1 órát tudtam ebből a fosból megnézni, nézhetetlen trágya -ganyé.

Valszeg kultregény, amiből forgatták és amit nem olvastam. A film - mint sok másik- túl hosszú, 100-105 percbe belefért volna és ütősebb lenne. Fő gondom vele, mint sok más filmnél, de ez spoiler:

"A fenséges Montana méltó fényképezése" ...Új-Zélandon. Egy kockát sem forgattak az USA-ban..

Én meg Cumberbatch -et soha nem láttam ilyen rossznak,hamisnak. Persze a szinkronja is rátett egy lapáttal.

Ha eddig egy filmre azt írtam vontatott, akkor ezt mos újra kell gondolnom. Ez mindent visz. Egy és negyed óra után csak annyit tudunk meg, hogy van egy bunkó főhős, aki egzecíroztatja a rokonait. Utána jön egy fordulatnak látszó, ámde a végkifejlet szempontjából teljesen érdektelen mozzanat, és nagyjából ennyi.

Szerintem jó film, Cumberbatch játéka pedig kiemelkedő.

Sok dologban tökéletesen az ellenkezőjét gondolom!
Abszolút "egyszer nézős" elsőre is átjön minden. Nem azt mondom, hogy egy faék egyszerűségű film, de tök átlag.
A végét pedig 40 perccel a vége előtt pontosan lehet tudni, (mikor a srác talál egy döglött tehenet) nincs semmiféle csavar, meglepetés, kiszámíthatatlanság.

Akár egy jó film is lehetett volna, csak pont a lényegre nem gyúrtak rá eléggé.
Ez így nem a férfi "erőszakos/domináns/érzéketlen" jellemét mutatja be, hanem a nő mentális gyengeségét, életképtelenségét.
A vége meg borzasztóan felidegesített. Az imdb-n 7 körül mozog, szerintem 6-nál semmiképpen nem több.

Csak kutyafuttában néztem meg a filmet és most már tudom, hogy borzasztó rosszul álltam hozzá. Mert Benedictől még azt is hajlandó lettem volna végignézni, ahogy egy szalmabálán enyeleg egy vézna kis sráccal, aki első blikkre full életképtelennek tűnt, aztán mekkorát koppantam a végén. Atya Úr Isten! Már ezer éve nem láttam ilyen filmet, ami nem dörgöli az orrod alá a fontos infót, hanem csak sejtelmesen belengeti. Sőt, hogy még arról a pár szóról el is terelje a figyelmedet, bedob olyan dolgokat, amikről igazából szó sincs. Csalódnom kellett mert amiről mindenki beszélt, hogy meleg szál van benne, na az nincs, csak az, amit a néző beleképzel, (ejnye-bejnye, rossz az, aki rosszra gondol.) bár komolyan, ha nem tudom, hogy figyelni kell mert hohó, megint egy tipikus szivárványos netflix film, akkor talán észre sem veszem vagy még pont olyan szinten van ez a dolog, hogy nem kezd el villogni a piros lámpa a fejemben, hogy meneküljünk mert „ez csapda”.
Szóval kellemes élmény volt nézni, ahogy Phil uralja a teret, ezzel agyonnyomva mindenkit és mint egy rossz anyós, úgy járkál a közös házukban mintha az egyedül csak az övé lenne és pusztán a jelenlétével mérgezi mások hangulatát, amibe a Feleség bele is betegszik de őszintén, én itt mást is bele tudok látni mert nem egyenes út az alkeszségbe az, hogy nem bírod elviselni a lakótársadat. Csinálhatott volna valamit a csaj, mondjuk valami hobbit vagy gyereket szül vagy bármit, nem, ő inkább itta azt a szart. Nonszensz. Szerintem az ő karaktere harmad rangú lenne, ha nem ő lenne konfliktus kiváltója ami a végkifejletben csúcsosodott ki. A férj meg hol is volt végig? Őt kár volt egyáltalán beleírni.
De Phil karaktere vitte az egész filmet a hátán. Olyan rohadt sok rétege volt, hogy leírni is hosszú lenne és a melegsége csak egy volt a sok közül. Én ezeknél a jeleneteknél, amikor folyton csak az exéről beszélt, teljesen mást láttam. Egy szerelmes embert, akinek hiányzik a másik fele és ettől magányos és megkeseredett. Plusz elég erősen irányítás mániás volt a karakter de valószínűleg ezzel csak kompenzált...
Végszóként nem mondom, hogy egy könnyű film és így, hogy nem egybe és nem rendesen odafigyelve néztem, a vége után még kellett pár óra, mire összeraktam, hogy ki kivel volt és amikor az egyik karakter így nézett, akkor azt hittem, hogy a másik karakter is így néz de igazából úgy nézett... szóval mire megemésztettem, összeállt a kép.
Ajánlom azoknak, akiknek tetszett az Anyám! (2017) vagy A doboz (2009) Na ezekre hajaz, csak kevesebb űrlény Istennel és több gyönyörű tájképpel, amin marhák bóklásznak.

FIGYELEM! Zitu888 kommentjei mindig SPOILER! Én szóltam...! A film egy komplex karakterfejlődés, minimális történettel. Volt benne potenciál, ezért haragszom is kicsit, mert amúgy meg érthetetlenül hullámzik a történetmesélés. Egyik pillanatban tök fontos dolgokra (szerencsére nem nehezen kitalálható) utalásokat tesz csak a film pár másodperc erejéig, utána fél óra nyereg simogatás. Egyik pillanatban emberünk úgy üli a lovat mint egy ázott fatuskó, következő pillanatban egyedül nekimegy a hegyeknek lóháton. Nekem csalódás, és nem azért mert a homoerotikus vonal megint előkerül, a történet szempontjából nagyon is fontos, de fél óránként megerősítve azt? Köszi, értettük elsőre is! Áhh...

A gyerek és a gonosz ember kínlódása végig. Lesújtó, sötét érzésekkel megtűzdelve.
Fárasztó és unalmas!

3/10

nem értem, miért dicsérik sokan. elképesztő módon nincs megvágva a film, minden értéktelen és felesleges jelenet, mondat benne van, jóhogynem a mosdóhasználatot nem mutatják, mert a film olyan,h ezen se lehetne meglepődni, szeretem a régi klasszikus lassú regényszerű filmmesélést, de ez nem az! a történet két mondatban felvázolható! nincs tartalom! nincs értékes jelenet! elképesztően unalmas! ez a történet nem kellett volna 2 órába, egy vagy fél óra is elég lett volna rá! nagyon amatőr a forgatókönyv, a rendező, a vágó.
és a film zenéje borzalmasan idegesítő cincogás.

nem tudom a rendezőnő, hogy kalapozott össze ilyen sok pénzt erre a filmre, nemám "szerelmi" szálak fűzik az egyik weinstenhez hasonló producerhez...
a homoszexuálitás eléri már megint a vadnyugatot, csak a Túl a barátságon nem volt ennyire unalmas.

mondjuk azt valaki elmondhatná, hogy mi a baj a zongorával? miért utálják a zongorajátékot?
azt hittem a hulahopp karika anakronisztikus jelenet, de nem.

Végre! A Netflix A vadnyugati törvényei szerint után egy újabb olyan westernnel áll elő, amelyik a zsáner megújítására tesz kísérletet, csak egészen másképpen, mint az egyébként nem túlságosan rossz afro-amerikai western film. A kutyai karmai közt igazából dráma, klasszikus amerikai családi dráma. A legnagyobb szerzőket (Eugene O'Neill, Arthur Miller, Tennessee Williams) idézve meg. A fenséges Montana méltó fényképezése, a hatalmas és szépséges, elmaradhatatlan marhacsorda, a díszletek részletgazdagsága, a színészi játék, nem szorul jelzőkre, sem pedig fokozásra. Sok ilyet még!

No spoiler.
Kemény, nem egyszer-megnézős. Akik a pörgősebb filmeket kedvelik, azoknak vontatottnak tűnhet, de a mélyben szépen zakatol a pszichodráma.
Az összefoglalók szerint, a főhős, Phil, terrorizálja sógornőjét és annak fiát, a filmben viszont ez a terrorizálás igen enyhe, fizikai erőszakról szó sincs, a verbális is kb. olyan szintű, hogy a mai világban fel sem vennénk.
A vége jó kis csattanó, egyáltalán nem előre kiszámítható.
Nem mondom, hogy nem vakartam időnként a fejem, de végignéztem, érdekes volt és nagyon jók a színészek.