Kairos első öt rész, és az utolsó két rész megnézése után törölve.
Life on Mars néhány rész után törölve.

Gondoltam ezek után nézek valami jó japán történelmi sorozatot, de most nem NHK taigát. Egy TOP 20 listán szerepelt Acu hercegnő, Yae no Sakura és a Gou (hatszor néztem végig), és az első helyen egy fantasztikus időugratós film, melyben egy középiskolás visszakerül az Oda Nobunaga, Toyotomi Hideyoshi és Tokugawa Ieyasu időszakba. Gondoltam, talán nem lehet rossz, ha a Gou és Acu elé tette a lista készítője.

Aztán négy rész után a Nobunaga Concerto is törölve.

Miért kell ilyeneket csinálni? Komoly témák hihetetlen köntösben, biztos saját heppem, de egyáltalán nem tudom ilyenkor beleélni magam a drámába. A képen az Oda hasonmás (maga Oda Nobunaga kéri meg saját maga helyettesítésére) a korszak egyik legnagyobb stratégáját teszteli egy Rubik kockával. :)

Gondolkodtam most egy kicsit, hogy a Faith-et, és a japán Jin-t miért tudtam végig nézni - talán a színészek miatt.

Do Jo Yeong - királyi család - Anseung
spoiler

Választ kaptunk a koronaherceg kérdésre. A királyi család új tagja bukkant fel: Anseung, a király unokaöccse, a goguryeo-i királyi család egyetlen élő férfitagja.... Sillában élt túszként, így élte túl Goguryeo pusztulását, majd sillai segítséggel utódállamot igyekszik létrehozni. A származás az egyetlen "érdeme".

KÉP: Anseung, mint újonnan koronázott uralkodó. Bo Jang király koronáját és fülbevalóját viseli.... Hmm, vajon honnan "akasztották le" a koronaékszereket nagy hirtelen? Az eredeti Bo Jang királyon volt, amikor a tangok elfogták Goguryeo bukásakor.

Életrajza itt: https://en.m.wikipedia.org/wiki/Anseung

ma egy ujabb filmkritikát hozok ezuttal Bán Mór tollából, Tomirisz cimű filmről.
Bán Mór az egyik legnagyobb mai történetiró, ő figyelmeztetett hogy megjelent ez a film anno, és most itt a róla készült véleménye:

"TAMARISZ – A SZKÍTÁK KIRÁLYNŐJE
Bán Mór kritikája a kazah történelmi filmről
Hónapokkal ezelőtt már megosztottam itt a hírt, miszerint a kazah filmgyártás új, látványosnak ígérkező történelmi filmje számunkra, magyarok számára is izgalmasnak ígérkezik. Különösen akkor, ha a szkíta-hun-magyar lelki, vagy bármilyen rokonságot nem zárjuk ki eleve a lehetőségek sorából, és kellő érdeklődéssel fordulunk egy olyan filmalkotás felé, amely látványos módon igyekszik feldolgozni egy, számunkra már csaknem ismeretlen, a szkíta ősidőkbe vezető történetet.
Most végre sikerült megnéznem a filmet, és hadd kezdjem azzal, hogy finoman szólva is kellemes meglepetést okozott; egyrészt igényes, gondos munkát láttam, másrészt az amerikai filmhez szokott szem és agy számára igazi csemege végre egy javarészt más felfogást mutató film.
Ki is volt Tamarisz királynő? (a könnyebbség kedvéért a hagyományos magyar írásmódot használom, Tomiris, Tomyris, stb. helyett, ahogy az Ezer rege könyve című monda-gyűjteményem első kötetében, a Csillagösvény lovasaiban is). Tamarisz a perzsa birodalom fénykorában Kürosz király kortársaként uralkodott az északi sztyeppéken a szkíta-szaka törzsek fölött, egyesítette azokat, és amikor a Kürosz vezette hatalmas perzsa hadsereg a szkítákra tört, sikeresen vette fel velük a harcot, sőt, mint azt Hérodotosztól tudjuk, Kürosz koponyája a perzsák által elvesztett csata után a nomád királynő ivóedényeként végezte (ez nincs a filmben, de az Ezer rege könyve megemlékezik róla 😊.
A kazah film Tamarisz felemelkedését és a Kürosszal vívott háborúját mutatja be. Két és fél órás alkotásról van szó, egyesek talán unják majd, ha megnézik, számomra nem volt unalmas egyetlen perce perce sem. Mindenekelőtt szögezzük le, a kazah filmipar világszínvonalú produkciót tett le az asztalra, és külön kiemelném, hogy a stáblistán nem nagyon látunk amerikai, német, stb. technikai stábtagokat, s egyéb, messziről érkező közreműködőket. A címszereplőre nem kerestek világhírű nyugati sztárt, tizenötezer jelentkezőből választották ki a filmben látható színésznőt. A filmet összességében pontosan úgy készítették el, ahogy ők szerették volna. A kazahok nemzeti önerőből forgatták le ezt a filmet, és büszkék is lehetnek rá. (Igaz, a nemzetközi forgalmazásnak a Covid-járvány rendesen betett, de a film elérhető blu-ray és DVD formátumban az amazon.co.uk honlapról, illetve megnézhető a videán, és persze itt nem részletezett, egyéb forrásokból is.) Persze, szinte hallom a finnyáskodók megjegyzését: a Nazarbeyev család támogatásával egy ilyen szuperprodukciót könnyű megvalósítani – bizonyára így is van, de végtére a várakozásokat messze meghaladó filmet kapunk, és számomra most csak ez tűnik fontosnak.
A csatajelenetek még akkor is lélegzetelállítóak, ha kicsit talán túl vannak koreografálva a közelharc jelenetei, melyek éppen ezért roppant látványosak és lenyűgözőek. Könnyen nyomon követhető a perzsákkal vívott gigantikus csata minden stratégiai vonatkozása, már ha valakinek az ilyesfajta ínyencségek számítanak. Nem emlékszem, hogy az utóbbi időben ilyen pazar kiállítású csatát láthattunk volna bármilyen mozgóképen. Az alkotók nem spóroltak az autentikus hatást keltő díszletekkel, jelmezekkel sem. A masszagéták és a dahák törzsi szálláshelye, a jurták, a földbe vájt építmények, a törzs életének hétköznapi apróságai, a szkíta viselet, a fegyverek összeválogatása gondos, aprólékos kutatómunkára és megvalósításra vallanak. Nincs az az érzésem, hogy elpuhult fővárosi színészek szenvednek elpuhult fővárosi díszlettervezők gagyi díszleteiben – ellenkezőleg, azért tudok a cselekményre figyelni, mert nem akaszt meg lépten-nyomon egy-egy kirívóan modern, oda nem illő részlet. Hozzáteszem, átlag ismeretekkel rendelkező nézőként nézem a filmet, szkíta-szakértők bizonyára szigorúbb szemmel bírálnak ezen a téren. Vagy nem…
A cselekmény klasszikus bonyolítású, éppen ezért senki ne számítson egetrengetően formabontó dramaturgiai megoldásokra. A két és fél órás film első része Tamarisz bosszútörténete – apját, a masszagéták törzsfőjét összeesküvő szkíták meggyilkolják, s az elmenekített, még gyermek Tamarisz egy rokon szkíta törzsnél nő fel. Az írók itt erősen utalnak az amazonok legendájára, mely – akik szintén Hérodotosztól tudjuk – bizony a szkíták népeihez tartoznak. Tamarisz felnő, erős és szépséges szkíta harcos lesz, és az első rész dramaturgiai lezárásaként visszaszerzi saját törzse fölötti hatalmat. A film ezután rátér a perzsákkal vívott háborúra, s innentől a cselekmény is gyorsabban bonyolódik. Itt álljunk meg egy pillanatra: úgy képes a forgatókönyv egy teljes életet bemutatni (nyilván csak a fontosnak tartott epizódok felmutatásával), hogy nem pszichologizál közben, nem nyafog feleslegesen, nem analizál, egyszerűen csak elmesél egy jó történetet.
A valódi sztyeppén forgatott film régen látott számú statiszta felvonultatásával ad hatalmas élményt. A tájak szépségesek, a számítógépes látvány-elemek többnyire jól belesimulnak ebbe a látványba, a szarvasvadászat és a Babilon oroszlánját megjelenítő álom-szörnyeteg esetében az elmegy kategóriába sorolhatók.
Babilon metropoliszának ábrázolása egyszerű, mégis kiválóan domborítja ki a nomád törzsek és a nagyvárosi életmód már akkor is markánsnak tűnő különbözőségeit. Kürosz király – köszönhetően az őt alakító Ghassan Massoud karizmatikus alakításának – igazi ellenfél, hatalmas és félelmetes, az ő jelenlétének minden pillanata zseniális. A Tamariszt alakító Almyra Tursyn meggyőző, de számos emlékezetes epizódszereplő teljesítménye teszi egésszé az élményt. (talán csak a masszagéta táltos karaktere idegesítő néha, de ezzel a véleménnyel, ahogy elnéztem, Tamarisz is egyetértett).
Kiemelném még, hogy milyen öröm magyar szemmel nézni a filmet. A szkíták törzsi életének hétköznapjaiban mintha László Gyula káprázatos festményeit látnánk életre kelni, noha ő a honfoglaló magyarok hétköznapjait idézte meg. A (csoda)szarvas ábrázolások szívmelengetően ismerősek számunkra, a vérszerződés szertartása, és az ellenséggel szemben alkalmazott színlelt megfutás, és váratlan visszatámadás is a turáni népekre oly jellemző vonás.
Említsük még meg a nomád törzsek erkölcsi felfogásának ábrázolását a Tamarisz filmben. A szomszédok lerohanását, a fosztogatást az élet hétköznapi velejárójának tartó szemlélet ma már nyilván furcsa, mégis teljesen autentikus. Az adott szó, és a harcos becsületét a film kihangsúlyozza, miként a harcra örökökké készen álló életfilozófiát is. Ma már annak is örülni kell, ha szkíta amazonok esetében az író nem játszik el semmiféle leszbikus kísértéssel; itt a férfiak férfiak, a nők pedig nők, még akkor is, ha férfimódra harcolnak. A kazah alkotók a szaka-masszagéta törzsek dialógusait ótörök, a perzsák szövegét óperzsa nyelven igyekeztek rekonstruálni. Nem vagyok nyelvész, nem tudom, milyen sikerrel jártak ezen a téren, mindenesetre külön élvezet ezeket a nyelveket hallgatni.
Mene budun – az én népem. Ezt a szóösszetételt sikerül a film végére elsajátítani. Talán nem véletlenül.
Tamarisz királynő perzsákkal vívott háborújáról Bonfini mester is megemlékezik a magyarok történelméről írt hatalmas krónikájában. Én pedig örülök, hogy a tavaly év végén megjelent új, nagyszabású mondagyűjteményem első kötetében is több történetet sikerült felidéznem a legendák világába merülő alakjáról.
Bán Mór:
EZER REGE KÖNYVE
Első kötet: A csillagösvény lovasai
Huszonharmadik rege: A szkíták birodalma
Huszonnegyedik rege: A szkíták királynőjükké választják Tamariszt
Huszonötödik rege: Tamarisz királynő és Kürosz koponyája
Huszonhatodik rege: Tamarisz királynő férjet választ magának
Huszonhetedik rege: Csonk vezér
Harmincadik rege: Amazonok
Harmincegyedik rege: Az amazonok háborúi
Harminckettedik rege: A negyven amazon erődje
TAMARISZ – A SZKÍTÁK KIRÁLYNŐJE
Kazah történelmi film (2019)
Rendező: Akan Satayev
Írta: Timur Zhaksylykov, Aliya Nazarbayeva
Főszereplők: Almyra Tursyn (Tamarisz királynő), Adil Akhmetov (Argun), Erkebulan Dairov (Harasp), Ghassan Massoud (Kürosz)
155 perc "

Sziasztok!
Do Jo Yeung
spoiler

Wu Zetian Császárnő

Elég sok játékot kap ebben a sorozatban, először mint a Tang Császár felesége, azután a férje halála után mint császárnő.
Ami kivételes nála. az a tökéletes megjelenés, valamint az erőteljes, a fülnek is kellemesen ható hangja.
Maga a szinésznő koreai, és egyben énekes is, a neve Yang Geum Seok.

A másik kedvencemnek, a tang tábornoknak a nagy barátja, őt karolja fel.
Wu Zetianról tudjuk, hogy a családja háttérbe szoritásával előszeretettel juttatott másokat hivatali poszthoz, egyszerűen a hozzáértés okán.
Egyik ilyen volt kedvenc tábornoka kedvelése. Az már más kérdés, hogy ez sorozat a koreaiak szemszögéből készült, igy kedvenc tábornokunk sorra vereségeket szenved el.

Egy másik: amikor a Tang udvarban történnek a cselekmények, mindig kiirják, hogy Changan. Ugye épp egy hónappal ezelőtt beszéltünk a kinai sorozatról, a Changan egy napjáról.

Wu Zetianról én már többször is irtam ezen az oldalon, nem ismétlem meg, gondolom mindenki emlékszik rá!? :))))))))))))
azért ideteszek egy ismertetőt róla: nagyon érdekes, izgalmas az ő élete
http://wiki.konfuciuszintezet.hu/index.php/Wu_Zetian

Do Jo Yeung

spoiler

nem tudom most mi ujat irtál, mi az a mondat, amiben van valami uj? Csak kérdezem.

Amugy Do Jo Yeung nem volt egyetlen pillanatig sem rabszolga, hanem jobbágy volt. Ez azért szabadabb mozgást biztosított.

Do Jo Yeong
spoiler
Yeon Gae so Moon - főparancsnok karakteréhez pár szó

Amikor Yeon Gae so Moon fél lábbal már a sírban van, még akkor sem remeg meg a keze, amikor az íját kifeszíti, nyila is pontosan találja el az Ansi erődből érkező követség egyik katonáját. A testét képes teljesen kizsigerelni és működésre kényszeríteni. Működik az agya is, csak rossz vágányon zakatol.

Nem olyan rossz ez a forgatókönyv, sem az írója!:))))))))))))))))

Do Jo Yeong - királyi család
spoiler

A királyi családból csak ketten képviseltetik magukat a sorozatban, a király és unokahúga. Még a Tang házassági ajánlatnál hangzik el, hogy a királynak nincsenek házasulandó korú lányai, az idősebbek már férjhez mentek, a többiek pedig túl kicsik még hozzá, így került jelöltként szóba a király unokahúga, Sook-Young.

Én még nem láttam a sorozatot, csak a 34. résznél járok. Mondjuk ez a kis unokahúg nem lett a kedvencem. Persze Goguryeo-ért feláldozná magát, vállalná a menyasszony-túsz szerepet, de álma, hogy Goguryeo legnagyobb hősének legyen a felesége. Hogy kislányos álom? Nagyon!:)))))))))))) A hős a fehér lovon!:)))))))))) Szegény főparancsnokfi még be is veszi, ezért is akar annyira győzni az első nagy csatájában.

Aztán persze jön az álomférfi konkretizálása, szegény Dae Jo Yeong-ra esik a választása, akit körül is dong.

Bár a királyt és Dae Jo Yeongot is igyekszik segíteni, de számomra vhogy mégis olyan vérszegény ez a karakter... olyan, mint az egész királyi család, erőlködő igazi erő nélkül. Különösen Cho Ri, a kis khitán kánlány mellett tűnik halványnak.

Egyébként feltűnő a királyi család alul reprezentáltsága, sehol egy királyné, egy Koronaherceg! Ez is jelzi, hogy ez a dinasztia csak névleg az uralkodócsalád. Az ország vezetése mások kezében van.

KÉP: Bo-Jang, Goguryeo 28 királya, a bábkirály.. súlytalan a trónon, aki mindenhez erőtlen. legfőképp az ország vezetéséhez

Do Jo Yeong
spoiler
Yeon Gae so Moon - főparancsnok karakteréhez pár szó:

Nagyon sok fontos észrevételt tartalmaz a hozzászólásod, néhányra reagálnék.

Yeon Gae so Moon esetében nem annyira időskori elbutulás, vagy Alzheimer-kór áll a késői éveinek tettei mögött, mint inkább egy mánia.

A főparancsnoki pozícióba anno egy katonai puccsal került (erre csak utal a sorozat), az előző király és annak 200 emberét megölte. A mostani uralkodót ő ültette bábkirályként a trónra. A mostani Főbiztos (immár a legnagyobb ellenlábasa) egykor az ő embere volt, aztán fokozatosan kilépett az árnyékából, lett a Tanggal kötendő béke híve. Tehát ha úgy tetszik, akkor Yeon Gae so Moon Goguryeo amolyan korlátlan urának hihette magát, főként, hogy a 2. Tang invázió idején fontos katonai sikereket ért el. Ez a győzelem egy olyan nimbuszt font köré, ami az önértékelését eltorzította. Amolyan tévedhetetlennek, legyőzhetetlennek és halhatatlannak hiszi magát. A mániája a Tang Birodalom megdöntése, amit csak ő hajthat végre. Hogy az ország kivérzett, a rossz termés miatt éhínség van, hogy a Tang erőforrások sokkal nagyobbak, mint Goguryeo-é, hogy hódító hadjáratra semmiképp, talán csak védekezésre elég az ország ereje, ezt képtelen elfogadni. Ez egyfajta őrült megszállottság, önmagába vetett vak hit. Igen, megmentőből romba döntővé válik.

Hogy miért nem ismeri fel a hibáit és nem tanul belőlük? A tévedhetetlennek mindig igaza van, egy legyőzhetetlennek nincsen gyenge pontja, hibái, véli ő. Kritikát tehát nem tűr, az ellenvélemény személyes sértés. Túl nagy ember és túl erőszakos ahhoz, hogy bárki ellenkezni merjen vele nyíltan. Lám, még Yang Manchun másként gondolkodására is válaszként csaknem polgárháborút robbant ki.

Az utódja ki volt jelölve a kezdetektől, hogy az elsőszülött fia. Tehát örökletesnek akarta a főparancsnoki pozíciót, elvégre a megszerzett hatalmat nem akarta kiengedni a kezéből, hogy a családban maradjon. A királyi kinevezés csak puszta formalitás. Látszólag e téren nyugodt lehet, van 3 fia. Az elsőt katonának neveli, a 2. tanulmányokat folytat egy buddhista templomban (tehát civil pályára szánták), a 3. beteges, ezért szóba sem jöhet utódként. A baj ott kezdődik, hogy abból a téves elképzelésből indul ki, hogy a fia a hasonmása, aki minden vezető, katonai tehetségét örökölte.

Pont azon gondolkodtam a sorozatot nézve, hogy milyen teher egy híres ember gyerekének lenni, hogy mekkora elvárásokat támaszt vele szembe a szülő és a környezete... és milyen nyomasztó lehet, amikor ettől elmarad. Yeon Gae so Moon fiai bizony képtelenek kilépni az erős apa árnyékából, belül gyengék, mert készen kapják a helyüket, nem kell érte erőfeszítést tenniük. Az apjuk nevéből élnek, nem a személyes érdemeikből.

A sorozat jól épít a párhuzamos életutak ellentétére.
A két "pillér" a két hadvezér: Yeon Gae so Moon és Yang Manchun
A két "fiú", a két "utód" - Yeon Gae so Moon 1. fia és Dae Jo yeong

Míg Yeon Gae so Moon 1. fia fentről indulva jut a legmélyebbre - és ebben benne van apuci elnéző nevelése is! -, addig Dae Jo yeong rabszolgából küzdi fel magát.

KÉP: Dae Jo yeong megbecsült hősként tartja a hátát, hogy a beteg Yeon Gae so Moon lóra tudjon ülni.
Alázat, de nem szolgai, hanem az országért tett szolgálat! Mert ő ezt is megtanulta. amit az elkényeztetett úrficska nem!

sujtó természetesen

Do Jo Yeong

volt régebben a Szegedi Konfuciusz Intézet szervezésében egy kalligráfia óra, amit egy kinából érkezett hires kalligráfus tartott. Ki is próbálhattuk - én magam kevés sikerrel-.

Itt volt, hogy az egyik magyar megkérdezte a Mestert, hogy mit csinálnak a kalligráfusok, hogyha idősebbek és remeg a kezük. A mester csak nézett ki a fejéből, nem is értette a kérdést, majd csak annyit mondott: egy kalligráfusnak soha nem remeg a keze, bármilyen idős.
Nos ennyit az időseket sulyto betegségekről.
Meg a forgatókönyviróról.

Do Jo Yeong
spoiler
Yeon Gae so Moon - főparancsnok karakteréhez pár szó:

Kétségtelen, hogy a főszereplőn kivül neki volt a legátütöbb, legnagyobb hatású személyisége.
Halála után nagy űrt - pótolhatatlanul hagyott hátra.
Hibákkal is rendelkezett, amik akárhogy is nézzük Goguryo hanyatlásához vezettek.
Nem igaz, hogyha akarta volna, akkor nem tudott ezekről a hibákról, de hát a sruccpolitika alkalmazása számára rózsaszín ködbe burkolta ezeket.
Egyik ilyen, hogy nem hagyott utódot, nem nevezte meg, hogy majd ki fogja folytatni a ő nagy művét - még életében, ameddig eszénél volt, akkor kellett volna. Volt ugye 2 fia, akik nem voltak alkalmasak egy ország katonai vezetésére.
Jóval később, Goguryo bukása után milyen bölcs gondolataik lettek hirtelen.
De akkorra elbuktatták az országot. Az idősebb rossz hadvezér, rossz taktikus, egyszerűen buta, tele ambicióval. Még azt is a fia bűnei közé sorolom, hogy szerelme ellenére nem veszi el - akár erőszakkal- a király rusnya lányát.!! :))) Ambiciói vannak, amik a Tang Császár tábornokáig repiti.
Igaz, utána visszatér, de a hit benne akkorra eltünt, csak azok számára számit valamit is, akik amugy is a zavarosban szeretnének halászni.
A másik fia egy gyenge, megvezethető fiú, semmi nem maradt meg benne az apja nagyságából.

A másik hibája, hogy nem vette észre az elméje megbomlását.
Nem tudom, arrafelé ismert-e az öregkori elbutulás, vagy az alzheimer kór, de egy ország vezetőjeként kellett volna észrevennie, hiszen itt hónapok, napok számitanak, nagy a felelősség. (itt most gondolok a "A korona" cimű angol sorozatra, ahol Winston Churchill időskori szerepét taglalják). Hiába az a pár száz év, a probléma ugyanaz. És még persze más történelmi személyeket is lehetne hozni, de most ez a legfrissebb.

Kogurjó - Goguryeo - királysírok

Érdemes végignézni és az ismertetőt olvasgatni, mert tényleg lenyűgöző!
Jöjjön a másik nagy kedvencem: a Göncöl!:)))))))))))))))

KÉP: Asztronómiai mennyezet. Délen a Tejút folyóként ábrázolják, elválasztva a két égi szeretőt, Takácslányt és Tehénpásztort. Van egy főnix (a déli vörös madár), valamint a különféle bolygók és csillagképek. A Nagy Göncöl északon van, egy kétfejű élőlénnyel együtt, amely a föld tengelyét ábrázolja.

A Nagy Göncölnek különleges jelentősége van a Goguryeo sírokban, mint az északi égbolt uralkodó csillagképe, a halálhoz kapcsolódó irány, a Nagy Göncöl szimbolikus funkciója az elhunyt védelme volt túlvilági életében.
A koreaiak ekkor felismerték mind a 28 kínai csillagképet, de az ég különböző irányaihoz rendelték őket.

Asztronómiai mennyezet
A déli kamra kupola (ábra)
Deokheung-ri, Kr. U. 408
Taean város, Észak-Korea
Forrás:http://www.art-and-archaeology.com/korea/goguryeo/dk06.html

Kogurjó - Goguryeo - királysírok

A koreaiak egy nagyszerű oldalt állítottak össze nemzeti örökségükről.
Mindjárt az első a Goguryeo Királysághoz tartozó sírok falfestményeinek fotókkal és ismertetővel való bemutatása. http://www.art-and-archaeology.com/korea/korea.html#tombmurals

Az Észak-Koreában találhatók:
Pyongyang
Anak Tomb #3
Deokheungri Tomb
Deokhwari Tomb #2
Gangseo Tomb

A Kínában találhatók:
Ji'an
The General's Tomb
Tomb of the Wrestlers (Gakjeochong)
Tomb of the Dancers (Muyongchong)
Ohoe (Wukui) Tomb #4
Ohoe (Wukui) Tomb #5

Érdemes megnézni a csodálatos falfestményeket, melyek a 4-7. század között készültek. Az ábrázolás nem csak gyönyörű, de rendkívül informatív is, hiszen megfigyelhető a korabeli élet számtalan területe: öltözék, konyha, tánc, harcosok, csillagok, különleges lények.

KÉP: a háromlábú napvarjú, a nagy kedvencem a Jumong óta!:)
Napvarjú repülő lényekkel, fuvolázó főnix és sárkány társaságában.
Keleti mennyezet
Ohoe 4. sír, 6. - 7. század
Ji'an, Kína
Forrás: http://www.art-and-archaeology.com/korea/goguryeo/oh406.html

Nos, a Rooftop Prince is egy jó sorozat, megfelelő humorral, a Life on Mars az azért sokkal magasabban van egy mérhető skálán. ( Ez pont olyan, amikor egy trabantot akarnánk összehasonlítani egy mercédessel. Persze hogy a trabant is elvisz a szomszéd faluba, de már nem visz el Pestig.)
Nos ilyen ez a két emlitett sorozat. A konfliktusok mélysége, az érzelmek megélése, a titkok feltárásának menete mind sokkal profibb megoldású a Life on Mars cimű sorozat esetében.
Nyugodtan hozzáfoghatsz, garantálom, nem fog fájni :))))))))))))))

Az tovább növeli a két sorozat közötti megitélési különbséget, hogy a Rooftop Prince vége nekem értelmezhetetlen. Egyszer ugyan Boil megirta nekem, hogy hát egyszerű, de az is csak egy általa elképzelt vég volt. Ennyire bizonytalanságban hagyni a nézőt azért nem szép.

A Life on Mars esetében az utolsó részben feltesz egy fontos kérdést a főszereplő. A lélegzet (vagy lélekzet?) is bennszorult, mig vártunk a válaszra. de a srác döntött, és ez a választás visszavonhatatlan. De ennek meg kellett érnie, minden eddigi cselekedet arra volt jó, hogy ez a döntés megszülessen. Ezt már lehet érteni.

Igazad van - én is csak megfelelően humoros környezetben tudok befogadni néhány sci-fit, így a képen létható Rooftop Princét is. Persze egyébiránt sci-fi rajongó vagyok érdekes módon - de most vagy itt vagyunk, vagy ott.

Az asianwikin nagyjából csak a 2000-2003 óta készített filmek adatbázisa található - a színész koreai nyelvű wiki oldala azért többet hoz ennél :) - https://ko.wikipedia.org/wiki/%EA%B9%80%EC%A7%84%ED%83%9C_(%EB%B0%B0%EC%9A%B0)

Do Jo Yeong - karakterek

KÉP: Yeon Gae So Moon - Kogurjó katonai főparancsnoka

Hát nem egy "virágfiú" az biztos!:))))))))))) Hiába is keresnénk a mai kosztümös sorozatokban hozzá foghatót. Ő bizony nem trendi, nincs hat kocka a hason, sem elegáns arcél, fogat villantó mosoly, hosszú szempillák... Nem, ő egy vén hadfi, a nagy hang, nagy testben rezonál. Igazi "szívdöglesztő", no, nem a hölgyek körében, hanem a harctéren. Főparancsnok és ezt el is hisszük róla.

Remek karakter, nagyszerű ívvel.... rendíthetetlen pillére az országnak, akinek nevével a tang gyerekeket (és felnőtteket) lehet riogatni, aztán az országát csaknem romlásba döntő őrült, aki a realitásokat figyelmen kívül hagyva akarja örökre "megváltani" Kogurjót a Tang veszélytől.... aki a halállal is dacolni képes, akaraterővel felülemelkedni a végzetesen sérült testen, majd belátni, hogy az ő ideje lejárt, a következő generációnak átadni a nagy feladatot.... s hogy ez hiteles legyen, ehhez egy ilyen testi adottságú színész kellett, a "virágfiúk" erre nem alkalmasak.

Ez a sorozat több olyan idősebb színésznek is lehetőséget adott a bizonyításra, akik nem igazán dúskáltak korábban - később a szerepekben. Yeon Gae So Moon szerepe is egy ilyen jutalomjáték.
Az alakító színész Kim Jin-Tae 1951-es születésű, ehhez képest nem túl hosszú azon filmek/sorozatok listája, melyekben játszott: https://asianwiki.com/Kim_Jin-Tae

De aki ebben a sorozatban látta, az biztosan nem felejti el Kogurjó főparancsnokát.

Hát én minden fantasztikus filmet, sorozatot elutasítok, de azért van néhány különlegesség, amit viszont szeretek.
Az egyik ilyen a Mars of Life cimű 16 részes sorozat. Itt egy fiatal bűnügyi szakember esik egy támadás során kómába, és ebben az állapotba kerül vissza vagy 20 évet, és ott kell megoldania egy bűnesetet, mert itt a jelenben már nem lehetséges.
Nyomozónk kénytelen megalkudni a kezdetleges bűnügyi eszközökkel, a maradi, de fejlődőképes rendőrökkel, meg amugy mindennel.
Rengeteg humor kiséri a soroztatot, a komoly témát pont kellően oldják ezzel.
Amugy ez a sorozat az ugyanilyen című azt hiszem angol sorozat ujraforgatása.
egy kis epizód a filmből:
https://www.youtube.com/watch?v=T5qDEjoCEtc

Minden szavaddal egyetértek!
Akik a körülöttünk lévő országokból történelmi filmet forgattak, azok mind beleharaptak a magyar történelembe, és a maguk szája ize szerint alakitották a történetet.
Kuguryo esetében én hajlanék arra, hogy elfogadjam a kinai álláspontot.
Azért nincs olyan esemény a koreai fésziget 2-5 ezer éves multjában, amiben nem lettek volna ott a Tangok, a Mingek, stb... .
Kugoryo helyén, és annak területét megnagyobbitva jött létre Balhea Királyság, és ez a mai Kina területébe jócskán belenyúlik.
De ennek a vitának a jelenre és a jövőre nézve amugy semmi értelme már.

Do Jo Yeong - 23. rész
Spoiler

KÉP: - felirat - Li Shi-Min tang császár jelenik meg a haldokló kogurjói főparancsnok rémálmában. Ő vágja oda, hogy a történelmet a győztesek írják, és bár Kogurjó nagyobb múltra tekinthet vissza, mint a Tang Birodalom, de ha sikerül Kogurjót legyőzniük, akkor elveszik a múltját, a kultúráját és a történelmét.

Hagymázos jelenetnek gondolhatnánk némi pátosszal nyakon öntve, de ez egy nagyon is tudatos jelenete a sorozatnak. A sorozatot 2006-ban kezdték adni, a forgatókönyv, a forgatás előtte zajlott. Miért fontos a dátum? Mert 2002-ben robbant ki a történész vita Kogurjóról és borzolta fel a kedélyeket Koreában.
Hogy mire is gondolok?
Lásd a szócikkben: "Vitatott kínai források" - https://hu.wikipedia.org/wiki/Kogurjo

Lám, mintha a tang császár szavai valósulnának meg 1300 évvel később! Kína "lenyúlja" a Kogurjó múltját, kultúráját és történelmét azzal, hogy ledegradálja kínai vazallusállam szintjére, így köszöni szépen, az az övé!

Nem tudom, hányan olvasnak a világon kínai történészektől szakcikkeket. Gyanítom, hogy szélesebb azok tábora, akik vmilyen Kogurjóval kapcsolatos dél-koreai filmet, sorozatot láttak. Nem kérdés, hogy melyik a hatásosabb propaganda!:)

Hmm, nem véletlenül nyiforgunk itt a fórumon az új magyar történelmi filmek, sorozatok hiányán. Ha MI nem készítjük el, akkor majd mások, más nézőpontból megcsinálják. És akkor szégyenszemre a magyar nézők egy török sorozatban látják viszont a magyar történelem tragikus történéseit hárem-csetepatéhoz egy kis hangulatfestő díszletként!!!!

Igen, van mit tanulnunk!