The Mummy's Hand (1940)
Nem igazán a múmiáról szól A múmia (1932) címû film folytatása, viszont tökre nézhetõ kaland (horror) film ez. Az antihõs Andoheb (George Zucco) kiváló, nagyon gonosz, õ veszi át az elhunyt pap feladatait. Mr. Solvanit (Cecil Kelloway), a nagy bûvészt is bírtam. A többi szereplõ felejthetõ, viszont kellemes kis esti mozi, tetszett és jól vitte tovább a The Mummy (1932) klasszikust, érdemes szerintem megnézni utána, noha vidámabb, könnyedebb alkotás. Ja és elõször valószínûleg ebben a filmben látható a nagy dráma, amikor a múmia cipeli az elájult nõt, és ez aztán minden filmben bekövetkezik... 10/6

A filmet további 4 rész követte, amelyek nem szerepelnek az itteni adatbázisban. Ezenkívül több részbõl merítõ remake (1959) és annak folytatásai (60-as, 70-es évek) is öregbítik - hát vagy inkább rontják hírnevét.


The Mummy's Tomb (1942)
Az elsõ három rész közül a leggyengébb, ahogy az általánosságban lenni szokott. Nem igazán kimunkált a történet, pedig éppen ez a legfõbb erénye az elõzõ két résznek. A szereplõk se annyira jók és az újdonsült antihõsön (Turhan Bey) is látszik, hogy még kezdõ a gonoszságban. Pedig örültem, hogy az elõzõ részbõl megint játszani fognak a fõbb színészek, de tulajdonképpen nem kaptak ezúttal valami sok szerepet. Egyébként milyen sokat (30 évet) öregedtek 2 év alatt… 10/5

The Mummy's Ghost (1944)
Nem lehet újat, vagy sok jót elmondani róla. Pontosan ugyanaz történik, mint az elõzõ részekben, szinte már remake-nek is lehetne mondani. A történet annyira ötlettelen, hogy az elõzõ részek tudatában ez a rész gyakorlatilag unalmas. Mindenesetre a múmiának az elájult nõt minden részben cipelnie kell, mivel ez adja a dramaturgiát… Ez úgy látszik klasszikus múmia-szokás! ---SPOILER--- a vége nem tetszett, noha nem happy enddel végzõdött, de olyan semmilyen volt az egész, ahogy elmerülnek Kharis - Princess Anankával - a mocsárban. 10/4

The Mummy's Curse (1944)
Ez a rész konkrétan azzal folytatódik, amivel az elõzõ véget ért, persze néhány évvel késõbb.
Nem igazán értem miért kell ennyire részletesen, minden folytatásban elmondani, és képekben újraidézni, hogy mi történt Kharis-szal és mi az õ története. Az elõzõ részben végre ez kimaradt, de most megint végig kellett nézni újra ugyanazt, hogy mi történt 3,000 évvel ezelõtt. Új ezúttal sincs a nap alatt, de mivel folytatja „A múmia szelleme” filmet, ezért valamivel talán jobb. A vége nagyon „érdekesre” sikerült, mivel ---SPOILER--- azontúl, hogy a múmiára ráomlanak a falak, nem tudjuk meg, hogy mi lesz vele, ugyanakkor Princess Ananka visszamumifikálódása miatt legalább nem nagy a happy end. Mindenesetre váratlan fordulatként aposztrofáltam már azt is, hogy kijött a mocsárból. 10/4

ÖSSZESSÉGÉBEN
El lehet mondani, hogy egy próbát megér a sorozat, de inkább csak az elsõ két (vagy három) rész, mert utána gyakorlatilag csak önmagát ismétli a film. A túlnyomó részekben a múmia egyébként tök jól meg van csinálva, szinte porosnak érzem a levegõt, ha meglátom, annyira õsi és piszkos a „ruhája”. Ezekben a részekben sántít is, mégsem tud elõle senki se nem sem elmenekülni, noha oly lassú, mint a csiga. A gyilkolási metódusa nem valami kreatív, minden alkalommal megfojtja az útjában állókat, esetenként halálos ütéssel sújtja õket. Azért a mentségére szolgál, hogy mindezt a szerelem, Ananka hercegnõ miatt teszi – vagyis csak a lelke miatt, amely egy másik modern testbe költözik újra és újra. Ahogy írtam már „a múmia kezében az elájult nõvel” minden részben kötelezõen jelen van, és ezzel próbálják a rendezõk elérni a nagyobb drámát. A megismételt 3,000 évvel ezelõtti esemény pedig már veszettül unalmas. A színészek az elsõ két részben még jók, karakteresek, utána viszont érdektelenek (igaz a harmadik részben fel-feltûnnek a második rész szereplõi). Az 1959-es The Mummy gyakorlatilag több rész remake-je, ha nem szeretjük az ennyire régi filmeket, akkor színesben és idõt megspórolva megnézhetjük, hiszen több múmia részbõl tevõdik össze, én azonban ezeket ajánlom inkább.