Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: A per

Spoiler
danek87 aug. 18. 16:51:42 Előzmény movieisdead
(33/33)
Zsol0?!
Válasz
movieisdead aug. 18. 15:41:40
(32/33)
Ez a filmváltozat nem jó, nagyon nem jó, nem szabad megnézni. A magyar filmeket idéző, igen rossz színészi alakítások, már az elején is amikor megjelennek a rendőrök K. szobájában, illúzióromboló paródia. A 93 -as, Kyle MacLachlan -nal, na, az igen.
Válasz
m.kaladze 2018 febr. 18. - 21:41:02
(31/33)
Valahol úgy érzem vagy nem nöttem fel a mühöz, vagy nem az én világom. Én megértem hogy Kafka az egyszerü kisemverröl ír, aki ki van szolgáltatva a társadalomnak és a rendszernek, de úgy hogy az illetö nem is tud védekezni?? Kérem az itteni kollégákat akik tökéletesen megértették eme müvet magyarázzák el nekem jobban. Mert igen maga a film alkotás ahogy a regény is, de csak nekem volt rendkívüen idegesítö és egyben zavaró is hogy a semmiböl csak úgy megvádolják a kisembert és a kérdesre is kérdessel válaszodban, vagy inkább úgy fogalmaznák öt vádolják? Mint egy örültekháza ahol a normális emberen kívül nincs senki aki megvédené öt. Ok meglehet ez játszodott le a náci Németországban is hogy aki a rendszer ellen volt vége volt az illetönek. De ott akadtak többen is akik nem vélekedtek egy szinten a hatalommal. Kicsit a Magyar takú c. film is eszembe jutott bár az inkább viccessen lett megcsinálva és a különbség hogy míg a tanúban Pelikán József úszik az árral itt a perben mindenki Josef K. ellen megy.
Válasz
xdm 2015 nov. 24. - 20:27:13
(30/33)
Rendkívül jó film, és sztori. Ezt csak így lehetett ábrázolni, így a legjobb. Ez az abszurd, eltúlzott, nyomasztó érzés, hogy semmit se tudsz tenni. Ugyanez van most, de most mintha még erõsebb lenne a kisember elnyomatása a hatalmasok részérõl. A leviatán orosz film is errõl szól, az is nagyon valóságszagú.
Nagyon nem jól mûködik a világ.
Válasz
pneklara 2012 nov. 27. - 11:10:43
(29/33)
Köszönöm a tippet:) Találtam is egy lehetõséget, de létezik, hogy Anthony Hopkins féle változat is van? Mondjuk vele jobban el tudom képzelni, mint a Perkins variációt. Az alapján, amit eddig olvastam.Ha lesz idõm, letöltöm. Valóban kíváncsi vagyok.
Válasz
pneklara 2012 nov. 27. - 07:52:41
(28/33)
Naná, hogy lemaradtam róla:( 21-kor átvette az adást a helyi tv a Vörös Meteor Moszkva vízilabda mérkõzést adták.
Így olvasom a regényt tovább, s egyszer talán kifogom valahol a filmet is.
Válasz
pneklara 2012 nov. 26. - 19:16:11
(27/33)
Igen:) Akinek Isten hatalmat adott, él is vele, ha kicsi is az a hatalom:) De mindenki visszakapja: volt régen egy film. A buszsofõr reggelinél összeveszett asszonyával. Ezért rácsapta a buszt a fodrásznõre. A fodrásznõ eltolta a doktornõ haját. A doktornõ leszidta az óvónõt. Az óvónõ megszégyenítette a buszsofõr feleségét. Aztán holnap minden elölrõl. Mindannyian vagyunk Hivatal is, és elszenvedõ ügyfél Is:)
Válasz
pneklara 2012 nov. 26. - 10:20:08
(26/33)
Én meg most olvasom a regényt, még a közepe táján tartok, de hogy ezt filmre lehetett vinni? Mai tapasztalatokkal az ember tk fel sem tudja fogni, hogy egy ember sodortatja magát a Hivatal által. Nem tudja, kinek miért akadt meg rajta a figyelme, csak eleget tesz a beidézéseknek, megjelenik, ahol meg kell, de választ nem kap, de talán nem is kér problémájára. Bár, ha belegondolunk, semmi nem változik. Ha mi, ma bekerülünk egy hivatali mókuskerékbe, akkor kérdezhetünk, választ kapunk, vagyunk mi ott valakik? Szóval míg emberi társadalom van, olyan nagyon nem változik semmi, legfeljebb a divat miatt más az öltözet. Megnézem a filmet, és a kettõ együtt talán megkedvelteti velem Kafka mûvét, amit már csak azért akartam végigolvasni, mert "ne hagyd félbe, amit elkezdtél!" van a neveltetésemben. Bár a Hálózat Tv úgy mûködik nálunk, hogy a helyi tv akár film közben is átveszi a hatalmat, ez is egy hivatali packázás, de meg lehet szokni:)
Válasz
Borella 2012 aug. 13. - 20:05:12 Előzmény baal-amiga
(25/33)
Egyetértek a véleményeddel. Az utánad jövõ hozzászólások is azt igazolják, hogy a mai fiatal nézõknek fogalmuk sincs, honnan jöttek, mi a múltjuk, hol élnek, az általános tájékozatlanságot és mûveletlenséget tartják etalonnak, amin túl még kritizálni mernek sekélyes ízlés- és tudásvilágukkal remekmûveket. Már pedig Orson Welles filmje, csak úgy mint a regény, az. Még ha nem is múlja felül a film a regényt, de maradandó, nyomasztó, ugyanakkor elgondolkodtató mûvészi élményként maradt meg bennem, a felejthetetlen film kategóriájába tartozik. Elvont - írják többen, persze hogy az, errõl híres az író, és az elvontságot mindigis (Az átváltozásban is) egy életérzés, egy korszellem kifejezésére használta zseniális módon, egy olyan korénak, ahol az elembertelenedés folyamata "gyárilag" terjedt el a földön, és aminek nyomasztó, ma már idejét múltnak tûnõ hatása igenis sajnos itt van a mai napig, az érthetetlen, szorongások táplálta gyûlöletben, a rejtélyes, megfoghatatlan hatalmi szorongatásban, ami abban nyilvánul meg többek között, hogy ha nincs elég pénzed (még ha meg is szakadsz, hogy megteremtsd), akkor kivet magából a társadalom, mint egy bûnözõt. Nyilván mindenki megtapasztalta, mennyire kegyetlen, etikátlan módon tekinti bûnözõnek a rendszer például a számlákkal elmaradókat, holott maga teremtette meg azokat az embertelen feltételeket, amelyben tömegesen kitermelõdött a fizetni képtelen emberek tömege. Ez csak egy példa. A mindenre nagy ívben sz@ró, eltartott, még gondtalan fiatalok nem érzik át annak a súlyát, mennyi fonállal, milyen szövevényes hálóban tartva fojtogatja az egyént a társadalom a mai napig. Ha nem háborúval, hatalmi törekvésekkel (amik reneszánszukat élik manapság), akkor a pénz uralmával. És az ellenõrzési és kontrollálási szándék örök fenyegetésével. Ha belegondol bárki, tökéletes kifejezése A per ennek a nyomasztó életérzésnek, ahol az ember már azért bûnösként él, mert megszületett.
A mai kor - a new age - lényege épp az volna, hogy az egyén öntudatra ébredjen és mindezt ne tûrje. De ez egy külön téma.
Válasz
sissyke51 2012 aug. 13. - 19:08:08
(24/33)
Kb. 25 évvel ezelõtt láttam, nagyon elgondolkodtató filmnek találtam akkor, és nagyon tetszett. Kiváncsi vagyok, hogy a mai felgyorsult világban hogy fog tetszeni?
Válasz
olahmiki1959 2012 jún. 11. - 18:18:03 Előzmény baal-amiga
(23/33)
Alapos és megfontolandó dolgokat írsz, azonban egy dologban eltér a véleményünk. Azt írod, tanulmányozzuk, olvassuk Kafkát, és a vele kapcsolatos elemzéseket, mielõtt véleményt formálunk róla, vagy a filmrõl.
Nekem meg az a véleményem, hogy egy film megértéséhez ideális esetben nem kellene elõtte a könyvtárba vonuljak, hogy a szerzõ életrajzával, társadalmi hátterével, identitásával, lelki problémáival megismerkedjek. Mert az más kérdés. Az mélyítheti, alaposabbá teheti az ismereteimet, de a mû megértéséhez nem biztos, hogy közelebb visz.
Arról nem is beszélve, hogy szerintem tessék úgy megcsinálni egy filmet, egy színházi elõadást, vagy egy tv játékot, hogy az is megérthesse, aki nem rendelkezik semmilyen háttér információval.
Ha én elmegyek egy képzõmûvészeti kiállításra, csak egy szempont lehet, ami fontos. Tetszik-e a kiállítás anyaga, vagy sem. Nem kell, hogy betanuljam a mûvész életrajzát.
"A per" egy nagyon nehezen emészthetõ, jelképekkel, szimbólumokkal, áthallásokkal, szubjektív benyomásokkal teli, sötét tónusú, nyomasztó, filmtörténetileg ugyan jelentõs, de csak azok számára érthetõ filmalkotás, akikben megvan a megfelelõ affinitás az ilyen jellegû filmek befogadására.
Válasz
1/10
Rahar 2011 júl. 09. - 00:13:11 1/10 Előzmény Sadenal
(22/33)
Hasonló véleményem van nekem is. Egyrészt nem olvastam a könyvet, tehát nincs összehasonlítási alapom és így csak a rendezõ által megteremtetett filmet tudom értékelni. Érdekes társadalom kritika, bár számomra túl abszurd és morbid. Jobban szeretem a probléma pontos és egzakt megfogalmazását, mint az ilyen részben a nézõre bízom a véleményalkotást. Nem szoktam mûvészfilmeket nézni és ennek hatására nem is fogok. Csak az nézze meg aki szereti Kafka mûveit és/vagy az ilyen jellegû mûvészfilmeket.
Válasz
velorexescsavo 2011 febr. 10. - 20:13:54
(21/33)
Az egyik legjobb adaptáció, amit láttam idáig. Persze kérdés, kinek mit mond a könyv, kiben milyen hangulatokat, asszociációkat kelt. Számomra tökéletesen visszaadta azokat az érzéseket, amiket a könyv keltett bennem.
Orson Welles minden filmjében nagyon sokat operált a fény-árnyék hatásokkal. Ebben a filmben nagyon fontos funkciója volt az árnyékoknak.
Egyébként most, hogy felidézem magamban a film jeleneteit, beugrik, hogy egy másik kedvencem a Lars von Trier rendezte "Europa" képi megoldásai mennyi közös vonást hordoznak ezzel a filmmel. Ami persze semmit nem von le Lars von Trier zsenialitásából. Hiszen egy másik zsenitõl nem szégyen tanulni. Sõt tovább gondolkodva, egy másik Lars von Trier film a "Birodalom"
nagyon sok jelenete és figurája emlékeztet a Welles féle "A per"-re.
Válasz
1/10
Sadenal 2011 febr. 10. - 18:17:22 1/10
(20/33)
Jézusom...én végigszenvedtem a filmet. Ilyen elvonttal még életemben nem találkoztam. Nem is tudom mit istenítitek annyira...lehet, hogy csak azért szidom, mert nem értem, de akkor is. Kafkától meg max az Átváltozást fogom olvasni..egyszer. De szerintem ez a film katasztrofális volt...

5/10
Válasz
baal-amiga 2010 jún. 11. - 17:23:23
(19/33)
Ahogy olvasgatom a hsz-kat, néhány dolog "megütött". A filmet régen láttam ugyan, de Kafka-rajongóként azért tanácsolom a tudakozódást, mielõtt félremegy a vágány.
Pl. az 'A per' Kafka befejezett regénye (három regénye közül az egyetlen), így a befejezés módosítása már nem az írói szándékot tükrözi. Szegény Kafka, a cionista Max Brod saját eszméit vetítette bele, a kommunisták elõször utálták, mert a burzsoá dekadenciához tartozott, majd szerették, mert a burzsoázia kritikája volt, késõbb pediglen szentté avatták. Elég baja volt az életével, a többszörösen terhelt korral, amiben született, nem jósolgatott: megírta magát.
Olvassátok el a regényeit, naplóit, mielõtt adaptáció alapján próbáljátok elemezni Kafkát. Van egy-két jó elemzés is a könyvtárakban.
Minden tiszteletem Wellesé, jó a filmje is, de ez a rendezõ gondolatvilága.
Válasz
7/10
Beyond silence 2010 ápr. 24. - 22:34:15 7/10
(18/33)
Az ábrázolás hatásos és újszerû, bár az egész történet az elsõ 5 percben világosan lejön, a nyomasztó képsorok továbbra is megtartják a nézõt.

Külön érdekesség lehet Mátrix rajongóknak a szembetûnõ párhuzam a filmekkel. Az elsõ rész nyomasztó ügynökös jelenetei, dialógusai szerfölött visszatûnnek itt, ahogy kísértetien hasonlatos Hastler ügyvéd (Orson Welles) egy dialógusa az Építészére (1:20 perc), vagy a gigantikus zsúfolt tárgyaló terem a III. rész végtelen számú Smith ügynökös fináléjára. Nagyon durva.
Válasz
Coleman 2010 jan. 05. - 17:10:55
(17/33)
Ne ragadjunk le kizárólag a robbanásnál: a film utolsó részérõl beszélek, nem csak az utolsó képrõl, ahol emlékeim szerint már összevissza magyaráznak, didaktikus, és ki is lóg az addig koncepcióból. Azt meg fogjuk már föl, hogy nem hozzáad egy geget, hanem kicseréli az eredeti befejezést: Kafka befejezése mélyebb értelmû, metafizikai, már szerintem. Aki nem olvasta a regényt az mondjuk maradéktalanul szórakozhat, sõt, akár az is, aki olvasta. Viszont én, ha teljesen különálló mûnek tekintem, akkor sem vagyok lenyûgözve, csak részben. Mindegy, ne rugózzunk ezen többet, még idén újranézem, aztán lehet, hogy revideálom a véleményem, ki tudja.
Válasz
offtopic
Charles Foster Kane 2010 jan. 04. - 15:31:00
(16/33)
Érdekes, amit írsz. Amint lesz idõm, elolvasom. Magyarul valszeg, mert a német tudásom kimerül néhány Rammstein sláger refrénjében. ;)
Válasz
Coleman 2010 jan. 04. - 15:13:55 Előzmény Charles Foster Kane
(15/33)
Pont ott a baj, hogy sokan egyszerûen olvasták ezt a regényt, vagy általában Kafkát. Elidegenedés, meg világháború. Szóval igen, lehet ez egy olvasat, a legtöbbek itt meg is állnak, lelkük rajta, sajnos csak a felszínt kapargatják, ahogy végül Welles is. Mellesleg Kafka szerintem sokkal jobban szorongott betegségétõl és apjától, mint a háborútól. A vége pedig kolosszális a regényben, Welles ezzel nem tudott szerintem mit kezdeni, annyira más kultúrkör (azt hiszem az angol fordítások sem teljesen tiszták a végén), illetve a saját értelmezését erõlteti, ami nemhogy hozzátenne, egyenesen elvon az eredetibõl. Azért mondtam, hogy rombol, mert sokáig türtõzteti magát a filmben, meghagyja a nézõnek az agymunkát, aztán a végén mégis idecsapja a nagy véleményét.
Válasz
offtopic
Charles Foster Kane 2010 jan. 04. - 12:56:07
(14/33)
"Mindenesetre az is remek ebben a filmben, ahogy Albinoni adagio-jával, ezzel a nagytömegek által elkoptatott klasszikus zenemûvel bánik. Itt valahogy nincs lerágott csont hatása."

Hát nem egy Tiesto, az biztos...

(Uhh, ezt remélem moldtun nem ovlassa! :O)
Válasz