Téma: A lakó

5/10
Trap 416 júl. 31. 10:50:18 5/10
(11/11)
Szeretem Polanskit, de nem az ilyen filmjei miatt, sokkal inkább az ilyen filmjei ellenére.
Oké, hogy a kommentek alapján tele van szimbólummal, amin lehet gondolkodni, de emiatt szerintem veszít abból, hogy teljes értékű film legyen. Pl.: ötletes dolog a fali lyukba rejtett fog, ami a gyerekkorára utal, mikor jött a Fogtündér. Oké, értem, hogy a film szimbólumrendszere szempontjából ezt meg lehet magyarázni, de ha abból indulunk ki, hogy az alkotás nem egy alternatív univerzumban játszódik, hanem a valóságban, akkor ennek mi a franc értelme, van, miért dugdosna bárki fogakat a falba?
Ugyanez a helyzet itt is: "a petíciót gyűjtő nő pedig megfelelhet egy idős rokonnak". Oké, mint szimbólum értem, de maga a karakter és a vele kapcsolatos szál szintén nem passzol sehova. Ezért nem szeretem a szürrealista húzásokat. Szerintem a szimbólumokkal való játszadozás, a költői képekkel való dobálózás akkor működik, ha a film ugyanúgy értelmes lesz tőle, és életszerű marad.
Hozzáteszem, képileg abszolút kiváló A bérlő (vagy lakó), és az elején tetszett ez a groteszk hangvétel, és helyenként ijesztő is volt, de az a baj, hogy számomra Polanski itt kimaxolta mindazt, amit utálok egy filmben, illetve azt a hatást váltotta ki, ami alapján szinte feleslegesnek tartom a rászánt időt. Ha már nyomasztás, nekem az a fajta nyomasztás jön be, amit a Keserű méz csinál (ha már Polanski) vagy a Closer, és még lehetne sorolni, és ezek amiatt működnek, mert húsbavágó drámát, és nem zavaros vergődést érzek, aminél egy idő után azt várom, mikor lesz már vége...
Ez a film számomra borzasztóan ingerszegény volt. Aki szereti kafkát meg a szürrealizmust, annak tetszeni fog, de mindenki más hagyja ki nyugodtan. Szerencsére Polanskitól nem ez a legerősebb dobás...
1/10
Robicruz 2014 szept. 22. - 01:36:04 1/10 Előzmény eucrow
(10/11)
Mindenesetre ez egy nagyon beteg, retardalt film es azt hogy az eletembol 2 orat ra pazaroltam, csak az a teny ellensulyozza reszben, hogy egy beteg transzvesztitaval kevesebb, masreszt sajnos a vege megse igaz hiszen csak egy film. *moderalva* Ismet bedoltem a magas IMDB es port.hu ertekelesnek, *moderalva*
10/10
Nira1900 2014 máj. 05. - 18:49:12 10/10 Előzmény eucrow
(9/11)
Nagyon okos...!

***** SPOILER ****

A háziúr pedig valamilyen szülõi archetípusnak felelhet meg, talán az apját
jelképezheti, aki elõtt mindig mentegetõznie kell, és aki lenézõ fölénnyel kezeli, nem
lehet neki megfelelni; a rideg, félelmetes viszony egy életen át kísért.

Sok apró részleten lehet gondolkodni, mint például miért tûntek el a szemetek, amiket
lefelé menet elpotyogtatott a lépcsõn a lármás éjszaka után? A tulajdonossal való
megalázó beszélgetés még megalázóbb,ha az ember kezében az átázott szemeteszacskókból,
amiket alig tud tartani, szemetek hulldogálnak kifelé, de ez talán meg se történt, csak az elme nagyította fel?
Ki az a nõ, aki ellen panaszt emeltek a többiek? Talán õ? Valamilyen, az énjének egyik rejtett
része, aki - vele ellentétben - borsot mer törni a többiek orra alá (valami furcsát
odaszórva a többiek lábtörlõjére)?
A parkban, mielõtt megpofozza az ismeretlen gyereket (noha férfiruhában, tehát még a
férfiszerepében van), úgy ül, mint egy teljesen bezárult nõ, összeszorított lábbal,
mereven. Akkor adja a pofont a gyereknek, mikor az egyedül marad, védelmezõ híján, ahogy neki is adhatták. Gyûlöletet, megvetést érez a gyerek ösztönössége láttán, és határozottan cselekszik, büntet.

A nemi identitás bizonytalansága a legvégén egy összetett képben jelenik meg: a lakóház színházi nézõtérré válik, amelyben nemcsak a lakók, hanem mindenki nézõ, rajta kívül álló. És az Opera egyik páholyában, a háziúr combját simogatja ördögi mohósággal Stella - a mással megismételt erotikus jelenet baljós és félelmetes.


Sven Nykvist fényképezte "egyébként", gyönyörûen. A lakás, a ház, a belsõ világ klasszikus szimbóluma, itt sötét és felderítetlen, akárcsak a fõhõs kusza, titkokkal teli belsõ lénye. (A többi szereplõ világosabb, átláthatóbb lakásához képest is milyen más az övé.) Az egyik jelenetben, éppúgy, ahogy az Iszonyat-ban, hirtelen megnövekszik a belsõ tér, alig lehet eljutni az ágyig; a lázálom összefolyik a valósággal. A kezdeti otthonosság-érzet elmúlt, egyre bizonytalanabbul mozog, rendezkedik, ide-oda tologat bútorokat, ráadásul mindenért átkopognak a szomszédok, minden mozdulata, rezzenése kontroll alatt van (és talán a tologatás is folytonos lázadás a kontroll ellen).

***** SPOILER VÉGE ****

Sok mindent lehetne még írni, kiragadtam hirtelen néhány dolgot. :-)
eucrow 2010 júl. 29. - 21:23:18
(8/11)
Nekem van egy sejtésem, amit, úgy látom, itt még nem hozott fel senki.

SPOILER
Elõször azt gondoltam, csak belemagyarázom, de aztán több bizonyítékot is találtam arra, hogy a fõszereplõ titokban arra vágyik, hogy nõ legyen. Nem tudom, milyen kifejezést használjak, nem gondolom homoszexuálisnak, transzvesztita sem volt, csak ahogy kapcsolatba került a halott nõvel, felszínre kerültek a belsõ vágyai. A film elején megfigyeltem, hogy ügyetlenül viselkedik a nõkkel, mondja is a fõbérlõnek, hogy agglegény. Ekkor még csak egy pipogya kisembernek tûnt. Aztán ahogy egyre jobban megismeri a halott környezetét, a lakást, ami a Lakás-trilógiában a szereplõk lelkiállapotát tükrözi, egyre jobban összeolvad vele, a házzal és a nõvel. A megzavarodásával (szexuális megzavarodással, ahogy az Iszonyatban is) a lakhelye is zavarossá válik. Valóban, elveszti az identitását, szerintem elsõsorban a nemi identitását. Felveszi a halott külsejét, ez arra utalhat, hogy csak egy halott ember bõrében érezheti biztonságban magát nõként. A petíciót gyûjtõ nõ pedig megfelelhet egy idõs rokonnak, a lakók pedig gyerekkora szereplõinek, akik megbüntetik, ha a nõies hajlamai elõjönnek. A kezét is megvágja, ezt a barátnõje vattával köti be - elég nyilvánvaló párhuzam. Érdekes az is, mikor a paranoid képzelgései miatt megharagszik a barátnõre, -akivel a lehetõségekhez képest szûzies a viszonya- az elsõ dühhullám után a nõ ruhásszekrényének esik neki. A kisfiú, akit megpofoz, jelképezheti gyerekkori énjét, aki a fiús játékok helyett lányokkal, nõkkel barátkozott. A fogtündér, a nõ falba rejtett foga lehet a dolog, ami elõhívhatja a gyerekkori emlékeket és az elfojtásokat.

A történet végén pedig vállalja az új szerepét, ami egy másik emberé, aki eleve halott, tehát ennek a szerepnek sincs folytatása, csak a halálhoz vezet, a múmiaszerû testhez (befáslizva nem is lehet eldönteni, férfi-e, vagy nõ az illetõ), a kör bezárul ezzel a furcsa, teátrális coming outtal.
4/10
Gyuri04 2010 júl. 06. - 18:17:46 4/10
(7/11)
Én úgy gondolom,hogy kidobtam 2 órát az életembõl a film megnézésével...
Coleman 2009 szept. 02. - 11:24:07
(6/11)
Egzisztencialista rémálom Polanski módra! Azt hiszem nincs még egy rendezõ, akinek egy-egy filmjén ennyire félnék, és azért Polanski a legnagyobb, mert nála nem merül ki ennyiben a dolog, komoly mondanivaló alkotja a talapzatot. Ez körülbelül a második legjobb filmje, az egyetlen kisebb probléma, hogy fõleg a vége felé túlságosan kiszámított az egész. Az üzenete máig érvényes. El vagyunk veszve a tömegben és kapálózunk ki belõle, de nem mindenkinek sikerül.
9/10
ttitanilla 2009 jún. 06. - 15:31:06 9/10
(5/11)
Én "A bérlõ" címmel láttam ezt a filmet v rosszul emlékeznék?
verdeleth 2008 jún. 15. - 01:39:11
(4/11)
Az általam látott sok Polanski film közül nehéz kiválasztani a legjobbat, de úgy érzem, ez az. Hihetetlenül nyomasztó, õrült, rémisztõ film, ami nem a hanggal hanem a képekkel kergeti õrületbe a nézõt és szereplõit. Nem sok filmtõl fut végig a hideg a hátamon, de a Lakónak sikerült elérnie. A mai thrillerek és horrorok elbújhatnak.
*Bátorszív* 2007 aug. 01. - 01:08:37
(3/11)
Nagyon jól, és pontosan leírtad a film esszenciáját... Minden mondatoddal csak egyetérteni tudok.; Sõt, olyan akkurátusan összegezted ezt a mestermûvet, hogy már csak egy részletes analízis tudna többet mondani róla...;
(...Talán...)

-- Congratulation...(!) --
Redfield 2007 júl. 31. - 17:33:01
(2/11)
Kétségtelen. Remekmû. A zene egyszerre játékos és kísérteties. Lassú, lassú õrületbe kerget, ahonnan nincs menekvés. A szürreálisba hajló jelenetek közül nehéz kihámozni, hogy melyik lehetett igaz, és melyik csak egy elborúlt elme szüleménye, de kétségtelen: roppant hatásos, kötelezõ film Polanski másik hasonló munkája: az Iszonyat mellett. Bár a végét már sejtettem (nem is nehéz kitalálni) mindenesetre az egyre fokozódó nyomás hatására egyre nyomasztóbb képet kapunk a helyzetrõl. Egy lakásban több ember váltja egymást, éli az életét. De vajon a saját életüket élik? Vagy a lakóközösség hatására egy olyan személyíséget, egy olyan életet, ami már másvalakivé teszi õket? Akárhogy is legyen, minden biztos és bizonytalan elvész egyetlen sikolyban. A lakáson (otthonon? heh!) innen és túl.
*Bátorszív* 2007 jún. 22. - 03:14:19
(1/11)
- - Polanski nagy mestermûveinek egyike... ... ... - -

ratibo - -