Programkereső

Téma: A misszió

Spoiler
6/10
gregga 2018 márc. 15. - 03:23:13 6/10
(30/30)
Morricone nagy kedvencem, de itt az egyébként jó zene többször túl harsány: zeng a nagyzenekar, amikor egy szem ember tapicskol a sárban, vagy inkább hallgatnám a természet hangjait. Kicsit nehezen követhetően indul, mégis lassan. Szépen van fotózva, és érdekes a téma, kár hogy alig-alig ismerjük meg a szereplőket. Pl. milyen volt a indiánok eredeti hitvilága, miért és hogyan változott, miért költöztek, mi hatott rájuk ilyen erősen a "varázsfuvolán" kívül? Hasonló együttélésből a Farkasokkal táncoló nagyobb élmény volt.
Válasz
stampo 2014 máj. 01. - 19:54:09 Előzmény sanderson
(29/30)
Nem érem be. Bocs.
Válasz
10/10
sanderson 2014 ápr. 21. - 18:26:18 10/10
(28/30)
Én láttam. Talán beéred velem is. ***SPOILER*** Én úgy láttam, hogy a film végén sok keresztényt meggyilkoltak. Olyan érzésem van, mintha néhány hozzászóló valamit félreértett volna. Vannak emberek, akik megnéznek valamit, de az ideológiájuk megakadályozza, hogy helyesen értelmezzék a látottakat. ***SPOILER VÉGE***
Válasz
stampo 2014 ápr. 21. - 01:29:38
(27/30)
Orbán! Láttad ezt a filmet? Ha igen: mit szólsz hozzá?
Válasz
10/10
sanderson 2013 aug. 21. - 17:16:51 10/10
(26/30)
Az emberi lélektan ábrázolásának magasiskolája. Ez a legjobb kifejezés erre a remekmûre. Nagyon értékes és elgondolkodtató film.
Válasz
10/10
quentyn 2012 márc. 22. - 17:48:57 10/10
(25/30)
Nagyon jó film, De Niro és Irons a két kedvenc színészem, és itt is remekeltek. A zenéje pedig egyszerûen lenyûgözõ, szégyen hogy Morricone nem kapta meg az Oscart ezért. 10/10
Válasz
10/10
wendorion 2012 jan. 09. - 17:55:27 10/10
(24/30)
1. Alapvetõen ez egy történelmi film, és egyesek vontatottnak gondolják, de valójában nem az, így tudjuk átérezni a film mondanivalóját.
2. A valós történet a következõ volt: 1750-ben a Madridi egyezményben a portugálok és a spanyolok bizonyos területeket elcseréltek Dél-Amerikában, így 7 jezsuita misszió a portugálokhoz került. Az indiánokat 1754-ben ki akarták telepíteni, de nem mentek bele, így spanyol-portugál csapatok két éves hadjáratban elfoglalták a területeket.
A helyieket pedig spanyol területre vitték, aztán jött egy új spanyol király, és 1761-ben a missziós területek újra a spanyolokhoz kerültek.
Felmerült a gyanú, hogy a jezsuiták lázították fel az indiánokat a hatalom ellen, de ezt nem találták bizonyítottnak.
A legvalószínûbb, hogy az uralkodók szemében zavaró volt a jezsuita rend gazdasági hatalma. Versenytársnak érezték.
Így egy sor esemény után 1773-ban a Pápa fel is oszlatta egy idõre. Érdemes elolvasni ezt az írást: http://www.parbeszed.com/main.php?folderID=859&articleID=6150&ctag=articlelist&iid=1
Válasz
10/10
J 2011 dec. 09. - 18:09:20 10/10
(23/30)
Ráhibáztál, pont a történet a lényeg, nem egy Steven Seagal "végigverekedem, mindenkit legyõzve" film. Az értelme pedig az, hogy a történelem írta (http://hu.wikipedia.org/wiki/A_guaran%C3%AD_indi%C3%A1nok_jezsuita_misszi%C3%B3i).
Válasz
az utolso szamuráj 2010 nov. 05. - 17:01:15 Előzmény Dudlicsek
(22/30)
Hát...inkább nem barátságos.És az újságírók rémálma.Igen,nem,talán,nagyjából ennyi a repertoár.
Válasz
Dudlicsek 2010 nov. 03. - 18:04:08 Előzmény az utolso szamuráj
(21/30)
De Niro a rossz nyelvek szerint igen arrogáns és pökhendi természetû pasas.
Nem dobja le a feje mondjuk. :-)
A film csodálatos. minden színésszel együtt.
Válasz
frenchbullie 2010 nov. 03. - 18:00:38
(20/30)
Üdv! A film képi világa tényleg lenyûgözõ volt, de maga a történet nem fogott meg. Robert de Niro egyéb filmjeit jobban szeretem.
Válasz
az utolso szamuráj 2010 okt. 18. - 18:50:25
(19/30)
Kis érdekesség,állítólag De Niro nagyon nem komázta Irons-t a forgatáson ,azt mondta rá,sose lesz színész:))Most meg mintha itt ficerget volna a másik színésznagyság is az étterme megnyitóján,gondolom,változott kapcsolatuk.
Hiába,néha a legendák is tévedhetnek.
Válasz
Rahar 2010 okt. 18. - 13:46:54
(18/30)
Egyszer jó volt megnézni, de többször nem akarom. 10 pontból 6 pontra értékeltem.
***SPOILER***
Az alaptörténet enyhén írva sem volt egyedi, van egy rabszolga kereskedõ, megöli a testvérét, majd bûnhõdni akar, stb.
***SPOILER VÉGE***
A képi megvalósításban számítottam szép tájképekre, állatképekre és a törzs tagjainak a természetben bemutatott képeire. Ebbõl nagyon kevés volt és az sem érdekes, egyedi nézõpontokból, kár. A szinkron kivitelezése nagyon jó, de én elég rossz minõségû hanggal láttam. A cselekményvezetés jó, bár én azt hittem, hogy komolyabb, gerilla jellegû ellenállást fognak tenni a katonasággal szemben, de sajnos nem.
Válasz
Petrapetrus 2010 ápr. 27. - 14:28:39
(17/30)
Robert De Niro nagyon jó ebben a filmben... (meg a többi fõszereplõ is)
Válasz
fordjee 2009 nov. 19. - 15:02:41
(16/30)
Jó kis filmek vannak ezen a Filmmúzeumon, idáig föl sem tûnt.
Válasz
10/10
Heathcliff 2009 jún. 12. - 23:44:32 10/10 Előzmény csigavera
(15/30)
Igen, bizonyára rosszul emlékeztem, noha meg voltam gyõzõdve, hogy jól. Utánanéztem: három magyar Fernc nevû jezsuita misszionáriusról emlékeznek meg az adott idõben, mindhármukat kiutasították: Éder, Limp és Szerdahelyi.
Limprõl a következõt találtam:
Magyaróváron született 1695-ben. Harmincnégy esztendõs korában lépett partra Buenos Airesben, 1729. április 14-én. 1732-ben a San Juan Bautista misszióban mûködik és 1745-ben a San Lorenzo redukció vezetõje, miután három évvel azelõtt sikerült újjáépítenie a hanyatlóban lévõ San Angel misszióstelepet. Ellene szegült a portugál terjeszkedõ törekvésnek, és emiatt meggyûlt a baja a helyi spanyol világi hatóságokkal, akik összeesküvéssel és fegyveres lázadás szervezésével vádolták be Pedro de Cevallos, a késõbbi alkirály, akkor még buenos airesi kormányzó elõtt. Térítõi hivatása betöltésén kívül földrajzzal is foglalkozott. Fõmûve, amelyben Dél-Amerika földrajzát ismerteti, halála után jelent meg. A jezsuiták kiutasításáról szóló rendelet 1767-ben, Japajú redukcióban találja, ugyanabban a Japejúban, ahol mintegy tizenegy esztendõvel késõbb, az argentín függetlenség megalapítója, José de San Martin tábornok született.
A teljes szöveg, valamennyi magyar misszionáriusról:
http://www.jezsuita.hu/main.php?folderID=859&articleID=7827&ctag=articlelist&iid=1
Válasz
csigavera 2009 jún. 12. - 19:37:55 Előzmény Heathcliff
(14/30)
Xavéri Szent Ferenc, családi nevén Francisco de Jassu y Javier (Javier vára, 1506. április 7. – San-Csaog, Kanton mellett, Kína, 1552. december 3.), spanyol jezsuita szerzetes, minden idõk egyik legnagyobb keresztény misszionáriusa, aki mellesleg sosem járt Dél-Amerikában.
Válasz
*mya szösz* 2009 márc. 28. - 22:34:19
(13/30)
http://www.youtube.com/watch?v=06Qm-Z5OsHw
húha
Válasz
Eper006 2008 szept. 10. - 17:04:46
(12/30)
Lehet,hogy igaz,de túl véres nekem,de Jeremy Irons jól játszott.Mint ahogy szokott.
Válasz
ribizliszörp 2008 szept. 10. - 14:07:32
(11/30)
Ha valaki mezítláb él a sivatagban, nyilván nem az oroszlánt választja a hatalom jelképéül.
Ha a tajgában, vagy a végtelen sztyeppéken, akkor sem.
De mindig olyant talál, ami annyira félelmet keltõ, hogy a szív összeszorul miatta. A hatalom jelképe ezért nem lehet a macska vagy a szkarabeusz. De nem lehet a ló, kutya, zsiráf sem. Csak valami rémületes vadállat.
És ha a kígyó a Bibliában maga a gonosz - az éppenséggel, ha már mítosznak veszed, mindenképpen a sivatagi élményekbõl fakad. És Mózes, aki leírta az édenkert történetét, pásztor volt. Ez az õ saját, különbejáratú kígyó-története:
2. Mózes 4:1. Felele Mózes és monda: De õk nem hisznek nékem s nem hallgatnak szavamra, sõt azt mondják: nem jelent meg néked az Úr.
2. Az Úr pedig monda néki: Mi az a kezedben? S õ monda: Vesszõ.
3. Vesd azt - úgymond - a földre. És veté azt a földre és lõn kígyóvá; és Mózes elfutamodék elõle.
4. Monda pedig az Úr Mózesnek: Nyújtsd ki kezedet és fogd meg a farkát! És kinyújtá kezét és megragadá azt, és vesszõvé lõn az õ kezében.
5. Hogy elhigyjék, hogy megjelent néked az Úr, az õ atyáik Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene....
17. Ezt a vesszõt pedig vedd kezedbe, hogy véghez vidd vele ama jeleket...
20. És felvevé Mózes az õ feleségét és az õ fiait és felülteté õket a szamárra és visszatére Égyiptom földére. Az Isten vesszejét pedig kezébe vevé Mózes.
Mózes ezzel a bottal vitte végbe a csodákat; ezzel választotta szét a Vörös-tengert és ezzel fakasztott vizet a sziklából...
És ez Pál apostol kígyó-története:
Apostolok cselekedetei 28:1. És miután szerencsésen megmenekültek, akkor megtudák, hogy Máltának neveztetik az a sziget.
2. A barbárok pedig nem közönséges emberséget cselekesznek vala mi velünk: mert tüzet gerjesztvén, befogadának mindnyájónkat a rajtunk való záporért és a hidegért.
3. Mikor pedig Pál nagy sok venyigét szedett és a tûzre tette, egy vipera a melegbõl kimászva, az õ kezére ragada.
4. Mikor pedig látták a barbárok az õ kezérõl függeni a mérges kígyót, mondják vala egymásnak: Nyilván gyilkos ez az ember, kit nem hagya élni a bosszúállás, noha a tengerbõl megszabadult.
5. De néki, minekutána a kígyót lerázta a tûzbe, semmi baja sem lõn.
6. Azok pedig azt várják vala, hogy õ meg fog dagadni, vagy nagy hirtelenséggel halva rogyik le. Mikor azonban sok ideig várták, és látták, hogy semmi baja nem lesz, megváltoztatva értelmöket, istennek mondják vala õt.
Válasz