OFF: csak azért ismertem ezeket a változatokat, mert az otakusound-ra írtam egy bejegyzést az MC Sniper számról és megkerestem a többi ázsiai változatot is.
Hajnalban már nem voltam teljesen beszámítható, ezért nem tûnt fel, hogy ugyanaz a 2 link: http://www.youtube.com/watch?v=YIBo18p_eao (ez már tényleg a MiD DERACINE)

Jaj, azt én is de szerettem. :-) No meg azokat a jeleneteket, amikor már Mishil is, Bidam is tudta a nem gyenge rokoni viszonyt kettõjük között, de még nem fedték fel, és csak célozgattak egymásnak... vagy amikor Szadahamra visszaemlékezett, 30. rész környékén, amikor a kereskedõk jöttek. Szóval azért sok emberi érzése volt Mishilnek...

Ma este a TV2-n 19:35-tõl Attila, Isten ostora 1-2 rész. Én még nem láttam, megnézem. Ti is menjetek már TV-t nézni. Különben is. Itt a hétvége fõzni-mosni-takarítani kell. Családdal foglalkozni kirándulni! Mit ajánljak még nektek, hogy lassítsatok a fórumra beírtakkal? Képtelen leszek végigolvasni úgy lemaradok :-(

erdekes kep

jól elvagyok ezekkel, sok részbõl áll. kár, hogy nem értem.

"Mi a neve a régi hwarang parancsnoknak, aki Yusin elõtt volt?"

The Hwarang Segi extract is made of 16 parts; one for the introduction and the fifteen for the biographies of fifteen pungwolju leaders of the hwarang. They are:

(1.Introduction)
2.Wihwarang
3.Mijinbu
4.Morang
4.Ihwarang
6.Sadaham
7.Sejong
8.Seolwonrang
9.Munno
10.Biborang
11.Miseng
12.Hajong
13.Bori
14.Yongchun
15.Horim
16.Kim Yusin

http://en.wikipedia.org/wiki/Hwarang_Segi

:)))) Diplomáciából jeles!:)))))

Akkor IV. Béla miért a kõvárak építését forszírozta a ménesek fejlesztése helyett?:))))))

Mishil is tényleg egy rendkívül jó szereplõ volt. Épp ma néztem meg nosztalgiából a 34. részt (a hwarangok párbaját szinkron szerint, egyébként a rangok párbaját), és pl. az egyik best of megható jelenetem ebben van (fiú létemre van ilyenem?:D) amikor Mishil vigasztalja a vesztes Bojongot. Ezért szeretem ezt a sorozatot, mert még azoknak a szereplõknek is próbálják megmutatni az emberi oldalát, akiket utálnunk illene.

Én is ugyanígy vagyok vele :)

:)))) Vannak már kezdõdõ sztár allürjei, de én ezt nem csak annak éreztem

Nekem a kedvenc szereplõim különbözõ okoknál fogva Bidam, Munno, Szohva és Mishil voltak, és azt hiszem, nem spoilerezek túl nagyot, ha azt mondom, mind csúfos véget értek. Ahogy mondod, ez már csak egy ilyen sorozat. :-)

Errata:
„Egyébként hiába kebelezte be Silla Pekcsét (660), majd Gogurjót (668), mert a lovászatot késõbb sem fejlesztette fel a kívánt szintre. Kb. 35 évvel az elõtt, hogy minket lerohantak a tatárok...”

Hát, ez már csak egy ilyen sorozat. Munno nekem is a favoritok közé tartozott Szolvon és Csilsuk mellett. Miért nem tudok én fõhõsöknek drukkolni? :D

:( kar hogy nem tudok animaciokat feltenni :(
(ha a linkre emlekeznek akkor be is linkelnem...de sajnos neeeem)

:-))) Okés, sejtettem én, hogy nem "heccelni" akarsz minket, bocsánat.
Nekem egyébként tényleg az egyik kedvenc szerpelõm Munno, minden vélt és valós hibája ellenére. Teljesen meg voltam rökönyödve, amikor megölték, nem szeretem, hogy ebben a sorozatban minden kedvenc karakteremnek szenvedések között kell meghalnia.

erdekes kep

A leckét megtanultam, és igyekszem tanulni a nálam tapasztaltabbak tanácsaiból :D

Hát ez az.
Kre!

A lovakról jut eszembe:

A lótartás és a lovas harc tudománya még ekkor (VII. században), sõt évszázadokkal késõbb is Közép-Ázsia nomád népeinek kiváltsága volt.

Gondoljunk csak arra, hogy a lóval szimbiózisban élõ szittya, szarmata, késõbb hun, avar, magyar, besenyõ, kun stb. harcosok mekkora ütõerõt képviseltek.

Mi magyarok amúgy jó csillagzat alatt születtünk, de kb. 300 év kárpát-medencei letelepedettség után a népesség többsége már nem birtokolta a lovászat rejtelmeit, és a tatárok keményen ránkvertek.

A VII. századi Silla ilyen szempontból még rosszabbul állt, bár a katonák nagy száma valamelyest kompenzálta ezt.

Kevés volt a ló, és azt a keveset nagy becsben tartották. A kínai császárnak például pónilovat küldtek ajándékba. De egyébként Árpád is fehér lovat küldött ajándékba Szvatopluknak. De mesélhetnék arról a híres kínai tábornokról, aki hadsereggel indult nyugatra nemes lovakat vásárolni vagy akár rabolni. Érzékeljük ugye a ló értékét?

A pekcsei lovas rohamosztag megléte nem a véletlen mûve, ám! A méneseknek nagy legelõk kellenek, amelyeknek Silla híjával volt. Silla nyugati, tengerparti része lapos, meg ott van ugye egy nagy folyó völgye, de a többi dimbes-dombos, sõt hegyes (Tebek hegylánc, mond valamit?). Pekcsében több volt a mezõség, a síkság, több lovat tudott tartani, emellett Pekcse közelebb volt a tûzhöz, mármint a közép-ázsiai sztyeppékhez, ahonnan a lovakat importálták.

Egyébként hiába kebelezte be Silla Pekcsét (1660), majd Gogurjót (1668), mert a lovászatot késõbb sem fejlesztette fel a kívánt szintre. Kb. 35 évvel az után, hogy minket lerohantak a tatárok - de szerencsére innen kitakarodtak -, a Nagy Sillát is megrohamozta a mongol horda kelet felé indult serege. Silla utódállama (mert ez közben szétzilálódott), Go(gu)rjó királysága nehéz idõket élt át. Ha mi IV. Béla királyunk (picit késõbb, 1242-ben) Trau szigetére menekült, akkor a gorjói királyi udvar már 1231-ben a Ganghva szigetre kényszerült menekülni Ögedej kán cspatai elõl. (Csak mellékesen jegyzem meg, hogy az én másik mennyei nevem: Kara kán.)
Na, és most vegyünk egy nagy lélegzetet: a gogurjói és mongolok közötti hercehurca, huzavona - mikor (színlelt) behódolás, mikor véres harc 1231-tõl kezdve kb. 30 éven át tartott. Ha minket ennyit nyomorgattak volna a tatárok, egy szál magyar sem lenne ma a Kárpát-medencében. 1258-ban Gogurjó a Kínát is meghódító, mongol eredetû Jüan dinasztia vazallusállama lett. Bumm!
Innentõl kezdve a gogurjói királyi család jelentõs tagjait a Jüan diansztia udvarába kellett küldeni, kvázi átnevelés céljából, túszként, és a gogurjói trónörökös mongol (Jüan) hercegnõt kellett feleségül vegyen, hadd ne soroljam...
Honde...amikor a Jüan dinasztia megrendült, és helyét átvette a Ming dinasztia, akkor Gogurjó (Korea) kapva kapott az alkalmon. Ji Szonggye tábornok megdöntötte a Jüan-vazallus királyt, és maga ült fel a trónra, megalapítva az 500 évig uralkodó Csoszon dinasztiát. Dzsámgün konyhalány/udvarhölgy és áplónõ/orvos bélhurutos királya egyike volt a Csoszon dinasztia királyainak.

És mindez a lovakon múlott. :-)

de pont a keleti kultura szerint mondott csõdöt a nevelése, legalább is jóideig, még õ is igy érezte, nem is értem, ez miért vitakérdés?