Sziasztok!
most egy európai film kritikáját hozom nektek, igaz hogy hosszú de azt hiszem, érdemes elolvasni.
Bán Mór irását hozom ide, tekintettel arra, hogy nem is láttam még a filmet (keresésébe vagyok, lehet segiteni)
másrészt elvágtam az ujjam, (nem kicsit, káposztaszelővel) igy csak bal kézzel tudok pötyögni.
Mindenképp foglalkoznunk kell vele, mert ez minket magyarokat is érintő történelem!!!!!
Bán Mór irása:

"SZERB TÖRTÉNELMI FILM AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚRÓL
Péter király
Szerb-görög történelmi film (2018)
Ahogy legutóbbi kritikámban, melyet a Mária román királyné című filmről írtam, megemlítettem, hogy miközben mifelénk szinte filmes mementó nélkül múlt el Trianon 100. évfordulójának megemlékezés-sorozata, addig szomszédaink korántsem viszonyulnak ilyen feltűnően szemérmesen a korszak eseményeihez. Érdekes, hogy a románokhoz hasonlóan a szerbek is a királyi családjuk egy tagjának karakterén keresztül közelítették meg a témát – elképzelhető, hogy a sok évtizedes kommunista propaganda ellensúlyozása is szerepet játszik ebben, hiszen nyilvánvaló, hogy a királyi famíliák tagjai nem részesültek különösebben pozitív megítélésben sem a titói Jugoszláviában, sem Ceauseşcu Romániájában. Van hát mit bepótolni történelmi ismeretek szintjén náluk is – meg is teszik a magukét a románok és szerbek is.
A szerb film hőse az az idősödő Karagyorgyevics Péter király, aki az első világháború kitörésekor már elég borúlátó Szerbia esélyeit illetően. A film központi alakja ő – elvileg. Azért csak elvileg, mert valójában a forgatókönyv – nagyon helyesen – néhány „mezei” katona heroikus története is egyben, vagy sokkal inkább az. Makrena, a besorozott parasztfiú, a cinikus, a Balkán-háborúkat megjárt profi katona, Zsivota, és persze az elmaradhatatlan árván maradt kisfiú története, akinek szüleit a „gonosz” osztrák-magyar katonák mészárolták le, s aki ennek hatására bosszúálló szerb katona lesz, akit maga a király léptet elő tizedessé.
Szóval, tévedés ne essék, a film végletekig leegyszerűsíti a képletet. A szerbek mindenben jók, vitézek, becsületesek, az osztrák-magyar hadsereg katonái (többnyire csak nemes egyszerűséggel „svábokként” emlegetve) – a velejükig gonosz démonok. A forgatókönyv felületesen átsiklik Szerbia megkerülhetetlen felelősségén a háború kiprovokálásában, a Ferenc Ferdinánd elleni merénylők fű alatti kiképzésében, a háborús előkészületekben, a reguláris hadsereg elleni terrortámadásokban (melynek részben jogos és logikus következménye volt az elkövetőkön gyakorolt megtorlás, és a civil lakosság elleni kemény fellépés).
Persze őszintén szólva ezt nehéz felróni a film alkotóinak, hiszen a Péter király egy nyilvánvalóan és felvállaltan propagandisztikus és nacionalista film, mely az egész szerb nemzet hősies helytállásáról szól az első világháborúban. És a román propagandafilmmel ellentétben meg kell, hogy említsük, a szerbek hősies helytállása történelmi tény, és el kell ismerni, a több oldalról szorongatott szerb sereg Krétára menekítése is heroikus, epikus cselekedet volt. Ez még akkor is így van, ha nagyapáink, dédapáink éppen ezek ellen a szerbek ellen harcoltak.
Márpedig nyilvánvaló, hogy ha szerbek készítenek történelmi filmet a szerbek helytállásáról, akkor ott a szerbek a jófiúk, és magától értetődő módon a „svábok” és persze a magyarok a „gonoszok”. Mondjuk legalább háromszor elhangzik a filmben, hogy „bár pusztulna el valamennyi sváb a világon”, ami azért túllép egy bizonyos határon, de legfeljebb azt állapíthatjuk meg, hogy a szerb filmgyártásra viszonylag kevés hatással volt még a political correctness-mozgalom, már ha az egyáltalán bárhol is kiterjed a homoszexuálisokon, színesbőrűeken, és más kisebbségeken kívül a németekre is. (Most mélyebben belegondolva, lehet, hogy nem is.)
Szóval a film központi alakja az öreg Péter király, aki a háború kitörésekor már visszavonult, hátát sikáltatja szolgálólányaival, élvezi az élet örömeit, de az Osztrák-Magyar Monarchia senkit sem meglepő hadüzenete után visszatér a politikába, hogy erőt mutasson, lelkesítsen, és példát adjon a nemzetnek. Mondjuk ezt meg is teszi, de sajátos módon a karaktert a film végére sem igazán kedveljük meg, ugyanis voltaképpen nem csinál semmi érdemlegeset. A film elején sopánkodik egy sort, hogy baj lesz ebből a háborúból, aztán sodródik az árral, lelkesítő beszédeket mond, s amikor elrendelik a szerb hadsereg evakuálását Krétára, velük tart – igaz, a többséggel ellentétben nem gyalog, hanem szekérháton, sztoikusan szivarozgatva szemléli az eseményeket. Dramaturgiailag ez a fő probléma: Péter király nem egyéb, mint az események békés és fölöttébb jámbor szemlélője, aki a film nagy részében egy kötött harisnyát próbál átadni a besorozott parasztfiúnak, annak anyja kérésére (nem vicc, tényleg ezzel foglalkozik a film második felében – sikertelenül)
Érezhették a főhős dramaturgiai hiányosságait a forgatókönyvírók is, ezért a szerb, szovjet filmtörténelem „legnemesebb” hagyományaihoz visszanyúlva néhány hétköznapi katonát állítottak a film igazi fókuszába. A jámbor parasztfiú, aki híven teljesíti kötelességét, a profi, de cinikus tüzértiszt, és a szülei meggyilkolása miatt bosszúért lihegő kisfiú története több, mint sablonos, néha kínosan a jugoszláv partizánfilmek miliőjét idézi, és nem kevésbé kínos módon hiányzik ezen történetszálakból minden valódi emberi érzelem. A Péter király sokkal inkább épít a titói partizánfilmek romantikájára és erkölcsi felfogására, mint bármi másra. A film ennek megfelelően nem képes igazi, reális és átélhető háborús történetként működni, noha a szerb hadsereg megpróbáltatásait igazán képlékenyen mutatja be. Talán túlságosan képlékenyen is, egy idő után vontatottá válnak a hóban, fagyban menetelő katonák képsorai, a sok szenvedés, éhezés, fagyhalál. Ennek következtében nincs igazi drámaisága annak, ki marad életben és ki hal meg a film végére.
A csatajelenetek viszont Kelet-Európai mércével mérve kimondottan érdekesek, már-már látványosak. Különösen úgy, hogy nagyon kevés film dolgozza fel a kontinensnek ezen részén az első nagy világégést; ilyen értelemben a Péter király igazi kuriózum.
Nehéz magyar szemmel nézni ezt a filmet, mely szinte tobzódik a szerb nacionalista toposzokban. Egy dolog bizonyos: plasztikusan megjelenik benne az, miért voltak olyan kitartóak a szerbek, miért volt olyan jó a harci szellemük (köszönhetően a Balkáni háborúk sorának, mely igazi főpróba volt számukra). A film nyilvánvalóan a szerb közönségnek készült, noha elkészültekor a szerbek Oscar-díjra jelölték, valójában esélye sem volt, méltán.
Igazán csak az első világháború kutatóinak, amatőr történészeknek érdekes alkotás ez, és azoknak, akik szívesen bepillantanak néhai ellenségeink gondolatvilágába egy-egy film segítségével. A román filmnél (Mária román királyné) klasszisokkal érdekesebb, és talán jobb film ez, és persze fájón utal arra a megkerülhetetlen tényre, hogy az első világháborúról és a Trianonhoz vezető útról fájdalmasan hiányoznak továbbra is a magyar játékfilmek, tv-sorozatok).
Következő kritika: Tamarisz királynő
PÉTER KIRÁLY
(Kralj Petar I.)
Szerb-görög történelmi film (2018)
125 perc
Rendező: Petar Ristovski
Producer és címszereplő: Lazar Ristovski
Írta: Vladimir Cosic, Petar Ristovski (Milan Vitezovic regényéből)

Legend of Kolovrat

A Kolovrat legendája 1237 decemberében játszódik, találtam egy érdekes forrást több, mint 20 évvel későbbről Willem van Rubroeck, flamand ferences tollából, aki 1253-ban IX. Lajos francia király megbízásából járt a mongoloknál, hogy szövetségesül megnyerje őket a szaracénok elleni Szent földi hadakozáshoz. Útja során jár Batu kánnál is.

Willem van Rubroeck életrajza és utazása:
https://translate.google.com/translate?hl=hu&sl=en&u=https://en.wikipedia.org/wiki/William_of_Rubruck&prev=search&pto=aue

Térkép az útjáról:
https://translate.google.com/translate?hl=hu&sl=en&u=https://en.wikipedia.org/wiki/William_of_Rubruck&prev=search&pto=aue

Beszámolója a mongolokról:
https://translate.google.com/translate?hl=hu&sl=en&u=https://depts.washington.edu/silkroad/texts/rubruck.html&prev=search&pto=aue
a XII. fejezet szól Batu kán udvarának bemutatásáról
Én csak a nőknél találtam utalást az arc festésére, férfiaknál nem említi ilyesmit, amikor az öltözéküket, hajviseletüket taglalja.

A szócikkeket böngészve kattant be Colin Falconer könyve, A selyemút. Vajon mennyire használta fel az író Willem van Rubroeck utazását és alakját a regényéhez, ami 1260-ban játszódik és egy nagyon hasonló küldetés szerepel benne?
A regényről: https://moly.hu/konyvek/colin-falconer-a-selyemut
Ha az író fel is használta ötletként Willem van Rubroeck -ot a regényében szereplő William domonkos szerzetes figurájának megteremtéséhez, de akkor alaposan át is formálta azt, a józan, remek megfigyelő, a viszontagságokat jól tűrő létező emberből egy bigott, kellemetlenkedő, viszolyogtató karaktert formált.

KÉP: Batu kán sátra a Legend of Kolovrat c. filmben

Sziasztok, kellemes pihenést!
Jó film, de a háromból még mindig a Tomirisz tetszik a legjobban. A Tomirisz után néztem meg, mert ott voltak egymás mellett.
Hogy telik a karácsony?

Legend of Kalovrat

nem biztos!:))))))))))))))))))))))

Ha nem is a Tomirisz, de azért van némi párhuzam... mindkettő egy-egy nagy hódítóval való küzdelem a szülőföld védelméért.... mindkettő Dávid és Góliát harca, amelyben az esélytelen tud győzelmet aratni... mindkettő győzelme jelképpé vált... Kolovrat az addig legyőzhetetlen mongolokkal szemben tudott sikert elérni, még ha nem is az egész mongol seregen, de annak utóhadán és fontos vezérén. Sikere lelkesítő példa az utódok számára.

Batu. Bár maradt fenn róla ábrázolás, de hogy melyik mennyire hiteles..... ezt hadd ne kelljen eldöntenem.

Itt a filmben egy hatalmas selyempárna hegy tetején csücsül, egy olyan palástféle van rajta, amin egy hatalmas sárkány ábrázolás vonul végig. Igen, anno a kínai területeken folytatott hadjáratban részt vett, látjuk mellette a kínai tanácsadót is, így a selyempárna +sárkányhímzés még beleférne... De vhogy nekem kevés volt a figurában a mongol... és vhogy a karizmatikusság is.

Már a Tomirisznál is írtam, hogy a győzelem igazi értékét az adja, aki felett aratják.
KÉP: Kürosz a Tomiris c. filmből.... azért ebből az arcból árad az erő!

nem biztos hogy elolvastad a beirásomat. :))))
Irtam, hogy ez nem a TOMIRIS.

A TOMIRIS az egy nemzeteken átivelő hatalmas eposz egy királynőről, aki több volt, mint a körülötte élők bármelyike.
(azt nem tudom lehet e beszélni nemzetekről 639 ben időszámitásunk előtt.)

A Legend of Kalovrat viszont egy film, egy történelmi film, némi legendával, és orosz.

Az azért érdekes, hogy egyikünk sem tudja, hogyan is nézett ki Batu Kán, talán pont igy. Nem?

Legend of Kalovrat

Evpaty Kolovratról itt olvashattok: https://translate.google.com/translate?hl=hu&sl=de&u=https://de.wikipedia.org/wiki/Jewpati_Kolowrat&prev=search&pto=aue

1237 decemberében játszódik a történet... négy évvel a mi tatárjárásunk előtt....

Nekem vhogy felkavaróbb volt a Tomirisz egyszerűsége, sokkal drámaibb.... nem is tudom, de számomra olyan csicsásra sikeredtek ebben a filmben a mongolok.

KÉP: Batu... erőtlen, festett arc....

Köszönöm! Tudtam, hogy a dal feldolgozás, de azt nem hogy magyar változata is van.

Ugyanezen az oldalon található RAIN kerékpáros filmje, talán itt az év végén még sokaknak belefér:
Race To Freedom 2019
Tehát googlee, cim, kattintás a kis kerékre a jobb alsó sarokban, felirat, magyar, és már lehet is nézni.
Erről a filmről sokat irtam annak idején, amikor megjelent, és utána a mikor a felirat is megjelent, most nem ismétlem meg!
Nagyon sok köszönet Maryunak, aki leforditotta ezeket a filmeket.
Kép: a filmből

Sziasztok!
egy ujabb orosz filmet ajánlok nektek a VIDEA nevű megosztóról
a cime: Legend of Kalovrat
2017-es film, és szintén Maryu forditása.
Googléba beirni, és a jobb alsó sarokban a kis kerékre kattintani, ott a feliratra, és ott is van a magyar felirat.
Ez nem Tomiris,
de egy jó film, igy unalmas estékre való.
Kép: a filmből - a főszereplő

https://www.youtube.com/watch?v=R9qMJFOiF54

Kellemes ünnepeket kívánok! https://www.youtube.com/watch?v=OA8xIfZHU-g

:)))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))
by maggi

Békés, meghitt karácsonyi ünnepeket kívánok Mindenkinek!:)

Off
Royal Secret Agent - 1-4. rész

Spoiler

A héten indult a KBS2 csatornán a Royal Secret Agent c. sorozat. Még nagyon az elején tartunk, de egy szórakoztató kosztümös sorozatnak tűnik, amely a korrupció, a visszaélések felderítésére kiküldött királyi titkosügynök eseteit kíséri nyomon a Joseon korban.

KÉP: a küldetés triója: az ügynök , a szolgája és a damo, a női rendőr... és a titkosügynöki jelvény....:))))))

Miért trió és miért pont ők?

Történetünk elején kiderül, hogy a király titkosügynökének lenni nem éppen egy életbiztosítás... A "király szeme és füle", de a nagyhatalmú urak bizony szeretnék, ha a király vak és süket lenne az országban folyó visszaélések, törvénytelenségek, harácsolások kapcsán, ezért megölik a titkos ügynökét.

A király egyetlen hűséges hivatalnoka, a királyi titkár próbál találni a titkosügynöki posztra kinevezhető alkalmas vkit, de ez bizony nem olyan egyszerű. Ki is vállalná önként a veszélyt, azt, hogy elteszik láb alól?

Hmmm, lehet, hogy aki komolytalannak, érdektelennek, csak a szerencsejátéknak élőnek tűnik jelenti majd a megoldást? A triónkat színezi egy kis belső ellentét, ami természetesen a küldetés során átalakul, ahogy az már megszokott a koreai sorozatokban.:)))))))))))))))))))))

Ismertető: https://asianwiki.com/Royal_Secret_Agent

Off

Kairos - vége
Spoiler nélkül!:)

Véget ért.... korrekt lezárás.. . hiányozni fog...

Még szerencse, hogy azon frissiben telefonon kibeszéltük Illionával a vége kapcsán a benyomásainkat, mi azt is kitaláltuk, nálunk hogyan folytatódna.:))))))))))))))))))))))))))

KÉP: - felirat - hát igen, magyarázat, hogy néha miért nem adták le a heti részt... így a befejező rész képernyőre kerülése tökéletesen szinkronban volt időben - a történések mintha velünk, nézőkkel egy időben lennének : december 22. - 22 óra 33 perc.....

Sikerült megnéznem a Tobol c. filmet, nekem a Tomiris jobban tetszett, bár ez is jó volt,. Azért jó, hogy az oroszok is elkezdtek ilyen történelmi témájú filmeket forgatni, bár a régi háborús szovjet filmekben van néhány igazán komoly filmtörténeti alkotás! Ballada a katonáról, Csendesek a hajnalok, Szállnak a darvak, és még egy pár.

Kellemes , békés karácsonyt
és boldog sikerekben gazdag új esztendőt kívánok

Sziasztok! Boldog karácsonyt mindenkinek!
( Köszönöm az ajánlásokat, megkeresem mindkettőt, legalább lesz mit nézni az ünnepek alatt.)

Véget ért a Kairos.

16 órai feszültség, izgalom. Azt hiszem ez lesz az év sorozata. Persze csak számomra, hiszen most lehet szavazni, és ez amugy sem mozgatta meg a többséget. Sőt, vannak akik még mindig a feliratot várják.

Még én is csak ugy néztem meg a végét, felirat nélkül, de nem lehetett tovább várni.
edimir?

Sziasztok!
én még időben megnéztem, sőt találtam egy másik filmet is, szintén Maryu forditásában, és szintén orosz, ezt ma akartam megnézni, egy orosz legenda Batu Kán idejéből.
Majd figyeljük, hátha valahol megjelenik a film, és elkérjük a forditást Maryutól.
Most már várni kell...