakul ki az hogy kit fogadjunk el kit ítéljünk el minden ok nélkül. Fanatsztikusan ábrázolja az egész folyamatot ahogy felépítí és megmutatja, nem is olyan nehéz hogy hirtelen azt mondjam én jobb vagyok és több! Talán picit túlzás hogy egy hetes ennek az idõtartalma a a filmben, de egy iskolában még hát csak csak kialakulhat egy ilyen bár jelzem azért nem egy hét alatt!
Tetszett a hangulata a filmnek és volt hatása rám! Egész végig lekötött nem kalandoztam el és a vége is megfelelt számomra, hatott is zárult is, ahogy annak lennie kell. Ma már sokszor van az hogy nem zárják le a történetet és huhh de klassz hogy a nézõre hagyják mi is történik, valmikor ez jó sõt ez a jobb megoldás és felesleges a végét mutogatni, de az itteni befejezés mondhatni tökéletes volt...
10/9

SPOILER

Hogy miért viszik el a tanárt? Mert úgy belelovallt a mozgalomba egy gyereket, hogy az nem bírta ezután gyengesége miatt elviselni, ha nincs egy nagyobb csapatban és fegyvert rántott, megsebesítette iskolatársát magát meg lelõtte. Sztem az a tanár hibája volt, hogy hagyta idáig fajulni a helyzetet. Továbbá az egész az õ felelõssége volt, egy hatalmi rendszert épített ki az iskolában, ami 1 áldozatot és 1 sebesültet szedett.