Igen , nagyon jó jelenet volt :))

:)
ez volt a cel

ragondoltal??

A kép varázsló akcióban!!!
Mindíg tudsz újdonsággal szolgálni!!Ezek ,az uccsó ötbõl 3,még nincs meg nekem!!
De most már igen!!
Köszi szépen!!

:) az a kimchi koreai nemzeti étel

ez az a rész, amikor CSuncsu felül a ló hátára és egy perc mulva leszáll, s nagyon belefárad a lovagolásba:))

Én voltam!! (Jáááááj de szerény!!)
Nagyon jó dolgokat írtál ma itt le.Voltam oly szerencsés,és anno láttam a tévében,a Spektrum mûsorán azt az úti filmet amiben bemutatták az általad említett királysírokat,és ott mondták,miszerint Dél-Koreában létezik egy tradicionális város,vagy falu,már nem emlékszem,de rengeteg templom is volt ott,valamint megemlítették hogy szinte folyamatos a túristák áradata egész évben.De ami nagyon megmaradt bennem,az a Gordonka mûvésznõ,aki a férjével egy Kincsi farmot,(így mondták becs szó!!)üzemeltet,és a hölgy az udvaron letett kincsis tartályoknak,naponta játszik,mert szerinte attól jobb lesz a Kincsi íze!!

Én ezt találtam, amig noncsi keres érdekesebbeket

Ez nagyon tetszik.

feledtad a lecket...mert nem tudom ki o...bocsike a nevekkel hadilabon allok...gondolom a szinesz neve(?)
es eseteleg ird meg hogy oo kijatszott...aztan akkor teszek fel rola kepet....

az otodik kep...Chunchus

(a kovi 5 kep amit felteszek azok majd a noi szereplosek leszenek...)

a negyedik kep...bidamos

a harmadik kep...Munnos

a masodik...Wolyas

ime az elso kep...yushinos

megint felteszek nekte 5 db kepet...remelem tetszeni fog az osszes...

Szia!

Szia!
:D

* mindent amit a NYELVrõl tudni illik

A koreai nyelvet fejlõdése szerint 3 szakaszba lehet sorolni Ó,közép,modern

Az ókoreai nyelv a koreai nyelvnek a Három Koreai Királyság kezdetétõl az Egyesített Szilla kezdetéig tartó idõszak alatt használt változata.Ez az idõszak nagyjából i.sz 1. és 1000. közé tehetõ.Az ókoreai tonális nyelv lehetett,azaz egy-egy szótag kiejtésének hangmagassága, illetve annak változása jelentésmegkülönböztetõ szereppel bír.Nagyon kevés kutatható ókoreai nyelvemlék maradt fenn. Az elsõ ilyen szöveg a három királyság korszakából származik. Általában kínai írásjelekkel jegyezték le a helyi nyelv hangalakját és nyelvtanát. Több írásrendszer is volt haználatban.

A középkoreai nyelv a X. és a XVI. sz.között, a Gorjeó dinasztiától a Csoszon-dinasztiáig létezett.Mivel a Gorjeó-dinasztia az ország fõvárosát áthelyezte a Koreai-félsziget északi részén fekvõ Keszongba, ekkorra megváltoztak a nyelvi szokványok.

A modern koreai nyelv a koreai nyelvnek Korea Japán megszállásától (1598-tól) a Csoszon-dinasztia végéig használt változata.

Korea hosszú idõn keresztül erõs függésben volt Kínától, a kínai írásbeliség a kínai kultúra és vallás
( konfucianizmus és buddhizmus) terjedését szolgálva hatolt hatolt be az országba.
Korea földrajzilag Kína és Japán között foglal helyet,történelme során a kulturális közvetítõ szerepét játszotta.
A koreaiak rendkívül büszkék ábécéjükre , a világ egyik legtudományosabb írásrendszerének tartják, s ebben van is igazság.
A XIX. sz.-ban, mikor a nyelvek kutatása megkezdõdött, nagyjából kb 6000-re lehetett becsülni a világ nyelveit.
Ma közülük is csak mintegy 600 van általánosan használatban.Mi több, ezek közül is mindössze 60 nyelvnek van megfelelõ írásbelisége.
Valószínûsíthetõ, hogy a saját írásbeliséggel nem rendelkezõ nyelvek egy évszázadon belül el fognak tûnni.

A HANGUL, a koreai ábécé, nem hieroglifikus elemekbõl áll, mint a kínai írás, hanem fonetikus karakterekbõl, melyek a hangzásra épülnek:fonetikusan kiejtve úgy fejezik ki a szavakat, ahogy hangzanak.

A hangult Nagy Sejong király (1397-1450 ) alkotta,
aki a Joseon dinasztia negyedik királya volt és a koreai történelemben szerepét Mátyás királyéhoz hasonlíthatjuk.
A hangul azonban sohasem tudta teljesen kiszorítani a kínai nyelv és a kínai írás használatát, a koreai kultúra kétnyelvû maradt. A koreai nyelvet és írást hosszú ideig csak a kevésbé tekintélyes népi mûfajok ( mesék, elbeszélések) szerzõi használták.
A II. világháború után Észak-Koreában áttértek a hangul kizárólagos használatára.
A dél-koreai sajtó és a tudományos értekezések egy rész az ún. vegyesírást használja: a kínai eredetû szavak bizonyos hányadát kínai írásjeggyel , az eredeti koreai szavakat és végzõdéseket hangul-írással jegyzik le.
Az iskolai tankönyveket és a szépirodalmi alkotásokat szinte kizárólag csak hangul-írással adják ki.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kateg%C3%B3ria:Koreai_nyelv
http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93koreai_nyelv
http://jang-geum.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1093991
http://www.irodalmijelen.hu/node/8232
http://nyelvisztan.blog.hu/2010/05/03/a_vilag_leglokikusabb_abeceje

* mindent amit GYEONGJU-ról tudni lehet

Gyeongju - a történelmi fõváros.
A város ma kifejezetten kicsinek számít Koreában, hiszen még háromszázezer lakosa sincs, pedig idõszámításunk elsõ ezer évében fontos szerepet játszott, az akkor uralkodó Silla királyság alatt a 7-9. században pedig ez volt a fõváros. Becslések szerint egymillió lakosa is lehetett.
Az egyetlen dolog, ami a várost érdekessé teszi, azok a királysírok.
Több, mint ötven király sírja található itt és a környéken, amelyek fölé nagy, füvesített dombokat emeltek.
A városból kipillantva aztán rájön az ember, hogy hihetetlen mennyiségû kulturális örökség halmozódott itt fel az idõk során (több hely is rajta van az UNESCO világörökségi listáján).
http://szoul2009.blog.hu/2009/09/09/gyeongju_a_tortenelmi_fovaros
http://lacikoreaban.blog.hu/2010/08/31/gyeongju_1
http://blog.ratestogo.com/discover-gorgeous-gyeongju-south-korea/!!!sok szép kép