Szép estét mindenkinek!
Végre kissé könnyebb idõszak következik a kiszeng házban, ezért nem csak olvasó üzemmódban tudok köztetek lenni. :)
Több hónapja "gyûröm" az "Empress Chun Chu" c. 78(!) részes sorozatot - most tartok a 60. rész körül. A sorozat 2009-es, tehát már-már klasszikusnak számít. Monumentális alkotás minden tekintetben: "veretes" forgatókönyv, lassú és kimunkált történetvezetés rengeteg szereplõvel és néhány megszokott klisével. A címszereplõ élete fordulatos és nagyon érdekes - valahol Mishilre emlékeztet a figura.
A "kiskedvencem" természetesen mellékszereplõ (Kim Hyeong-mi színész Sa Ka-moon szerepében). Helyeske, csak le kellene nevelni arról, hogy ész nélkül szolgálja a rosszban sántikáló fõnökét, mert ennek nem lesz jó vége! Ja, és nem kellene beleszeretnie kitán nõi terminátorokba! :)

Kedves Libagolykák! Olyan jó látni, hogy együtt vagytok és beszélgettek sok érdekes témáról és filmrõl. Kicsit elsodort az élet, de hûséges vissza-visszatérõ vagyok. Hoztam is egy csésze teát Nektek és mivel ma indul a böjt, így remélem, hogy a munka stresszének böjtéjét fogom most élni húsvétig. :)) Mindenkinek szép napot és jó kedvet kívánok! Illiona, köszönöm a korábbi Rain írásokat, még jövök és reagálok. :))) Gyertek teázni!!!

vannak bizonyos alaptörténetek, amiket Illiona nem szeret, nem vagyunk egyformák, nincs ezzel semmi gond!:))))))))))))

azt hiszem ez is ebbe a kategóriába tartozik.

érdekes, nekem errõl a sorozatról még így évek távlatából sem holmi megaláztatások jutnak eszembe, hanem a beteg kislány fantasztikus lelki derûje, ami a körülötte lévõ szegényes világot a szeretet paradicsomává varázsolja. nekem nagy élmény volt, eltért az addig látott sorozatoktól, ráadásul vonderrel közösen nézve még egy plusz élmény is társult hozzá, a közös hullámhossz, ahogy vettük a film rezdüléseit... ez tényleg nagyon jó dolog. A Sillaféle nagy beszélgetések mindenkinek hiányoznak... sajnos azóta is ritkán jön össze, hogy a sorozatok között bóklászva egyidõben ugyanabba botoljanak bele a libaglyok. ezért aztán írunk az épp aktuális filmélményeinkrõl, kicsit kibeszélve azt magunkból, hátha érkezik visszhang!:))))))) Ha Illiona nem is kedveli az ilyen típusú történeteket, vondernek és nekem bejött!:))))))))))))

nem teljesen ezekkel a szavakkal, de nagyjából én is így gondolom, hogy ki az igazi sztár. bár a tehetség a mûvészeknél hatalmas energiákkal és emóciókkal együtt jelentkezik, ezért némelyikük ezt nem mindig tudja kontrollálni, így önsors rontóvá válhat. mondjuk számomra Som sosem volt kiemelkedõ sztár, én sose kedveltem, rám nem hatott....de ízlések és pofonok... szóval ezen nem érdemes vitatkozni!:))))))))))))))))))))))))))

a Kiszel Tünde párhuzam nekem erõs... a The greatest love fõhõsnõje nem a kislányát használja naptárhoz, épp a családját nem akarja olcsó módon kiárusítani. Hiszen felajánlják neki, hogy a családját bemutatva hasson az emberekre, de õ nem akarja az apját és a bátyját lúzerként a világ elé állítani, sem a kis unokaöccsét kitenni a megjegyzéseknek. Vele csinálhatnak, amit akarnak, de a szeretetteit megvédi... hogy jön egy ilyen karakternek még akár a lába nyomába is az általad említett magyar celeb, nem írnék ez utóbbiról, méltatlan dolog lenne. ... ha nem is szereted a színésznõt (ami szíved joga), de a filmbeli karaktert nem kell ennyire lekicsinyelni, lehet, hogy több van benne, mint az neked feltûnt.

Mozifilm? Akkor tényleg lehetne egy péntek esti filmes randevú témája, 2 óra belefér mindenkinek!:))))))))))))))))))))

Kár, pedig a hínárlevest kipróbáltam volna, mondjuk szülinap nélkül is, csak úgy!:)))))))))))))))))))))))))))))))
Azt hiszem, végképp megfizethetetlenek lennének az árak, ha a friss zöldséget Koreából szállítanák, bár a néhány fõzéssel kapcsolatos filmjüket elnézve a zöldségek nagy részét vmilyen eljárással (többnyire erjesztéssel) kezelik/tárolják, de így is körülményes a szállítása ekkora távolságban. Mindegy, azért a fíling adva lesz, no meg egy ezt értékelni tudó társaság is!:))))))))

Majd csak megtaláljuk közösen, nekem tetszik. Mondjuk én a tengeri herkentyûket kihagyom, a csirkés ételek jöhetnek, imádom a fûszereket, szóval ettõl nem félek!:)))))))))))))

Köszönöm, hogy gondoltál a szempontomra. Igen, azért vagyunk páran, akiknek nagyon nem mindegy, hogy tömegközlekedéssel mennyire egyszerûen közelíthetõ meg vmi. Örülnék néhány tradicionális étel megkóstolásának, ha már annyit látjuk õket a filmeken... mondjuk a rámen a fedõrõl nem épp ez a kategória!:)))))))))))))))))))))

Ajaj, már megint egy olyan sorozat, amit nem láttam, de az ismertetõd alapján kedvet kaptam hozzá.

Csak néhány gondolat így látatlanban, amit az írásod nyomán felmerült bennem... mivel nem láttam, így lehet, hogy nagyon mellétrafálok....

Az jutott eszembe, hogy egy háborút megjárt ember a poszttraumás stresszen túl vhogy átlépi a saját korábbi belsõ Rubiconját, olyasmiket lát, tesz egy háborúban, amelyik korábbi erkölcsi értékrendjét, világlátását esetleg gyökeresen átírják. Ha nincs elõtte a háború, talán kevésbé lenne fogékony egy másik nõ jelzéseire, ahogy a szavaidból kivettem, itt elõször azzal kelti fel a nõ a figyelmét, hogy szókimondásával áttöri a férfi maga építette magányának falát. E fal mögé húzódott az ezredes a háborús traumáival. Talán egy idõ után a feleségével is vissza tudna zökkenni egy kevésbé gépies kapcsolatba, fõként, ha a vágyott baba összejönne, ha más nem, akkor az apai felelõsség lendíteni ki az ezredest a lelki mélypontról. De így úgy tûnik, õ és a feleség a saját kis világukba zárkóznak külön-külön, csak a saját problémájukra koncentrálnak, a házastársukéra nem, így közéjük lehet állni...

Hmm, írtad a férfi dohányzását, ami a belsõ feszültségét jelzi. Szerintem a "lecsúszását" is. A koreai filmekben nekem már klisének tûnik, hogy csak a gengszterek, bûnözõk és az alja nép dohányzik kizárólag, mintha ezzel is jeleznék, hogy társadalmilag elítélt cselekvésrõl van szó, ezért egy megbízható, jól szituált, követendõ példakép kezébe még véletlenül sem adnának egyetlen filmben sem cigarettát, csakis a társadalom söpredékének....

Mi is élveztük, így nem kell szabadkoznod!:)))))))))))))))) Jó képek!!!

Annak idején vonderrel néztük együtt. Nagyon szerettem ezt a sorozatot, a vidéki élet egyszerûségét, szerénységét nekem ez a sorozat mutatta be elsõként, jó nagy kontrasztot jelentve a korábbi sorozatokkal. Még elõttem, ahogy a kinti csapnál mos fogat a lány. Ha õ a rút kiskacsa, akkor mit szóljunk a beteg kislányról, aki szintén nem a trendi cukiság... és a betegségen, az elõnytelen kislány külsõn itt is átragyog a belsõ szépség. Azt hiszem, hogy itt is egy kiemelkedõ gyerekszereplõvel találkozhatunk.

Szerintem egyszer mindenképp meg kell nézni!:)))))))))))))

"Amugy az is bajom volt, ha már itt tartunk, hogy valahogy az orvossal jobban el tudtam volna képzelni, õk ketten- mint két esetlen ember- pont összeillettek volna.
Hogy miért a nyegle pasi kellett?
Hát egy sztár mindig vonzóbb, mint egy szürke orvos, ugye?
A külsõség mindig vonzóbb, mint a csendes nyugalom?"

Valóban két esetlen ember lenne csak a doki és a lány, csak ennyi? A doki amolyan tudós típus, de nem életidegen, nagyon is jól lát a látszat mögé, jól méri fel a két nõt. Megérzi a "mûsorvezetõ" lányban a külsõ szépség alatti silányabb embert, míg a fõszereplõnkben a törõdõ, gondoskodó típust, a lélek szépségét. Aki igazi társat választ egy életre, az tudja, hogy melyik a fontosabb. A doki pedig jól választ. Ahogy a kirakót rakja türelmesen és módszeresen, úgy derít ki egyre többet a lány múltjáról, rakja össze a kis darabokból, nem csak a történést, hanem a lány személyiségét is. Hogy szürke lenne és esetlen? Nézõpont kérdése, számomra nem, mert közel áll hozzám ez a karakter. Én tudom értékelni benne a kiegyensúlyozottságot, a nyugalmat. Nem csak a sztárság glóriája az, amivel "kevesebb" a sztárunknál, de szerintem életkorban legalább egy 10-sel kevesebb a filmben, még ott van anyuci, õ nem vált le a családról, eddig védett, támogató közegben élt, a legnagyobb lázadása a rámenevésben merült ki. Õ még csak fiatalember, a sztár igazi férfi, 37 éves, saját maga intézi az ügyeit, nem is akárhogyan, önzõ énje hozzásegítette, hogy addigi élete során kiépítse a karrierjét, tudja az érdekeit érvényesíteni, az akaratával egyetemben. Ezért tudja a dokit mindig megelõzni, amikor a lánynak segítségre van szüksége. Ráadásul a sztár saját , ismert terepén harcol a lányért, míg a doki számára a showbiznisz igazi aknamezõ, próbálna segíteni, de nem igazán tudja, hogyan....
A lány talán esetlennek tûnhet, de õ igazi harcos, a hétköznapok harcosa, ez pedig a legnehezebb harc. Minden nap mosolyogni, miközben megaláznak, minden nap köszönetet mondani, megõrizni az önuralmat, miközben belül feszítenek az indulatok. Nem kellene ezt annyira lebecsülni. A két férfi sem teszi, sõt átérzi ennek a fajta bátorságnak az értékét. Csak így érthetjük meg, hogy a békajelmez sem nevetséges és lenézendõ, ha a családodért teszed. A büszkeségünk fontos része az emberi tartásnak, feladni, engedni belõle nem kis lelki válságot okoz. De a lánynál elõrébb való a szeretet. Nem azért, mert nincs benne önérzet, hanem azért, mert a saját büszkeségénél fontosabbnak tartja a másokról való gondoskodást.

Ha csak a színes, vonzó sztár kellett volna neki, akkor egybõl lecsap a sztárra, amikor az közeledik hozzá. Õ ehelyett elutasítja, mert látja annak az önzését. Olyan, mint "A császár új ruhájá"-ban a gyerek, kimondja, hogy a császár meztelen, ebben az esetben, hogy a sztár egy egoista dög. Nem omlik a kidolgozott mellkasra, nem nézi az elõnyöket, amivel a kapcsolat járna, nem választja a könnyebbik utat. Mi ez, ha nem önérzet? Nem harsány, ez is a csendesebbik fajta, de azért már nem becsülendõ? Szerintem az ilyen körülmények között megõrzött önérzet értékesebb, mint a sztár büszkesége.

Persze a harsány, nyilvánvaló dolgok könnyen magukra vonják a figyelmet, de néha a csendesebb, finomabb, halkabb dolgok is megérdemlik ezt, sõt néha inkább õk!

Én sem vonok egyenlõséget a The procuder és a The greatest love közé, mindössze annyi a közös bennük, hogy a népszerûség kérdését járják körül más-más oldalról közelítve.....

Egyébként minden sorozat annyit ér, amennyit a nézõjének ad!:))))))))))))))))))))))))))))) Én ebben nem vagyok olyan nagyon sznob, nem kezdem õket pontozni, sem besorolni. Felesleges. Amire emlékszem, az fontos volt nekem vmiért, amire nem emlékszem, az biztosan nem fogott meg. Ennyi, minek akkor pontozni?:))))))))))))))))))))))))))))

Egyébként a Master's Sun gyönyörû, sajnálom, ha neked semmi sem adott, számomra egyes jelenetei felkavaróak... még mindig elõttem a billegõ kukafedõ, vagy a porráomló zöld rózsák. jó, hogy minden sorozat megtalálja a maga nézõjét, akinek fontos. Szerencse, hogy az ízlés eltér!:))))))))))))))))))))))))))))))

Hm.... kezdjük a The Greatest Love-val... én egy szempontból hívtam rá fel a figyelmet, mint ami a showbiznisz belsõ mûködésének anomáliára irányítja a figyelmet. szerinted egy sztár, ha igazi, akkor a kisugárzását át kéne tudnia menteni, meg kellene tudnia õrizni. ez leírva roppant hatásos, de az élet nem mindenkihez kegyes, fel tudja falni az embert, kicsontozni, kizsigerelni...
apródonként, minden nap épp csak egy falásnyit.
spoiler
a fõszereplõ lány egy tini lánybanda vezetõje volt egykor, a film szerint õ volt a banda legnépszerûbb tagja. csak egy tini, végzettség, tapasztalat nélkül, erõs családi támogatás nélkül. Aztán máról holnapra eltûnik a csúcsról, nemzeti kincsbõl a nemzet számkivetettje lesz. Mindez egyetlen döntése miatt, hogy a többieket védje. Aztán jön tíz keserves év.... rajta lóg az apa, a bátyuska és annak kisfia. õ a családfenntartó. nem ért semmihez, egykori tinis hírnevének morzsái nyomán próbál a felszínen maradni az általa ismert egyetlen világban, a showbizniszében. Énekes volt, de nincs igazi zenei tálentummal megáldva, sem feltûnõ külsõvel... egykori "sztársága" talán csak egy jó piaci koncepciónak köszönhetõ, a közönségnek akkor éppen õ kellett, de egykori botránya miatt nem tudta a hírnevet meglovagolva kiépíteni a karrierjét, nem kap új esélyt, csak tingli-tanglit. persze mondhatnánk, hogy a tehetség utat talál magának, de õ nem RAIN nõi megfelelõje, az õ akaratereje kimerül abban, hogy minden szemetet elvállaljon a betevõért. Az egykori vagányságát az így eltöltött 10 év elkoptatja, a tini felnõ... kénytelen... és egy nagyon is realista vkivé válik, aki tudja, hogy a hierarchia alján helyezkedik el, de még ezért is hálásnak kell lennie. de egy nagyon is jó ember! jobb ember, mint azok, aki a hierarchiában felette állva lábtörlõnek nézik. Ezért a krumplivirág... és nem holmi egzotikus orchidea!!!!

Hm, lehetne a doki, de annak nincs igazán rá szüksége, talán csak a megmentõ szerepbe szeret bele, Paul a képregénybõl, sajnálatból született ragaszkodás. Az öntelt színésznek igenis szüksége van rá, mint az egyetlenre, aki helyére teszi "Segkyuk" urat!:))))))))))))))))) Aztán pedig õszintén képes "feltölteni". Itt elhisszük a klisét, van hitelessége. Mihez kezdene a lány a dokival, ha megkapja? Együtt rakják a kirakót? Vagy netán élete végéig hallgatja az anyós kárálását a Tökéletes Fiacskája tökéletlen feleségétõl? belesavanyodna a kényelembe és a nyugalomba. mert a lány igenis adni akar és gondoskodni, nem pedig elfogadni csupán....És a "konyhányod" stílusosan krumplivirág!:)))))))))))))) Nem hercegnõ, nem világmegváltó sztár, csak ember. És ebben a szerepben igenis jó.
SPOILER VÉGE

Épp ezért jutott eszembe a korábbi írásod, mert adott a haldokló anya, a gyerek, akirõl gondoskodni akar, úgy, hogy a mit sem tudó apára akarja hagyni... ennyi a közös, aztán már teljesen más....

Nem láttam azt a másik sorozatot, .... azt kell mondanom, hogy szerencsére, még belegondolni is félelmetes egy anyának, hogy végzetes kór miatt nem tud gondoskodni a gyermekérõl, nem tudja felnevelni. Az élet néha ilyen kegyetlen. Nem tudom, hogy hasonló próbatételt én hogyan oldanék meg, az elsõ reakció biztosan egy keserû düh lenne az élet igazságtalansága miatt, aztán megpróbálna az ember lázasan kitalálni vmit, amivel biztosítja a gyereke jövõjét úgy, hogy a gyermeke minél kevesebb fájdalmon menjen keresztül. A szélesebb család nélkül ez tényleg nehéz. Kiben bízhatsz, ki vállalná fel a gyám szerepét önzetlenül, gyerek/ember szeretetbõl? De ugyanilyen fontos, hogy a gyereked felkészítsd arra, ami be fog következni, szeretettel, empátiával... Azt hiszem ebbe holmi bakancslistás ifjonc már nem igazán fér bele, nevezzük akármilyen tiprásnak is...
A Super Dady Yeolt talán épp ezért szerettem, mert nem ringat ábrándokba, de ugyanakkor a három ember - apa-anya-kislány - küzd egymásért... és végül megtalálják egymást, a betegség összekovácsolja õket, nem kívül, hanem belül, egymásban keresik a megoldást.... persze átmennek a kapcsolatok különbözõ fázisain, de ezek a fázisok sosem aljasak, lehetnek dühösek, elutasítóak, egymást bántók, de nem mindvégig természetesek, az adott helyzetbõl fakadóak.
.... nem akarok spoilerezni, de örülök, hogy én nem a "MAMA"-t láttam, hanem a Super Daddy-t és abban egy igazi anyát!:) õ sem tökéletes (melyikünk az?), de õt közelebb éreztem magamhoz.


Azért érdekes, hogy egy gyenge sorozat is nyomot hagyhat bennünk még egy év múlva is, ha beszélgetünk róla!:))))))))))))))))))
Hát még ha egy kis vitát is kavar!:)))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))

Most fejeztem be a Super Daddy Yeol-t, egy fura sorozatot, ahol számunkra furcsa gegek szerepelnek, alájátszott hangok, eltúlzott gesztusok, nevetünk persze, pedig a történet igazából megrendítõ. Persze ezt már megszoktuk a koreai sorozatoknál.
Igazi érzelmi hullámvasútra ülünk fel, ha nézzük.
Az alapképlet egyszerû, a rákos anya keres a kislánya számára apát, aki majd tovább neveli, ha õ meghal. Illiona ismertetett már egy hasonló témájú sorozatot, azt nem láttam, ezt viszont jó szívvel ajánlom, szerethetõ karakterek és nem olcsó válaszok az élet nagy kérdéseire, a végéért külön tisztelem a készítõket..... Betegség, fájdalom, aggodalom... mindannyiunk életébe beköszöntött vmikor, a "sírva-röhögés" (átvétel maggitól) segít nekünk, hogy ne ragadjunk le a "miért?" kérdésnél.....

The Greatest Love a címe. Énekesek, színészek a showbiznisz alakjai a szereplõi, akad közöttük a csúcson lévõ és olyan, aki lecsúszott. Nem akarok a sztoriról mesélni, mert ez olyan spoiler lenne, ami levonna a meglepetésekbõl, amit a sorozat tartogat... nekem nagyon tetszett, különösen azért, mert utána gondoltam az elmúlt idõszak botrányainak, "híreinek"... és kicsit más színben látom õket, eddig sem voltam naiv e téren, de igazolta néhány sejtésem.

Néhány tanulság:
- ez a világ eléggé rideg, de épp a rajongók benne a legkegyetlenebbek...
- az internettel azonnal értesül a posztokon keresztül mindenki mindenrõl... az igazság szegény hiába próbálkozik, a látszat az erõsebb.... ráadásul a rajongó számára az arctalan kommentelés néha kontrollálatlan érzelemnyilvánulásokhoz vezet... amikor bele sem gondol, hogy micsoda károkat, fájdalmat okoz...
- bár Illiona szerint fantasztikus lehetõséghez jut egy-egy énekes és színész, ami az egyszerû halandónak nem adatik meg, így pár év csillogás többet ér, mint "jelentéktelen csendességben" leélt élet. Szerinte az ár megéri..... a filmet nézve kétségeink támadnak....
- lehetsz a csúcson, de ott sem vagy szabad, kötöttségek mindenütt, reklámszerzõdés, imidzs, kapcsolatok....
- és itt is van bizony hierarchia, a mûvészek világa nem az egyenlõké... és nem mindig a tehetség, az érdem emel fel. a csúcsról néha épp az emberséged, a korrektséged miatt csúszhatsz le....

Kicsit hasonló volt a The procuders sorozat, ami a népszerûség kérdését járta körül más szempontból....mindkettõben ugyanaz a színésznõ volt a fõszereplõ. Illiona szerint konyhalány típus, annak jó, de sosem hinnénk el róla, hogy alkalmas lenne a királyi konyhát vezetni, mert nincs igazi kisugárzása... nos, a The Greatest Love-ban épp erre volt szükség, egy lecsúszott egykori énekesnõ, aki nem különösebben szép és olyan jelentéktelennek tûnik.... pont ettõl lesz hiteles ebben a szerepben... és lassan kezdjük õt másként látni, mert mi is a szem helyett a szívünkkel látjuk, ahogy a két férfi fõszereplõ... és megértjük, hogy miért õt választják, ebben a nõben meg lehet bízni, ez a nõ nem kihasználni akar, hanem akár önmagának ártva, de megmenteni a társát, igazi, õszinte érzelmei vannak... a klasszikus "lótusz" lány... több sorozatban is elõjön ez a fajta karakter, én szeretem, mert a lótusz-emberek nélkül szegényebb lenne a világ...és sokkal ridegebb.....

Néha jó is kicsit "bolondot" csinálni magunkból, fõleg úgy, hogy mindenki benne van, így kevésbé feltûnõ!:)))))))))))))))))))

Nem kell a családi háznak idõsnek lennie, egy háztartásban óhatatlanul akad idõrõl idõre vmi, ami rakoncátlankodik, esetleg elromlik, tönkremegy... csak ne egyszerre tegyék!:))))))))))))))))))))))))))))))

Elvesztettem a fonalat....mi ez a sorozat?

Nem egy nagy dolgot kellett csinálni, hanem sok kicsit. Eltört, lecsúszott cserepek. Nagyon öreg már ez a ház. Feszegette nekem a mester a tetõlécek cseréjét is, de ellenálltam. Idén ennyi fér bele.

A farsangra sütit sütöttem és kellékeket készítettünk a lányommal, mert mindketten szerepeltünk egy-egy jelenetben. Állítólag jók voltunk. De igazából mi szórakoztunk legjobban, amíg próbáltunk. Kipróbáltuk a "sírva röhögést" is. Az ment a legjobban :)))
5-75-ig mindenki engedett bolondot csinálni magából. Nagyon élveztük :)))

Nem olyan régen csinálták meg a tetõt, a vihar okozott benne kárt?

Farsangi készülõdés? Süti v. jelmez is?:))))))))))))))))))))))

Gratulálok az újabb picurihoz!:))))))))))))))))))))))

Egyszer Illionával beszélgettünk a színészek/elõadómûvészek sorsáról, hogy mennyire lehet könnyû átélni a híres létbõl való kicseppenést, ill. a népszerûség hanyatlását átélni, feldolgozni... nos, mint oly sokszor, ebben sem értettünk egyet!:))))
Talán nem véletlenül született a mondás, "mindennek ára van". Néha nem is kicsi... sok hsz. íródott már népszerû színészeket ért támadásokról, botrányokká dagasztott történésekrõl, párkapcsolatok hivatalos bejelentésérõl és azok esetleges hátterérõl, arról, hogy nem is olyan egyszerû a reflektorok fényében élõknek a megfelelõ élettárs megtalálása, de a partneré sem...

Egy kedves vígjáték sorozat kalauzol el ebben bennünket persze a kellõ pzs fogyasztást is garantálva, ha a túlzó felszív mögé nézünk, akkor azért vhol megsejtjük azt a bizonyos árat... és nagyon nem mindegy, hogy kinek mikor kell azt megfizetni, mennyire erõs egyéniség, milyen stabil mögötte a háttér, hogy a zuhanást túlélje....


A The procudersbõl is ismert "konyhalány" ezúttal már nyugodtan vezetheti a királyi konyhát, nekem bejött az alakítása, meggyõzött, passzolt a szerepéhez.

Az ismertetõd után érdemes lenne egy magyar nézõi statisztika is... rajtad kívül garantáltan lesz még egy!:)))))))))))

Ismét egy lenyûgözõ fotó M-tõl. Nem csak a nap formája fantasztikus, hanem a különleges színhatások, a Nap, az égbolt hihetetlen színárnyalatai, sávjai... mindehhez egy költõi keret a tenger fodrainak csillámai és a magányos kis kõszirtecske, benne az ébredezõ madarak sötét sziluettjével, ahogy mindegyiket más-más ébredési stádiumban ér a napfelkelte... a még bóbiskolótól a már tollászkodóig.... ilyenkor érjük meg a napelemmel mûködünk valóságát, ami naponta lezajlik a maga természetes rendjében... napfelkelte... a természet életre kel....

Nem vagyok RAIN rajongó, de elképesztõ, amire képes... minden értelemben.... hm, érdekes volt a magyar nevû pszichológusnõ fejtegetése RAIN filmválasztásával kapcsolatban. Iszonyat fegyelmezett ez az ember, az a nyolc hónapos felkészülés a szerepre, azt túl is kellett élni, nem kevés testi szenvedés és lelki akarat árán...

élmény ezt az elemzést olvasni, mert minden sorában magas színvonalon igyekszik az egészen apró részleteken keresztül rámutatni a színész kvalitásaira.

köszönöm.

Hát csúcs nem vagyok, legfeljebb terebélyes dombocska, de a jutalmat nagyon köszönöm. Tetszettek nagyon együtt :)))))

Szia Jó reggelt :))
Köszönöm a kávét, még éppen elért. Ma sokáig aludtunk.

Éppen most kezdek a másodikba, aztán mennem kell. Egy úton már túl vagyok.

Örömmel olvastam a családod növekedésérõl. Remélem jól vannak?
Biztosan már nagyon várod õket.

Sziasztok!

Remélem ágyban vagytok még, hogy ott igyátok meg az elsõ kávét, vagy teát.

Csúcs vagy!! Jó a memóriád!

Jutalom: https://www.youtube.com/watch?v=IU3EM1LJ9zI&list=PLhtako4T0BQVTeOuYveMMCZ1WtJldxZAO&index=2

Nekem tetszenek ezek a halászok.
Még a WC-papírral együtt is van valami nagyon otthonos az együttlétükben. A reggelijük sem rossz :)))

Sziasztok, szép napot Mindenkinek.

Nálunk minden a feje tetején. Godó helyett a tetõfedõre várva.... Szerencsére csak javítani kell, nem újra telepíteni az egészet :))))
Közben az esti közösségi farsangra készülünk. Remélem a cserepesek is elkészülnek addig.

A Gwamni erõdnél gondolom a "Legendás" nagy királlyal van találkozód? Esetleg a Kéksárkánnyal?
A másikat sajnos nem tudom. Lehet, hogy ismétlõ oktatásokon kellene részt vennem....

Sziasztok!

Az szalvéta helyett van, vagy arra, amire kell?

Nincs senki aki tudná a választ? Felteszem még egyszer a kérdést.

Jelenleg a Gwanmi erõdnél idõzök, találjátok ki mit ismétlek!!
Elõtte pedig a Girin barlangoknál, ezt is találjátok ki!

Hogy jobban forogjanak a kerekek...........

Sziasztok!

Rég voltam, mert letudtam az engem érdeklõ, tetszõ filmeket, most levezetésként ismétlek.
A hónap végén készülnöm kell a gyerekek jövetelére, akik március elején jönnek.
Mindkettõ jön az anyával, egyik a karjában, másik a hasában.

Ugye legutóbb a Gwanggaetot néztem, aztán angolul folytattam, és teljesen jó volt, mert az elsõ fele
le van fordítva, így sokkal könnyebb a másik felét így megnézni. Gyakorlatom van már benne.

Persze megnéztem még mást is, When It's at Night, You Came From The Stars, A maszkos ügyészt, meg
az Éjszaki tudóst. Most Dokmanunknak egy új sorozatát kezdték fordítani, meg PSH-ét. Ebben szerepel
még a szép orgánumú vámpírunk Gwi.

Jelenleg a Gwanmi erõdnél idõzök, találjátok ki mit ismétlek!!
Elõtte pedig a Girin barlangoknál, ezt is találjátok ki!

Mit szólnátok egy február végi LIBAGOLY TALÁLKOZÓ-hoz?

Tehát
LIBAGOLY TALÁLKOZÓ - 2016 - libagoly farsang!:)

február 27. szombat - valahol egy jó kis étteremben, a metró közelében.
Téma: minden, ami koreai, minden, ami érdekel, minden, ami csak az eszedbe jut!:)))))))))))))

1./ edimir
2./ vonder /megígérte, hogy a következõn ott lesz, ez pedig AZ a következõ!:)/
3./ maggi
4./ Dorombka
5./ Illiona
6./ Cilia
7./ Mennyei Harmónia
8./ micike (?????)
9./
10./

Addig is jelentkezzetek. És fõleg gyertek !!!! :)))))

Sziasztok, szép napot mára is Mindenkinek :))

Tetszik Micike ajánlata ezzel a koreai étteremmel. Egyszer már ki kéne próbálnunk.
Bár én elég félõs vagyok az új ételek terén, különösen az erõs fûszerektõl tartok. De egyszer talán túlélem....
Kérdés, mennyire vagyunk bátrak, vagy kiváncsiak?

A cím alapján, ez a Keleti pályaudvar melletti utcában van. Tehát 2-es és 4-es metro közelében. Talán itt még parkolni is lehet a közeli kis utcákban.

Február 27-ig még elgondolkodhatunk rajta.

Obsessed: a végsõ elhatározás...

Most egyelõre mennem kell, nem tudom mikor járok erre legközelebb.
Addig is legyen szép napotok!
:))

Bocs, de úgy élvezem, hogy tudok képeket kivágni! :)))

.

.

Szép napot Mindenkinek!

Obsessed megnézve telefonon kicsiben és este újra a monitoron. Hát SSH vibrálása átjött már a 4 colos képernyõn is, de nagyban élvezetesebb... :)))
Ez a film csupa feszültség és dráma, végig bizsergeti az ember minden porcikáját.

SPOILER. Kim ezredes (SSH) olyan, mint egy ketrecbe zárt tigris, feszülnek az izmai, idegei, csak a szerelmével lazul el, nagy ritkán még mosolyognak is, de aztán újra ott a bûntudat és a feszítõ vágy...
A feleség kedves, naiv (fõleg a többi koreai úrinõ katonafeleség között), bár sokkal fontosabbak neki a külsõségek, a gépies "gyerekcsinálás" ('ügyes voltál'), mert már csak nekik nincs... Talán régen mások voltak, de már csak egymás mellett élnek.
Az új beosztott százados (nem barát) idegesítõ a folyamatosan erõltetett lazaságával, mosolygásával, miközben kegyetlen a foglyokkal, sunyi (a mama is megmondja menyének, hogy a fia gonosz).
A kínai feleség nem vegyül, szótlan, nem vesz részt a többi nõ társasági életében - viszont Kim ezredessel ehhez képest szókimondó. Ki tudja, ha nem mondana olyanokat, amit az ezredes hallani akar, akkor is kialakult volna-e ez a titkos-tiltott szerelem közöttük?
Cherchez la Femme!
Hiszen õ az, aki gondoskodik az ezredesrõl a felesége helyett ('egyen barackot, az jó a dohányosoknak'), aki elmondja, hogy tetszett a látogatása a kórházban - ezzel mintegy bátorítja a férfit az udvarlásra. Máskor elküldi, de mégis a végén derül ki, hogy õ már korábban arra kérte a férfit, soha ne felejtse el, élete végéig. Úgy is lesz...
És amikor az ezredes majdnem meghal (és mindent felad) miatta, akkor sem megy utána, pedig a film végén úgy tûnik, hogy a férjét elhagyta/elváltak (?), hiszem a lánykori nevét használja. (Úrinõnek tûnik, de nem tudom, mi lehet az a nagy épület, ahonnan kijön a katonák hívására.)

SSH rendkívül meggyõzõen alakítja a nõ után vágyakozó férfit, akit lassan felõröl a vágyakozás és a visszautasítás. Tényleg folyamatosan cigarettázik, vagy szeretkezik, vagy a száját, arcát babrálja ábrándozva...
Ahogy a "tánctanár" mondja: biztosan tetszik neki valaki, mert tele van élettel.
Szépséges! :))))

És persze ott a vietnámi háború, mint háttér (ma már elõkelõen poszttraumás stressznek hívják a háborúk borzalmait átélõk lelki kikészülését). De nem vagyok biztos benne, hogy ez kellett a férfi és nõ egymásra találásához, hiszen a szerelem, a vágy - és a magány - bárhol utolérhet.

Köszönöm a sorozat ajánlóját, mindenképpen meg fogom nézni. Már többször találkoztam ezzel a címmel, éppen ideje bepótolnom a hiányosságaimat, bár ez a "mindössze 56 rész" engem sokkol - õrületes idõtávlat ez nekem... :))))
(A doramax-ról töltögetek, 40 rész már megvan, bár jó sok kattintgatással jár, de legalább nem kell regizni; ráadásul láttam olyan részt, ami kb. 1 óra 23 perces!)

Nem tudom, mennyi közös vonása van az eredeti regénnyel és a filmadaptációval, de ha ugyanolyan lenne, akkor is tök más lenne a koreaiakat ismerve. :)
Mindig elcsodálkozom, mennyire bõségesen használják a "nyugati kultúra" remekeit és klasszikusait a filmekben, sorozatokban. Pl. a Personal Taste-ben Rimszkij-Korszakov Dongóját, mikor a papa "ráröpül" az elkényeztetett fiacskájára nevelési célzattal, meg a galériában Kandijszkij festményeit, vagy a BOF-ban Sosztakovics keringõjét (bár gondolom, keringõzni csak európai klasszikusokra lehet, koreai folklórra kevésbé), stb.
Nyilván a XX. századig elzárt "Remetekirályságot" korábban nem érhették nyugati hatások, most bezzeg az ott állomásozó amerikai szövetségesek révén annál inkább. Ezzel szemben "amcsi" filmekben a koreaiak legtöbbször csak észak-koreai terroristaként jelennek meg...

Ami Song Seung Hun-t illeti: az Obsessed már rég arra vár, hogy megnézzem, lehet, hogy most bele is fogok.
(Éppen a 2. éjszakámat töltöm, rendkívül nyugis - lekopogom -, úgyhogy ideális alkalom filmnézésre, még ha csak a telefonom van kéznél, akkor is.)
Jó éjt!

Mit szólnátok egy február végi LIBAGOLY TALÁLKOZÓ-hoz?

Tehát
LIBAGOLY TALÁLKOZÓ - 2016 - libagoly farsang!:)

február 27. szombat - valahol egy jó kis étteremben, a metró közelében.
Téma: minden, ami koreai, minden, ami érdekel, minden, ami csak az eszedbe jut!:)))))))))))))

1./ edimir
2./ vonder /megígérte, hogy a következõn ott lesz, ez pedig AZ a következõ!:)/
3./ maggi
4./ Dorombka
5./ Illiona
6./ Cilia
7./ Mennyei Harmónia