Amikor elõször hallottam a filmrõl, kifejezetten tetszett a rendezõi szándék. A megvalósítással van bajom. Amikor azt kezdem érezni, hogy manipulálni akarnak. Ez a kiszámított profizmusa ellenszenves. Hasznos lehetett ez a film azoknak, akik egyrészt megcélozhatók a hollywoodi szuperprodukciókkal (vagy csak azokkal), másrészt még sohasem gondoltak bele a szenvedéstörténet mikéntjébe. Õrájuk lehet, hogy a megvilágosodás erejével hatott. Talán ez (is) volt a célja. A hírek szerint ezt a célját el is érte. Számomra viszont gyanús. Lenti fórumozó (Nyálon lõtt izé...) meg is fogalmazott kérdéseket, amik nyitva maradtak, és ezek a történetnek igen fontos pontjaira vonatkoznak. Szóval akkor a fókuszban kizárólag a fizikai szenvedés, minden más mellékes? Ez is egy koncepció.

teljesen egyetértek veled! bár szerintem van a filmnek egyfajta fura, magávalragadó atmoszférája, leszámítva persze az erõszakot, azokat a részeket meg sem nézem inkább

Szedhette máshonnan is, többen vélekedtek már hasonlóan a filmrõl. Ettõll függetlenül osztom a véleményét.

A filmet érõ primitív támadások mind azt igazolják, hogy a szemétkedéseket megfogalmazókat is megérintette és megrázta, nem hagyta hidegen. Az emberek nagyrésze primitív és azt ami közel ér hozzá, akár egy ölelõ ember, azt eltaszítják, megindokolják. Számomra a hihetetlen volt, hogy számos pap tiltakozott a film ellen, ez teljes mértékben abnormális, mert ha õk azt mondják Vasárnap: szenvedtél értem, meghaltál értem a kereszten, harmadnap feltámadtál, akkor lássák már b.szki, hogy mi is volt ez. A szíriai római légió állomásozott akkor Jeruzsálemben, a légió legalja volt, hirhedten gyülölték a zsidókat, már egyébként is dögrovásra ítélt, hülye örülteket küldtek el ide a birodalom segglyukába, az itt állomásozó légióból is a legalját képviselték az un büntetésvégrehajtási, kivégzést levezetõ csoportok. Én egy olyan véleménnyel értek egyet, ami a film bemutatásakor kitört balhé alatt hangzott el, ez "borzalmasabb is volt" mint a filmben. A történelmi pontosság elképesztõ a filmben, a kort teljes realisztikussággal ábrázolták. A kereszt halál és az arra ítéltek a legnagyobb bûnösöknek számítottak, a két lator és Barabás is római katonákat öltek meg, a zsidók se voltak jobbak mert õk meg inkább megkövezték az embert, az se egy szép látvány de ha valaki egy realisztikus zsidó megkövezést forgatna le, mindenki ugatna ez antiszemita a zsidókra nézve. Komolyan, néha elgondolkozok azon, hogy milyen rohadt beteg és hülye világban élünk. Volt egy ember, Douglas Adams szavaival élve, akit felszögeztek egy fára,mert azt hirdette kb 2000 évvel ezelõtt, hogy a változatosság kedvéért akár szerethetnénk is egymást. Ez a lényeg Jézusról és az utolsó 12 órája ezt mutatja be, gonosz és jó zsidókkal, rómaiakkal. A filmben nem az a legszebb, hogy aki hisz a kereszténység megalapozójában, az a jó, hanem az a jó, aki lehajol vizet adni egy szenvedõnek (ezt tanította Jézus is), aki sír mert szenvedni látja, aki viszi a keresztjét és bíztatja, aki feltörli a vérét is. A gonoszság (primitívség) és a jóság (empatikusság) szembeállítása ez és ez a kérdés magas ívbõl szarrrikkk arra ki milyen etnikumu vagy vallású. Ez már a mi önbecsapó szarkeverésünk. Mel Gibsont szentté avatják egyszer, mert egy ilyen Istentelen és ez alatta azt értem empátia nélküli korban is a korunk félreérthetetlen nyelvén, a brutalitás nyelvén mesélte újra a világtörténelem egyik legnehezebb 12 óráját. Tudta, hogy megkövezik majd, de végig csinálta. Azzal vádolni, hogy sokat keresett bmeg, az icon magángyártású filmként készítette el a Passiót, nem nyomták a ruppót a miramaxos filmforgalmazó gecik. (Jay) Vissza kellett termelni a pénzt. Én szívesen fizettem azért, hogy visszakerülhettem abba a korba 2 és fél órára és láthattam mit állt ki egykor valaki, azért mert szembement a bigott, emberellenes és életellenes szemétséggel, ami a mai nap ezen tettnek a rekonstruálásakor is szórta átkait. Aki akar jó filmet látni, az nézze meg tiszta szívvel, nem kell másnap a templomba menni, azt, hogy Isten országa bennetek van, mindenki megértheti, vallás nélkül. Gyönyörû mûvészi alkotás, egy esélyt kötelezõ adni neki, mert az emberségrõl szól. Éljen Mel Gibson!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Csak neki volt elég vér a pucájában, hogy megmutassa (Cartmen)

Minden szavaddal egyetértek. Azt persze nehéz elképzelni, hogy ezeken a csatornákon egyszer az életben Pasolini Jézus-filmjét lássam feltûnni. Jó ez a Mel Gibson, nem muszáj folyton az agyoncsócsált Zeffirellik és klónjaik között turkálni, néha kell valami vadság...

off
Majd államvizsga után , de az még 2 év.

valahogyén is így vagyok vele! de valahogy a Séta a múltba-non jobban kiborulok:)

off

efes hozzászólása inspirált, és sajnos mindig el vagyok az egyetemen havazva. :(

SPOILER

Az indítás némileg meglepõ módon horrorfilmes-fantasy-s hangulatú. A kamera sokat billeg, a sötét liget fölött vészjóslóan világít a telihold, a sátán pedig egy leborotvált szemöldökû, kopasz asszony csuklyás köpenyben, klasszikus sátáni tekintettel. Lehetne varázslónõ a Gyûrûk Urában. És férfihangon kísért. Az egyik jelenet közben egy kukac dugja ki a fejét az orrlukából, aztán mérges kígyót küld Jézusra, aki azt eltapossa.
A film ezután végigfut a szenvedéstörténet közismert fejezetein, igen szépen fényképezve, ütõs díszletekkel és profi jelmezekkel, bár ezek az események a rendezõbõl mintha nem váltanának ki különösebb érdeklõdést. Jézust lerohanja a templom õrsége, aztán elhurcolják a farizeus Papokhoz, akik igen gonoszul simogatják a szakállukat és Pilátus elé hurcolják Jézust, aki talányos, érzékeny tekintettel néz. Csakúgy, mint Mária és Mária Magdolna, akiknek abból áll a szerepük, hogy a háttérben osonva követik a Megváltót és talányos, érzékeny tekintettel néznek. Pedig egyik kedvencünk, Maia Morgenstern (Szász János Wittman fiúk-jából - játssza Jézus anyját, a Mátrix egyetlen élõ szereplõje, Monica Bellucci pedig a feslett asszonyt.
Ahogy már említettem, a kínzásokat megelõzõ epizódok nem zaklatták fel Gibsont. Pilátus vívódása, Heródes szerepe, a felhergelt nép, a féltékeny fõpapok, a zsidók és rómaiak viszonya, mind gyermekkorom kedvencei, a bibliai tárgyú képregények összetettségével vannak megmutatva. Karakterek a szó többdimenziós értelmében nincsenek: a farizeusok aljasok, a zsidó nép ostoba, vérszomjas és manipulálható, Pilátus gyáva, Heródes feslett, sõt gyaníthatóan homoszexuális, Mária és Mária Magdolna szomorúan néznek ki a fejükbõl, Jézus meg bársonyosan és talányosan. A mozi közben nézhetõ, mert képek jól megcsináltak, a látvány a sok kézikamerás felvétel miatt mozgalmas, a vágás szellemes, a látvány néhol lenyûgözõ, de az egész valahogy súlytalan, és mivel nincs benne dráma, sajnos nem megrázó.
Amitõl megrázó az pedig nyugodtan lehetne egy "B" kategóriás horror mozi.
Tekintve a film témaválasztását és a rendezõ lépten-nyomon hirdetett mély vallásosságát, egészen meghökkentõ, hogy Jézus figurája sem érdekelte Gibsont. Meg sem próbál feltenni olyan kérdéseket, hogy a Megváltó

* direkt meg akar halni, hiszen ezt jövendölte?
* Nem akar direkt meghalni, de érzi, hogy ez az, amit megjövendölt, ezért nem tesz ellene semmit?
* Emberként fél vagy istenként nem fél?
* Egyáltalán miért és kiért áldozza fel magát?
Nehéz plasztikusan leírni, hogy mennyire brutális a Passió második félideje: legalább annyira véres, mint Tarantino, de az erõszak is a legkevésbé sem stilizált, inkább sebészinek mondható.
A rendezõ valósággal kéjeleg a sebek bemutatásában. Szúrások, ütésnyomok, vágások, hasítások, repedések, kilógó bordák, remegve, véresen, szuperközeliken, kilassítva. Mindenkiben más Jézus-kép él, Mel Gibsonban a jelek szerint olyan, ami elsápasztana egy gyakorló orvost is a baleseti sebészetrõl.
Nehéz bármit is kezdeni ezzel a filmmel. Ugyanis nem mond semmi különöset azon kívül, hogy Jézust kegyetlen, szadista, borzalmas módon, ártatlanul ölték meg. Az, hogy Jézus mit akart, hogy miért vállalta ezt az egészet, arról csak néhány rövid bibliai idézet formájában értesülünk. Gibson a jelek szerint nem gondolt semmit a szeretetrõl, az áldozatról, fel sem merült benne, hogy a sztori szereplõit összetett személyiségekként ábrázolja. A fõszereplõ árnyalása pedig végképp nem jutott eszébe.
A film annyira sematikus és leegyszerûsítõ, hogy ebben a kontextusban az sem számít sokat, hogy a zsidó nép en bloc vérszomjas, a farizeus fõpapok szinte mind sátánian gonoszak, a királyuk egy élveteg jampec, Jézus viszont egyáltalán nem néz ki zsidónak.
Mi is marad akkor a filmbõl?
Marad Gibson értelmezése, egy erõsen megrajzolt utálatot keltõ kép a zsidók "õsi" bûnérõl, és remélem nem jut eszébe a Tiszaeszlár-i vérvád filmre vitele.
Maradnak a hatásos képi megoldások és a kitûnõen dolgozó effekt munkások.
Valamint az a szociológiai tanulság, hogy ezt a filmet elõvenni a jelen helyzetben
sunyi manó szerkesztõre vall és akkor még finoman fogalmaztam.

azért egy kicsit túlzás, hogy amikor korbácsolják jézust vagy 20 liter vér szét van fröcskölve.... na neee azért ott még jézus is csak ember volt:) ott max 2-3 liternek szabadna lennie

A Vatikán és a pápa kifejezetten szerette, ezt rosszul tudod.

A film nagyon elllentmondásos, mint film nagyon rossz, kivitelezése, fényképezése remek. És alapvetôen reális is persze akkoriban így csinálták ezt
Nagyon sok pénzt is keresett vele Mel. Én ha errôl van szó soha nembírom kitörölni emlékeimbôl a repülô húscafatkákat és a testbôl kiálló bordákat, az én Krisztus képemet mindörökké meghatározza, pedig nem vagyok hívô.

Szerintem a film propagálásával a keresztény egyház (establishment) nagyon lábon lôtte magát és mégcsak nemis értik. Nemtudom hány nagypénteken adják még le Krisztusi történetnek ezt a reális és éppen ezért a mai ember számára horrorisztikus verzióját.

Gondolkozásra nem ösztönöz, kérdést nem vet fel (pedig lehetne) itt hinni kell, feltétel nélkül. Én köszönöm nem.

Szerintem pedig a film jó. Megdöbbentõen realisztikus ugyan, de hát végre kellett a filmtörténetben egy olyan alkotásnak is születni, ahol igenis bemutatják, hogy hogy mehetett ez az egész akkoriban. Millió film dolgozta már fel Jézus életét, és a végét, a szenvedéseit mind elkente, mintha csak babazsúr lett volna neki, hogy megverték, megalázták és felszegezték egy fára.

Ez az elsõ film, ami õszinte - nem véletlen, hogy a Vatikán is tiltakozott miatta és be akarta tiltani -, és hihetõ a szenvedés ábrázolása.

Másik dolog: Ne legyünk már képmutatóak, amikor a mai mozik csak úgy dagonyáznak a vérben, és a mai kor emberének a szeme sem rebben, amikor valakit premier plánban trancsíroznak fel egy láncfûrésszel, ne alakoskodjunk, és ne mondjunk olyanokat, hogy ez olyan borzalmas, hogy nézhetetlen.

Kellemes Ünnepeket!

A filmrõl annyit hogy számomra nézhetetlen és szinte értékelhetetlen (pedig horror rajongó vagyok) A korbácsolós jelenetnél kapcsoltam el tavaly és nagy ivben elkerülöm.

Bár technikailag nem silány de a témaválasztás valamint a mondanivaló hiánya nagyon zavart. Biztosan lesz valammi szép film akár vallási témájú az ünnepek alatt...ha nem majd keresek egyet a polcon ;)

4/10 ha objektiv akarok lenni de a túlértékeltsége miatt nem adhattam rá jobbat mint elégtelen (1)

Sziasztok!
A pontosság kedvéért. Jézus földi életében nem létezett az a kifejezés hogy keresztény. A keresztényeket elsõként Antiochiában nevezték keresztényeknek írja az Apostolok Cselekedetei. Mivel a szó jelentése krisztusi, ezért Jézus eleve nem lehetett krisztusi hiszen õ maga Krisztus. Evidens. Na, áldásom rátok. Ja, jut eszembe mielõtt bárki leköcsögözi a másikat, nézzen magába. Jézus valamennyiünkért meghalt, pont azért, mert egyikünk se jobb a Deákné vásznánál. Valamennyien halálra érdemes bûnösök vagyunk. Ám Krisztus kegyelmet gyakorolt rajtunk.

A filmben arámi nyelven beszélnek, ahogy anno. Jézus zsidónak született, de megkeresztelték, utána lett keresztény. Egyébként attól mert isten fia, még lehet zsidó. Ha úgy vesszük, aki istenhívõ, mindenki isten gyermeke és vallástól függetlenül. Azt nem értem, ha egy az isten, akkor minek van ennyiféle vallás??? A film meg tökéletes, ha jobban belegondolunk, abban az idõben, ez így történhetett igazából. Gibson nem hatásvadász, csak illusztrálni akarta élethûen, hogy a sok köcsög, gyarló ember bûnét hogyan vállalta föl és szenvedte el Jézus. Nem ártana MA sem egy jézus, vagy valaki aki rendet tenne, mert rendesen elfajzott, elkorcsosult ez a világ. A sok pénzhajhász pöcs ha tudná, úgyse viszi magával a pénzt a sírba... Egy szó mint száz, Gibson valósághûen és megdöbbentõen vázolja a szenvedést, amit értünk tett egy ember, aki tudta mi a jó és aszerint cselekedett és élt. 10pont.