Téma: A króm

Ford Mustang 2011 szept. 30. - 16:53:01
(1/1)
A króm a periódusos rendszer egyik kémiai eleme, vegyjele Cr , rendszáma 24, nyelvújításkori neve fösteny. Ezüstfehér, jól fényezhetõ, magas olvadáspontú, kemény fém. A neve az ógörög chroma szóból ered, ami szín, színest jelent, mivel a króm vegyületei különbözõ színûek (narancssárga, zöld, kék, ibolya…). Johann Gottlob Lehmann, 1761. július 26-án felfedezett az Ural hegységben egy vöröses narancssárga ásványt amit elnevezett szibériai vörös ólomnak. A tévesen meghatározott ásvány, mint ólom, vas és szelén vegyülete, tulajdonképpen vörösólomérc (krokoit vagy kallochrom) és ólom-kromátot tartalmaz. Peter Simon Pallas 1770-ben ugyanazon tájakon járt mint Lehmann, és õ is rátalált az érdekes színû ásványra. Ezúttal az ólomkromát bevonult a festészetbe mint élénk sárga értékes pigment. Nicolas Louis Vauquelin 1797-ben hozzájutott vörösólomérc mintákhoz. Sósav hatására sikerült elõállítani a króm-trioxidot. Egy évvel késõbb, az elõállított króm-trioxidból, szénkemencében hevítve sikerült kinyerni a krómot. Késõbb sikerült kimutatni króm nyomokat egyes drágakövekben (rubin, smaragd) és a meteoritok túlnyomó részében. Az 1800-as évek folyamán a króm nagy részét a pigment gyártás és a bõripar használta. A fémipar fejlõdésével, az elõállított króm 85%-át itt hasznosítják és a többit a vegyiparban.