10/10
dorombka 2011 márc. 15. - 22:58:29 10/10
(1453/123863)
Ez a két egyszerûsített szélsõség,:)
ez is igaz, de idevalóbb talán
(én is csak a cikkbõl idézek):

A halottkém (coroner), akit törvényszéki szakértõnek (forensic examiner) is neveznek, a helyszínen vizsgálja meg (régi kifejezéssel élve: kémleli) a bejelentett halottat, és állapítja meg a halál tényét és idõpontját, esetleg az okokról is adhat felvilágosítást - gyakorlatilag kizárja a tetszhalott állapotot, és ha tényleg hulla, akkor átadja a hullaszállítóknak. Angol nevét onnan kapta, hogy eleinte (XII. sz.) a korona akaratát képviselték (custos placitorum coronas).

A kórboncnok (patológus, pathologist - gör. πάθος = kín, kórság, baj, halál) elemzi a hullahába (morgue) beszállított holttesteket, megállapítja a halál pontos okát és körülményeit, és õ vezeti - vagy általában õ maga is végzi - a boncolást.

A többiek: csak kisebb végzetségû , de fontos asszisztensek
8/10
Koczina Judit 2011 márc. 15. - 22:57:56 8/10
(1452/123863)
Én is nézegettem, de Ázsiáról sehol egy szó sem esik. Valószínûleg azért, mert ott még nem boncoltak. Az orvostudományban talán elõrébb jártak, talán a gyógyfüveket is jobban ismerték, nem is beszélve az akupunktúráról, de az emberi testbe nem vágtak bele sem az élõbe, sem a holtba.
Lehet, hogy ezt sosem fogjuk megtudni.
8/10
Koczina Judit 2011 márc. 15. - 22:48:09 8/10
(1451/123863)
Persze ebbõl még nem derül ki, hogy az 1600-1700-as években boncoltak-e testeket. Szerintem megtehették volna, hiszen már az ókorban (Görögországban) is boncoltak tetemeket, Európában már az 1300-as években is vannak festmények holttestek boncolásáról, de nem az a lényeg, hanem az, hogy a vallásuk megengedte-e. Szerintem nem. (Ahogy az iszlám országokban sem. Igaz, más okból.)

Azt mondták a PÉ végén, hogy DJG jóval megelõzte a korát, tehát még sebészet sem létezett a távol-keleten az 1600-as években. (Ezért halt meg az akkori király bélelzáródásban, holott egy egyszerû nyisszantással meg lehetett volna menteni az életét. Csak egy beteg béltraktust kellett volna kivágni, de nem engedték neki. És nem nyulakon gyakorolt volna DJG, hanem holttesteken, ha megengedték volna neki.)
10/10
dorombka 2011 márc. 15. - 22:41:47 10/10
(1450/123863)
Lehet, hogy lényeges, de nem biztos, hogy látom a különbséget.
Az egyik fõként hivatalnok orvos volt,
a másik pedig orvosi ismeretekkel rendelkezõ gyakorlati ember.?

Hát szerintem a DY papája mindkettõhöz értett, de mivel már "mestere" volt a munkájának, boncsegédekkel dolgoztatott és szakértõ volt a hivalos közegek felé is.

A mai értelemben vett halottkém és patológus közé tehetjük.

Boncolás története:
http://emberi-test.uw.hu/osztaly-11/ora-002/ora-002.htm

http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kiam/0/24876/2
8/10
Koczina Judit 2011 márc. 15. - 22:38:47 8/10
(1449/123863)
A halottkém az orvos (tehát a tanult szakértõ), a boncnok pedig a hentes (bocsánat).
10/10
dorombka 2011 márc. 15. - 22:23:41 10/10
(1448/123863)
érdekes fordítási finomságok bocmester kontra halottkém között, a hozzászólások is érdekesek::

http://eztforditsdle.blogspot.com/2009/09/boncmester.html
8/10
Koczina Judit 2011 márc. 15. - 21:59:01 8/10
(1447/123863)
Az angol felirat corpse handler-t ír (tetemkezelõt).
Tegu 2011 márc. 15. - 21:10:44
(1446/123863)
látom, már megoldódott a boncmester tulajdonképp angolból átforditva is /coroner/ halottkém, s a boncterem valójában hullaház vagy tetemnézõ /morgue/.
7/10
napraforgó 2011 márc. 15. - 20:37:36 7/10
(1445/123863)
Nem én találtam ki, a neten találtam a címszóra keresve.
10/10
dorombka 2011 márc. 15. - 20:37:13 10/10
(1444/123863)
De valakinek rá kellett bólintani, hogy biztos halott, nehogy élve temessék el.
Meg, mint említettem, lehet, hogy összetettebb , esetleg burokratikusabb volt a munkája.