Tegnap néztem meg, nagyon kíváncsi voltam rá, mert sokat dicsérik és ráadásul európai film!

Nos, nem csalódtam, ez a film zseniális! Ez a film olyan, mint "A jó a rossz és a csúf" címû film, vagy mint a Léon a profi. Egyszerre, humoros, gyermeteg és mókás, mégis olyan komoly és mély mondanivalója van, hogy nem szégyellem bevallani: egy könnycseppet kicsalt a szemembõl.
A történet, a már agyonhasznált és elcsépelt-de még ezen tucatalkotások távlatából is friss-a kormány által magára hagyott titkos ügynök története. Josslen Bomont a titkosszolgálat magára hagyta egy másik államban és fogságba esett. De megszökött és visszatért, hogy teljesítse küldetését, azonban immár ellenség a saját hazájában. Ezidáig a történet hasonló a Közellenség, vagy éppen a Bourne-széria sztorijához. Itt jön azonban a fordulat. Egyrészt a Josslen minden eddigi ismert titkos ügynököt megszégyenítve játszadozik a titkosszolgálattal, mondhatni játszi könnyedséggel, ja amúgy a titkos szolgálatot nem úgy kell elképzelni, ahogy a mai filmekben.
A film fõ erénye azonban nem a sztori, bár kétségkívül az is remek és igen jók a poénok, számomra a mondanivalója az, ami az igazi katarzist és a szomorú felismerést adja. A szomorú valóság az, hogy ebben a világban csak magunkra számíthatunk és nagyon kevés a megbízható társ. A hazádért teszel valamit, lehet hogy holnap már ellene teszed. A politika úgy csûri csavarja a dolgot és úgy váltogatja a sakktáblán a bábokat, ahogy tetszik neki. De kik is ezek a bábok? Emberek, akik a legjobb hiszemben cselekszenek, emberek, akikrõl talán nem is tudunk mégis életeket mentenek. De nem muszáj ilyen felsõ szinten beszélni errõl. A hétköznapi életben is gyakoriak az ilyen árulások, cserbe hagyások. Ez a film pedig görbe tükröt állít eléjük és fenyegetõen int azok felé, akik ilyet tesznek.

A film másik központi motívuma a makulátlan elszántság és a becsület ábrázolása. Mert akárhogy is forduljon a dolog, amivel megbíztak az illik elvégezni.

Hát igen ez a film egy mestermû, nem is nagyon jut más eszembe. Egy klasszikus, Ennio Morricone csodálatos zenéjével és Sergio Leonét idézõ, a szív mélyéig hatoló jelenetekkel, abból az idõbõl, mikor a film valóban mûvészet volt. 10/10

mivel nem a te idõdben készült,ez nem meglepõ.
viszont tény: a filmzene sokat vet a latba :)

EZ a 9,6 iszonyatosan magas, ennyit számomra nem ért de a zenéje zseniális ami nélkül szerintem sehol sem volna a film.


6/10

igen,csak nem a dvd-s szinkronnal,ahogy a filmmánia adja :)
joss hangja legyen csak Garas,úgy az igazi :)

Azt hiszem a film nem akarja önmagát olyan rettenetesen komolyan venni

Spoiler

Nekem furcsa, hogy lelövik a végén annak ellenére, hogy nem õ ölte meg Jala-t.

Spoiler off

Belmondo egyik legjobb filmje.

***SPOILER***

Ahogyan olvastam, maga Bébel találta a történetet (Patrick Alexander - Mort d’une bête à la peau fragile - nem tudom megjelent-e magyarul) azzal, hogy valamilyen komolyabb filmet akar forgatni, persze a karakterének megfelelõ, kemény fõhõssel.
A regényhez hûen benne volt a végkifejlet is, amirõl a rendezõvel megállapodtak, hogy nem is változtatnak. Annak ellenére, hogy ezt mindenki ellenezte.
A rendezõ szerint Belmondo megelõzõ, könnyed mozijaihoz képest a fõhõs pusztulása fajsúlyosabbá teszi az alkotást. Belmondotól megkérdezték, hogy a róla kialakult imázs alapján meghalhat-e a hõs, mire egyszerûen válaszolt: - Miért ne?
Annyira "titokban" maradt a befejezés, hogy még a sajtó sem ismerte a végét, sõt a filmesek is az elsõ privát vetítésen szembesültek vele.
S valóban, Lautner is beszélt róla, hogy leforgathatták volna happy enddel is, de jól döntöttek, amikor az eredeti mellett maradtak...

Én még nem láttam ezt a filmet ezért még nincs róla véleményem, viszont kérésedre mondok neked egy olyan filmet amit nem tudok megunni és abszolút favorite( azt hiszem örökre az is lesz): Oldboy.

Mert mindent alárendel a céljának: meglátogathatta volna a feleségét a távirat elküldése elõtt is, de nem tette, mert ezzel is provokál. A szeretõjéhez is csak akkor megy, amikor megsérül. Használja.
Aki ennyire félretesz minden emberi kötõdést a bosszúja miatt, sõt, provokációra használja a feleségét, és kiteszi olyan megaláztatásnak, amit Rosen mûvel vele, az már... Ezért írtam, amit írtam. Lehet, kicsit erõs a fogalmazás. De utal erre a fekete menekülõtársának is az utolsó szava ("Mert te a pokolra jutsz")
Mindenesetre köszönöm, hogy elolvastad az írásom.
És persze az a döbbenetes, hogy a nézõ annyira azonosul ezzel a figurával, annyira együttérez, annyira sajnálja, hogy nehezen veszi észre, hogy mi rejlik benne.

"és rohadttá vált Beaumont is, nem érdekli senki, aki õt szereti, önzõ"

Ezt mibõl vontad le?

Azt olvastam, hogy volt egy olyan ötlet, hogy: SPOILER!!!
Joss elrepült volna a helikopterrel.
SPOILER Vége
Csak Belmondo nem volt hajlandó leforgatni azt a jelenetet.

Megjegyzem teljesen jogosan. Ez a történet megkívánta azt a befejezést amit kapott.

A profi az a film, ami spoilerrel kezdõdik. Ennio Morricone dallamát hallván rögtön a fõcímben ugye senki nem gondolhatja komolyan, hogy Joss elrepül holmi helikopterrel az udvarról? Újranézve ezt a harminckét éves klasszikust még inkább el kell szomorodnunk korunk nyugdíjba vonulni képtelen, valaha volt akcióikonjain, akiket csak azért nem sorolunk itt föl, mert méltatlanok arra, hogy Josselin Beaumont-nal egy hasábon említsük õket.
Ez a film hemzseg olyan eszközöktõl, amelyek korszakhoz kötöttek, és mára szinte megmosolyogtatják a nézõt: a fõcím effektjei, az idétlen agóniák, az olykor bárgyú francia humor. És mégis kortalan mûremek, mert a címszereplõ karaktere párját ritkítóan tökéletesre csiszolt, és elképzelhetetlen, hogy ne Belmondo jelenítse meg. Az ízig-vérig bohóc példátlan módon ötvözõdik benne a mániákus pszichopatával, aki a célját elérendõ még saját maga ellen, a saját kicsinyhitûsége ellen is bebiztosítja magát (ezért küldi el a táviratot). Egy személyben programozott robot, aminek a processzorába felülírhatatlanul beleégett a küldetése, másfelõl egy lélekemelõen szerethetõ kiskatona, elárult bajtárs. Valaha mély érzésû férfi, gyönyörû feleséggel és gyönyörû szeretõvel, akinek virágot csempész titkon az ajtaja elé. A szemünk elõtt épül fel ennek a kiskatonának az egyszerû élete, amit az undorító, mocskos, hazug, jelzõvel minõsíthetetlenül alantas politikai érdek meggyilkol. Joss maga mondja ki, hogy megölték azt a kiskatonát, aki valaha volt. Tudja ezt a felesége is, tudja, hogy csak a provokáció miatt ment fel hozzá is, és ezt Joss sem tagadja. A szeretõjét csak akkor látogatja meg, amikor megsebesül; mindenkit kihasznál; kegyetlen: a volt barátait nem hajlandó csak vezetéknevükön szólítani. Minden lehetséges alkalmat megragad ellenségei megalázására, megszégyenítésére. Kockáztat, csakhogy becsaphassa maga mögött az ajtót, amikor Valeras még beszélne hozzá: beletaszítja a lelkiismeret-furdalás poklába.
Van abban valami félelmetes, hogy Josselin Beaumont bosszúja az ellenségeitõl kapott küldetés teljesítésében ölt testet. Minden eszközét tõlük kapta: a katonai kiképzést, hogy eszköznek használja az embereket, hogy rájuk uszítja a médiát. Ahogyan azonban ez az egész rendszer romlott, úgy válik Beaumont emberivé, mert benne ott van mélyen az emberség: többet ér egy bosszúszomjas gyilkos, mint a lelketlen rendszer. Rohadt a rendszer, és rohadttá vált Beaumont is, nem érdekli senki, aki õt szereti, önzõ; õ az a kelés ennek az egész fertõzött „szervezetnek” a testén, ami szétrohasztja önmagát is.
Bosszantó, hogy sokan, akik rajongói ennek a filmnek, mindig hozzáteszik a dicsérõ szavakhoz, hogy a vége nem jó, nem kellett volna. Nyílván erénye a filmnek, hogy annyira azonosul a nézõ a kiskatonával, hogy a szívét tépik ki, amikor kiterítik. Mégis: semmit nem érne az egész, hiteltelenné válna ez a hihetetlen karakter, ha egyáltalán a szikrája felmerülne bárkiben is, hogy a küldetés végeztével bármilyen új céllal föl tudná tölteni magát. Lényegében vált a bosszúvá ez a figura, kitölthetetlen üresség marad benne a küldetés teljesítésével. Méltatlan hozzá a menekülés, méltatlan hozzá a kislisszolás, az elsunnyogás, a fölszívódás: soha nem hátulról oson be, és mindig a fõbejáraton távozik. Ennek a nagyvonalúságnak a tökéletes ellentéte, Beaumont anti-énje a rohadék Rosen (és itt a jelzõ nem a cikkíró Rosenhez való viszonyulásáról szól, hanem pusztán tényt közöl). A pitiáner szemét, a minden morális tartalmat nélkülözõ, alamuszi, ótvar-hitvány kopó, akit Beaumont ugyanúgy használ, kihasznál; de annyira értéktelen, hogy csak a hullája válik eszközzé. Mennyire kifejezõ, ahogyan rajzolgat a noteszába! Képzeljük el azt a mocskos szemétdombot, amelyikrõl ez a Rosen egy hétköznap reggel simán leakaszt egy olyan beteg nõt, akit elvisz magával Joss feleségéhez – milyen apparátussal rendelkezik ez az ember?!
Minden valamirevaló kém monogramja J. B.: James Bond, Jack Bauer, Jason Bourne. És itt van Josselin Beaumont. Ugye érezzük a különbséget? Nem érdekel a csajozós kütyü-bolondéria, nem érdekel az USA sorsa, sem egy lehetséges atomtámadás, és nem érdekel, kicsoda Jason Bourne!
Josselin Beaumont érdekel, a kiskatona, 32 év után is, bármelyik hétköznap éjszaka, bármelyik csatornán!

/Újranézõ - keresd a legnépszerûbb közösségi oldalon!/

A legfurcsább hangulatú szomorú film. Minden a helyén van benne, bár a francia manírt nehéz megszokni, azt el kell fogadni. Belmondo pedig zseniális: egyszerre bohóc és "pszichopata". És a vége emeli fel igazán.

SPOILER!!!

Az európai film méltóságteljes.
Már csak az kéne, hogy hogy Belmondo 98 évesen A Profi 6-ban Irakban mentse meg a francia tengerészgyalogosokat. Ez így kerek.
(Rambo 4., Die Hard 5. stb. Majomparádé.)

http://www.youtube.com/watch?v=1BK-X8tiGQs

10/10
alapmû, a zene és a film is.

Az EREDETI zene fantasztikus (a mostani elõzetesben a digitálisan felújított változat volt hallható, ami agyonvágta az egészet), még maradandóbbá teszi a filmet. Morricone és Belmondo - két felejthetetlen név.

Valaki esetleg fel tudná tölteni Youtube-ra a filmet?

Ma A STORY 4 az Eredeti moziszinkronnal adta.

Azért az, hogy "kis túlzással, nincs benne egy hihetõ jelenet sem" eléggé nagy túlzás részedrõl. :)

SPOILER

Leforgatták úgy a végét is, hogy nem hal meg. Nincs meg valakinek ?

A DVD-n csak az új szinkron van rajta, nekem a régi jobban tetszett.