Bocsánat, ha rosszul adresszáltam!

Tudod, ez azért nem igaz, mert Tokmán akkor már rég ismerte a levél tartalmát. Szohva már rég megtalálta és megmutatta neki. Ha Tokmán akarta volna, már akkor nyilvánosságra hozza!
Ez a levél-dolog Tokmán részérõl csak a megbízhatóság tesztelése volt. Itt rendült meg a bizalma Bidámban. Aztán sajnos még egyszer megbízott benne, de minek!

Azt hiszem ez véletlenül a valóság.

Nekem úgy tûnik, hogy akkoriban válni lehetett, de nem volt szokás a több feleség. Ágyas persze más tészta :))

Az igazi Jusin jó sokáig élt, abba "belefért" akár 3 feleség is. És ha egymás után fogyasztotta õket, hát még rendes is volt. Lehettek volna akár egymás mellett is...

Azért ne felejtsük el,hogy más a film és más a valóság....

Isten éltessen!

(én már két hónapja átestem ezen a szülinapon)

Túl lehet élni- na de a következõ! ami már 6-ossal kezdõdik...

Aludj jól Fióka,
Szép csillagfényes álmokat:)))
Holnap visszavárunk :))

Kedveseim,mára elköszönök.Még pár perc és a billentyûzetre rogyok,és elbobiskolok.:-)
Remélem holnap még nem kell mennem,és tudok jönni a film elõtt közétek.:-)))
Szép hetet kívánok mindenkinek!:-)

További szép estét Shilla minden lakójának/látogatójának!:-)))

Szerintem Tokmán nem hozta volna nyilvánosságra azt a levelet. Õ tisztelte Misilt, szinte a tanítójának tekintette. Nem hiszem, hogy lerombolta volna az imázsát. (max. titokban "zsarolta" volna).
Az egy másik dolog, hogy Bidám mit hitt. Õ nem akarta, hogy a levél nyilvánosságra kerüljön. De miért is nem akarta???

Persze ebben nem lehetünk biztosak, de akkoriban sok nõ halt meg, többek közt a szülésben. Jusin 3 felesége sem egyszerre volt, hanem egymás után. Meg a férfiak régebben (nyugaton sem) nem nagyon foglalkoztak a családdal. Az nem befolyásolta az elképzeléseiket. Persze eltartani kötelezõ volt õket, meg neveltetni. De velük élni nem.

Huh! És Munno úr mért kóborolt a felesége nélkül? Ugye Misil rokonát, unokatestvérét vette nõül, Gocsilbó úr leányát? Hol a fenében volt ez az asszony? Munno nem vitte magával? Vagy a nõ nem akart vele menni? Bidámot Szohvával együtt akarta fölnevelni? Milyen szerepet szánt Szohvának? Na persze keleten szokás volt a többnejûség, úgyhogy ez biztos nem lett volna probléma...

Újabb elveszett bárány :))))))
Hozott Isten :))

Én állok elébe :))))

köszönet a soraidért!

és most nem is olvasok tovább.

/megyek megnézem a Portréban kajla árusként Bidámot/

Oké, Tokmán nem tudta. Na és?
Nem ez volt a téma, hanem az, hogy Bidám mindent tudott.

Mikor nem tudta? Amikor azt olvasta a Munnonál talált okmány alapján, hogy a születése napján Dzsindzsi királynak és Misil úrnõnek (a magyar szinkron szerint Dzsindzsi királynak és feleségének, Misilnek) fia született?
Mindezt azután, hogy hallotta, hogy Szohva nem támogatja az õ királlyá választását, Tokmán férjeként?

Boldog születésnapot kíván a Fióka is neked!:-)))Isten éltessen!:-)))

Én csak filmekbõl ismerem a témát, de tényleg az elhagyott, állami gondozásba, vagy örökbe adott gyerekek keresik legikább a szüleiket - vajon miért is dobott el engem? - szóval Bidám "kötõdése" is érthetõ.

Csak olvasgass és néha adj életjelet. Nem ma kell megváltanod a világot. Megvár holnap is :))

Elõször is Isten éltessen. (Mikor van?)
Remélem örömet szereztek Neked :)))))

(Helyettem kis virág)

Dehogy húztalak :))))
De szívesen olvasnám tovább is :))

Gondolod, hogy Tokmán nyilvánosságra hozta volna a levelet? Én nem hiszem. Fõleg, ha tudja, hogy Misil Bidám anyja.
És azt hiszem ez utóbbit kevésbé lehetett volna eltitkolni. Hiszen még a krónikák is megírták...

Jo dolgokat irsz le te is,a többieké is tetszik.
de nézzétek el,ma nem tudok reagálni,és véleményt írni Bidamról,legyõz a fáradság.De talán majd lesz alkalmam írni róla máskor

Nagyon okosat mondtál - ez tényleg rólunk szól, a múltunkról, az elveinkrõl, stb.
Ügyesek ezek a koreaiak - és ha még azt is figyelembe vesszük, hogy az õ kultúrájuk, múltjuk, stb. némileg eltér a miénktõl...

Ettõl tartottam én is. :(((((
De majd meglátjuk. Egyelõre indulj el :))

Alcheon "utolsó" küldetése.

igy van.Megfogadom persze.:-)))
Az igazgatónõ Start Kártyával boldogít.Megyek munkaügyre,és elintézem.De ha nem vesz fel,potyára teszem meg?!De ha az igen után teszem meg,lehet nem lesz rá idõm,mert megint esti érkezést kér,mint szerdán...
Rossz hírem van,a 12 óra nem fog apadni mindig sajna,a többiek szerint...

Szia, már azt hittem elvesztél :)))
Szerintem az összes irodalom és film lényege is pont az, hogy rólunk szóljon :)))

Nem hiszem, hogy Bidám kergette öngyilkosságba Misilt.
Misil szintén bejelentette, hogy õ akar lenni az uralkodó és ezért puccsot is szervezett. Mivel a puccs nem volt sikeres, és neki semmi esélye nem volt a trónra, szerintem ez volt az oka, hogy feladta. Belátta, hogy neki már nem terem babér - és kilépett az életbõl.
Még utoljára odaszúrt Bidámnak (akit szeretsz, attól el kell venned mindent).
Szolvont pedig épp arra kötelezte, hogy segítse Bidámot a trónra.
Na ezzel csak megint csak trónviszályt szított - ki legyen a király, Tokmán, vagy esetleg Bidám?
Végig azt akarták bemutatni, hogy Misilt csak a hatalom érdekelte, a nép egy fikarcnyit sem, míg Tokmán megpróbálta felemelni a népet... ezért lett a neve Sondok királynõ, ami hatalmas jótevõt jelent...

.....

....

...

Fogadj szót annak a vendégnek. Fogadd el a munkát és közben nézz körül. Ha nem vesz fel, semmit sem vesztettél. Ha felvesz, lesz munkád, gyakorolhatsz. De esetleg megismerhetsz embereket, vagy találhatsz jobb ajánlatokt. Ki tudja. Ha egyszer bekerülsz ebbe a körbe, több információd lesz a többi munkalehetõségrõl is.

..

Meséljetek,mirõl maradtam le?!
Ha lesz idõm visszaolvasom.látom drága Bidamom a téma.:-)))
micike írása nagyon tetszett.

Nehogy képek nélkül maradjunk :)

Én nem vagyok KNG-rajongó, de tényleg nagyon jót alakított. Ennek semmi köze a szerep megítéléséhez.
Bidamot sem mentem fel mindenben, de ha a szerepet nézzük (és nem gondolunk a forgatókönyv váltására és a történelmi tények szorítására) akkor a döntései a múltjában gyökereznek. És sajnos az sok mindent megmagyaráz.
Egyébként ez már régen nem róla szól, hanem rólunk. A nevelésrõl vallot elképzeléseinkrõl, a saját tapasztalatainkról, félelmeinkrõl és örömeinkrõl :)))))

Örülök a reagálásnak oda-vissza is..-)
Igen,tanár,én is csak ledöbbentem.Kollégák mindenhol ilyenek,tudom jól.Az indiai szerint nem neked való e munka....
Kérdezik a portán mi a véleményem,h. éreztem magam...stb,megmondtam:szivesen maradnék/dolgoznék itt,de tudom jól még fejlödnöm kell sokat.
Ha felvesz,azért lenne jó,mert maszázst gyakorlom,ha napi 3-4 alkalommal,v. többx az is jó.:-)))A többi feladatba belejövök...jó dolog az álmodozás...
Az igazgatónõ dönt,meg gondolom kikéri mások véleményét is.Jelentkezik a héten,ha igen.Ha nem,nem hív.
Ha nem a válasz,az élet megy tovább,és megtalálom azt a munkát,mi rám vár..-)))

A terjedelme ne zavarjon meg. Az elsõ részek felvezetés a drámai részekhez, a középsõ 40 epizód a nagyszerû forgatókönyvnek és a színészeknek köszönhetõen pedig Korea korai történelmét eleveníti fel, ugyanúgy emberi sorsokon keresztül mint az Egri csillagok, vagy a Kõszívû ember fiai.

Igen pihenés az lesz..-))) de meddig?!Csak nem szól holnap még...
Kit reggel masziroztam,marketinges úr,õ azt mondta elfogad egy tanácsot:Ha felveszik,akkor vállalja el,dolgozzon itt,de közbe keressen állást,nézzen körül.Ha akad jobb,váltson.:-))Mintha a ti tanácsaitokat hallanám vissza.:-))
Muszáj a rövid haj,könnyû kezelni,nem melegit.:-)

Félreértés ne essék, Kim Nam Gilt ragyogó színésznek tartom, valóban szimpatikussá, emberivé tette Bidám karakterét. Persze ettõl még Bidámot nem tudom feltétel nélkül szeretni. De mindig a vitatott személyiségek a legérdekesebbek...

Szóval meg is szépültél. Nagyon helyes :))))

Most ne törõdj semmivel. Fújd ki Magad és pihenj. Nagyon sok az a 12-14 óra, amit végigcsináltál. Innen most nem rajtad múlik. Majd kiderül :)))

Drága maggim!

Én is köszönöm a biztatást,bátorítást.:-)))
jobban vagyok.mint irtam,ma szárnyaim nõttek.Remélem komolyan mondták,h. jó vagyok és kedves.:-)))
Csak beszélek az otthoniaknak folyton.:-))Kicseréltek lelkileg is,meg rövid a hajam is..-))))
a legnehezebb az átállás volt,h. most munka van,nem lazsálás.:-)))

Csak írd is le, mert érdekel nagyon. A Tiéd azért is, mert Te sem vagy kifejezetten Bidam rajongó.
Szépen sorban. Hát nem ráérünk? Én például minimum 120 évig szeretnék élni. Addig ráérek :)))

Drága judym!:-)

Na jó,belekezdek,ha megengedik a többiek is.
Igyekeztem megfelelni,ügyes lenni,hol ment,hol nem.Hol hibáztam,hol nem.A számítógépes munkán lassú vagyok picit,szobaasszonyként is.De csak beletanulok.Ennyi telefont se vettem fel mostanában.:-)
Masszázs megy,imádom.:-))Ma 3 embert masziroztem reggel,pozitiv a visszajelzés.:-)))Annyira jól esett,hogy erõsnek,jónak találták a masszázst,és kedvesnek,szimpatikusnak engem.:-))))Szárnyaltam,repültem mint Bidam anno Tokmán miatt.:-)))
szárnyalok,erre közlik,menjek haza,keres az igazgatónõ telefonon,igen v. nem.

Volt egy pocsék estém,mikor a testem/lelkem sztrájkolt.barátnõk tartották bennem a lelket,meg maggi smsei.
Kollégák közt van rendes,kedves,és persze morcosabb,bunkóbb.
Képzeljétek egy indiai sráccal hozott össze a sors,3éve itt dolgozik Zkaroson.Kellemes csalodás volt,sokkal kedvesebb,mint a magyarok..-)))Nem kell rosszra gondolni,van barátnõje.
Fönökasszony hol ilyen,hol olyan,sokat vár el nagyon...Ja és tanár a végzettsége,kb. 30 évet tanított...
A héten minden kiderül.

Igazad van, onnantól kiismerhetetlennek tûnik. De én csak zavarodottnak látom. Próbálj belegondolni mekkora változás ez. Elfogadják számolnak vele az egyik oldalon. A másik oldalon meg eldobták (Misil), elítélték látatlanul(Sohva), lemondtak róla (Munno).
És mégis azok voltak akik elvileg közelebb lehettek volna hozzá.
Én belebolondultam volna. Nem éltük át...

Hány részt láttál?

Szia Fióka,
Újra itt!!!. Köszönöm az sms-eidet. Remélem már jobb a kedved.
Gyere ülj le és mesélj :)))

Huhh, tényleg nagyon szép volt az elemzésed.
De azért sokat gondolkozom azon, vajon miért is ment Bidám megmenteni Tokmánt akkor, mikor Szolvon kezére adta?
Nem is ismerte - vagy alig. Jusint sem. Mi köze volt hozzájuk? Semmi. A mestere véleménye? Mit változott volna, ha így, vagy úgy történnek a dolgok?
És a mestere? Nem támogatta a harcot, az öldöklést. Imponált volna neki? Nem hiszem. Szerintem csak egy meggondolatlan fellángolás, a kaland, a harc lehetõsége villanyozta fel. Szerintem akkoriban nem nagyon számított neki kiért-miért harcol.
Alighanem unalmas életet élt - vándorlás, beteggyógyítás, kis unalmas falusi éldegélés, aztán megint vándorlás.... A mester írogatja a könyét, õ meg unatkozik, szóval semmi érdemleges.
Nyilván a mester sem foglalkozott már vele. "Hozz gyömbért!" - talán csak ennyit.
És Tokmán? Miért nem szökött meg? Nála volt a Szojobdo. Elvághatta volna a köteleit. Megölhette volna a fogvatartóját. Kiszabadíthatta volna a felettesét. Öngyilkos lehetett volna.
Akkor tetszett nekem, mert akkor érdek nélkül szegõdött melléjük.
Tudta, hogy a nyúltrágya égetésével a katonák jelt adnak egymásnak, kijátszotta õket. Hajót szerzett nekik, hogy elmehessenek - holott szó se volt róla, hogy megfizetik érte.

Aztán késõbb is Tokmán mellé állt - õ segítette, hogy megtalálja a gájai ellenállókat, ott volt, amikor hûséget esküdtek neki és Jusinnak (pedig akkor még nem lehetett tudni, hogy egyszer hatalomra jutnak...

A napfogyatkozással kapcsolatos ténykedése is szimpatikus volt - kijátszotta Misilt.
És aztán? Aztán jött a sztori a születési cirkusszal - ki is vagyok én? Aha, szóval király is lehetnék, Tokmán férje, vagy akár saját jogon... stb.

És innentõl már nem lehet igazán megbízni benne. Valóban "lavírozni" kezd Tokmán és Misil között. Sehová sem kötelezte el magát igazán. (Alighanem õ akart lenni a 3. erõ...)

Bemutató alapján ítélsz? Többre tartottalak ennél :))

Szia Kedves, de jó hogy itt vagy. Örülök, hogy tetszett.
Igazad van, inkább beszélgessünk :))

Kérlek térj vissza a Zimmer Ferihez és az Üvegtigrishez. Bennünket felejts el. Hozászólásaid csak leépítõek.

Szép estét mindenkinek!:-))))

Félreértettem a dolgot,próbaidõ 3 nap,igy ismét veletek lehetek.De meddig nem tudom.
Nagyon hiányoztatok mindannyian!!!:-))))))

http://hirbehozo.posterous.com/a-247-meter-magas-ferfi
Ez csak neked! Merõ kedvességbõl.

Ez nagyon érdekes. Belenézegettem a hozzászólásaidba. Tudod olthatatlanul kiváncsi lélek vagyok :))))
Kiváncsi voltam, van-e olyan, ami tetszik. Megleptél.
A Büszkeség és balítélet BBC-verziója nekem is nagy kedvencem. És az Illatszertárt is nagyon szertetem.
De ha ezek a lelkednek passzoló filmek, akkor hogy tudsz ilyen bántón beszólogatni embereknek?
Nekem ezek nem jönnek össze. Hiába, csupa rejtély vagy :))))))

Be kellene ajánlani a gyalogkakukknál egy kis terápiára. Na azt az eszmecserét szívesen elolvasnám.

Sajnos "kedves" új tagtársunkat csak egy valami zavarja, de nagyon: HOGY MINDIG AZ ÉLEN VAGYUNK A FÓRUMON.

Azt gondolod, hogy a Silla királyság ékköve az szappanopera ? Nem tudom láttad-e az Egri csillagok címû filmet - Silla is történelmi témájú film - semmi köze a szappanoperákhoz.

Néha azért filmeket is nézünk, sõt könyvet is olvasunk, amellett zenét hallgatunk, színházba,- operába járunk.
Ja és mellesleg családunk is van és dolgozunk is.
És nagyon szeretünk együtt lenni és beszélgetni :)))

De azért nagyon türelmesek vagyunk. Még Veled is :)))

A sietség ellenére nem tûnik összecsapottnak a történet. Kisebb "bakik" azért persze vannak, de nem annyira fontosak.
Misil fontos személyiség, mindenki elismerte a jelentõségét egészen Dzsinhjüng király halála óta, Dzsindzsi király uralkodása alatt, stb.
Bidám jelleme azért elég kétséges, egészen a barlangbeli megjelenésétõl, illetõleg az azt követõ "kitörésétõl" - a széttaposott csirke miatt, meg az összes további ténykedése.
Érdekes volt a megjelenése a napfogyatkozásal kapcsolatban.
A viselkedése a párbajnál több, mint kétes.
A hercegnõ/királynõ segítése az adózással kapcsolatban tényleg értékes.
Aztán az árulása... nem tudom hová tenni. Nyilván nem volt tisztában önmagával szemben sem.

Sok ilyen bizonytalan személyiség ven manapság is. Sajnos.

Ajánlanám neked a férfi kosárlabdázásról szóló fórumokat, esetleg meccseket. :)

Már megbocsáss! De rég kinõttem abból a korból, hogy megmondják nekem mikor mit nézzek. Ha az atyaúristennek képzeled magad, ajánlom, hogy keress egy másik topikot, vagy értekezz a gyalogkakukkal. Jól megértenétek egymást.

Kedves Micike, bravo :))))
Ez aztán nagy munka lehetett. Köszönjük, hogy így végiggondoltad velünk.
Találtam jó néhány elgondolkodtató mondatot benne, fõleg Misillel kapcsolatosan. De majd gondolom õ is szóba fog kerülni. Addig még megemésztem :)))

A kérdés csak az, hogy TE!!! miért nézed még mindig ha nem tetszik?
Amúgy meg,KÖZÖD????

Szép estét kívánok Mindenkinek!
Nagyon régen jelentkeztem, a film befejezése után még átbeszéltük a fõbb szereplõk jellemvonásait, aztán én átköltöztem a KNG-fórumra, de mostanában sajnos oda sincs idõm írogatni, viszont azért igyekszem olvasgatni mindkét fórumot...
Annyira élvezem újranézni a sorozatot, jó újra látni, honnan indultak az egyes szereplõk és mivé-hová fejlõdtek.
Látom az újabb polémiát Bidamról, ehhez szeretnék csatlakozni, illetve hozzá kapcsolódóan írnék egy kicsit Munno és Bidam, illetve Mishil és Bidam egymáshoz fûzõdõ viszonyáról, ahogy én látom.
(Meg közben látom, jönnek az újabb és újabb kommentek...)

Elõször is azt gondolom, hogy Bidam ellentmondásossága, Munno és Mishil „változása” azért alakult így, mert KNG alakítása olyan érdekessé/szerethetõvé tette Bidam figuráját, hogy – mint ahogy azt tudjuk – menet közben változtattak a forgatókönyvön és a sorozatot 12 résszel megtoldották.
De vajon mi lehetett az eredeti forgatókönyv? Bidam negatív szereplõnek indult, aki valószínûleg ugyanígy rájött volna elõbb-utóbb a származására, arra hogy joga lehetne a trónra, a hatalomra, és valószínûleg a történelmi tényekhez hasonlóan lázadást vezetett volna az elsõ nõi uralkodó ellen. Így viszont „simán” belefér, hogy kiskorában megmérgezett egy barlangnyi embert, és bár ilyen fiatalon még nem biztos, hogy egyértelmû volt számára a halál véglegessége (ami kb. tízéves korra alakul ki), Munno ekkor fordult el tõle és innentõl már csak a szigora maradt. De vajon a kicsi Bidam akkor is egy „Hehe, megöltem õket mind!” kijelentéssel fogadta volna Munnot, ha eredetileg nem negatívnak írták volna a figuráját?
Aztán mikor Munno meghal, és önmagát ostorozza, amiért nem vette észre Bidamban a jóságot, a nemességet, akkor mintegy feloldozza Bidamot a gyermekkori bûne alól...
Ha jól tudom, a 38. rész környékén döntöttek a folytatásról, ami Bidam eredeti karakterének megváltoztatásával is járt – Munno ennél valamivel korábban halt meg, de ez lehetett volna egy olyan motiváció is, ami a „gonosz” Bidamot bosszúra sarkallja, hogy még inkább a trónra törjön késõbb. Bár Bidam mindig kedves és segítõkész volt Tokmánnal, de azért volt benne egy adag számítás is, a saját pecsenyéjének sütögetése, mikor rájött, ki õ valójában, de nem árulta el – és ezt tehette azért is (mondjuk az eredeti forgatókönyv szerint), mert még nem tudhatta, kivel érhet célt (trónt): Tokmánnal vagy Mishillel.

Munno halála után jön a fordulat. Hogy õszinte legyek, addig Bidamot (mármint mikor elõször láttam a sorozatot) kicsit gyanúsnak találtam, ahogy becsapja Tokmánt azzal, hogy tanulni akar, miközben „csak” a származását kutatja, ahogy lavírozik Tokmán és Mishil között, bár többnyire egyértelmûen Tokmán javára, de mégis idõnként csal, füllent, elhallgat.
De Munno halála után kiderül, hogy ha indulatos is, azért ragaszkodik ahhoz akit szeret, akitõl függ, akit csodál (bár a saját érzelmeivel sincs tisztában), és megváltozik – annyira szomorú és komoly, mikor visszatér Munno levelével, hogy mostantól õ is hwarang lesz a Mester utódjaként, de nem mondja (mondhatja?) el senkinek, mit érez, egyedül kell feldolgoznia a veszteséget. Innentõl kezdve már nem olyan laza és könnyed Bidam viselkedése, mint korábban.
[Ráadásul azt hiszi, hogy Munno gyilkosát, a patkányt és Csuncsut a markában tartja. Bidam nagyon naív, a politikához egyáltalán nem ért, nem úgy, mint ez a kettõ. (Bár ez most nem tartozik szorosan ide, de Csuncsu mentsége lehet/ne késõbbi tetteire, hogy õ is anya nélkül nõtt fel, mint Bidam – és míg Bidamot sajnáljuk és szeretjük, addig Csuncsut „utáljuk”, pedig csak más volt a neveltetése, miközben érzelmileg õ is csak egy sérült kisfiú...)]

Bidam és Mishil kapcsolata is változik. Mikor M. még nem tudja, hogy Bidam a fia, imponál neki a vakmerõsége. Aztán Szolvon – akinek a legbizalmasabb a kapcsolata Mishillel – elkezd gyanakodni Bidam származására, kérdezi Mishilt, de õ azt mondja, hogy elhagyta õt, nem néz vissza, különben sincs idõnk. És Szolvon nem Mishil utasítására, de jóváhagyásával addig figyeli Bidamot, míg megbizonyosodik róla, hogy valóban õ M. elhagyott fia. És Mishil, ha találkozik Bidammal, mindig érdeklõdve figyeli, beszélget vele, tanácsot ad, csakúgy, mint Tokmánnak; és kölcsönösen beszólogatnak egymásnak (pl. M: Hallom, Te tanítod Csuncsut. B: Ááá, inkább én tanulok tõle, mivel nem a palotában nõttem fel, így nem ismerem a szokásokat...)
Bojong legyõzése után Mishil a fiához siet, és a körülötte lévõk döbbenetére megöleli, megdicséri. De vajon ez a gesztus kinek szólt? Csak Szolvon tudja, hogy Bidam is Mishil fia. Itt Mishil olyan, mintha muszáj lenne levezetnie valakin az érzelmeit (hiszen vannak neki, csak jól kordában tartja õket), szerintem ezért öleli Bojongot, miközben valami büszkeség-félét érezhet Bidammal kapcsolatban – valaki írta is korábban, hogy õ a „legjobban sikerült fia” –, és kicsit fel van kavarodva, de közben már a következõ lépéseken gondolkodik (ki lesz a parancsnok?).
Bidam nem ismeri az érzéseit, sõt nem sokat tud az érzelmekrõl, minden érzelmi megnyilvánulást csodálkozva fogad – és közben Mishil szembesíti azzal, hogy a párbajon olyan volt, mint egy szerelmes kamasz, amitõl Bidam zavarba jön, majd Mishil inkább a szüleinek megfelelni akaró gyermekhez hasonlítja, amivel a szívébe-lelkébe döfi a kést. Ekkor még mintha kissé lenézné a (szerinte) túl érzelgõs Bidamot.
Mikor Tokmán férjhezmenetele szóba kerül, Mishil és Szolvon beszélgetése során a lehetséges jelöltek között felmerül Bidam neve is, Szolvon szerint ezt a javukra is fordíthatnák, de Mishil ezt egyértelmûen elutasítja: „elhagytam”. Ez egy jó pont Mishilnek, a könyörtelensége mellett a következetességét, elvhûségét jelzi (legalábbis számomra).
Aztán Tokmán bejelenti, hogy egyedül fog uralkodni, Csuncsu pedig leszólja a származási rendszert – és ettõl Mishil szinte sokkba esik...
Miközben a klánja szétesõben van, õ Bidammal sétálgat, aki ekkor már egyértelmûen a Hercegnõnek akar segíteni azzal, hogy szeretné megtudni Mishil szándékát.
És a beszélgetésük fordulópont: Mishil azt mondja, hogy az aprócska álomért „elhagytam a kisfiamat” (mondhatta volna másként is) – Bidam pedig megérti, ezzel mintegy feloldozást ad neki, mint ahogy õ kapta meg korábban Munnotól.
És mikor Mishil elindítja a hatalomátvételt, a patkánnyal eltüntetteti Bidamot – nyilván tudja, hogy õ az egyedüli, aki keresztülhúzhatja a számítását, és talán van benne egy kis „anyai gondoskodás” is, mintha nem akarná, hogy baja essen.
[Mikor Bidam felkeresi a levéllel, akkor is feltámadnak Mishil anyai érzései (a félbemaradt arcsimítás), de mindig visszafogja magát, mintha saját magát is büntetni akarná azért, mert elhagyta korábban, pedig mi lett volna ha... De Mishil nem az a típus, aki a múlton kesereg (pedig milyen jót nosztalgiázott Bidammal a kiránduláson, ahogy Munno, Szolvon és saját maga fiatalkoráról mesélt), ezért nem engedi közelebb magához Bidamot.
És közben (utoljára) mégis kihasználja az eldobott fiát, mert a végrendeletében – mintha életében nem tudta volna megtenni – Szolvonra hagyja, hogy ültesse Bidamot a trónra. Mishil sokkal ellentmondásosabb, mint Bidam...]

Egy kicsit Maggihoz kapcsolódva még egy kiegészítés: mikor Bidam Tokmánt eladta a vadgyömbérért azzal, hogy így 200 ember életét menti meg egyért cserébe, vajon az emberek szenvedése, vagy a Munnotól várható büntetés elkerülése vezérelte? Szerintem itt még az utóbbi, az „életmentõs” szöveggel csak a saját lelkiismeretét akarta megnyugtatni, de aztán mikor kiderült, hogy Tokmánt nem akarják megölni Szolvonék, akkor láthatóan megkönnyebbült, és vigasztalni próbálta Jusint, akinek kétségbeesett ragaszkodása valóban érthetetlen volt számára, korábban valószínûleg ilyet nem tapasztalt, mint ahogy azt is furcsának találta, hogy Tokmán nem szökött meg, hanem inkább meg akart halni, és még jól is jött neki Bidam „üzlete”, ezért köszönte meg, amit Bidam nem is értett.
Aztán mikor a Mester jól leteremtette, hogy hogyan mérlegelheti az emberéletet, akkor rohant megmenteni Tokmánt, de még itt is inkább a büntetés elkerülése motiválhatta (és a harc izgalma).
A valódi fordulópont pedig a barlang, amit Maggi olyan jól megfogalmazott. És az utána leírtakkal is tökéletesen egyetértek.

Jushin és Bidam késõbbi viszonyáról még annyit írnék, hogy Bidam a Véderõ parancsnokaként sokszor úgy tûnt, mintha el akarná tüntetni a színrõl Jushint, de szerintem nem egyszerûen gonoszságból vagy féltékenységbõl, hanem azért, mert a gájai ellenállás miatt nem bízott benne („még önmagamban sem bízom”), és már korábban írtam, hogy az összes szálat csak mi ismertük, a látszat pedig Jushin ellen szólt. Aztán mikor a Királynõ elfogadta Bidam szerelmét, majd kinevezte kormányfõnek, Bidam végre le tudott mondani Munno könyvérõl és elvitte Jushinnak, illetve olyan okiratot készített, amiben – kormányfõként – minden hatalomról lemond, ha Tokmán meghal. Vagyis Bidam képes volt mindenrõl lemondani Tokmán szerelméért, aki csak ezután döntötte el, hogy feleségül megy hozzá. De ekkor a patkány és a maradék Mishil-klán ellentámadásba lendült...
Késõbb mindig hiányoltam, hogy mikor Bidam a Királynõ ellen fordult, legalább akkor Jushin megmondhatta volna Tokmánnak, mintegy vigasztalásul (bár ez Bidam reszortja volt), hogy Bidam neki adta Munno könyveit...

Most látom, milyen sokat írtam, és egy kissé csapongó is lettem, remélem, azért ki lehet belõle hámozni a lényeget.
További szép estét kívánok Mindenkinek!
:)

Mesélj Prüntyütyü ! A te szívedet mi dobogtatja meg leginkább ?

Nem is szabad gondolkodni az utolsó részek kidolgozottságán. Errõl már írtam egy összefoglalót a koreai internetes tudósítások alapján, körülbelül 1 hónapjuk volt a forgatókönyvre (úgyhogy közben ment a forgatás is - nagyjából a 34. résznél kezdhettek jeleneteket bevágni és a 40. résztõl felvenni úgy az epizódokat, hogy azok már az új befejezés alapján átdolgozásra kerültek), míg az elsõ 50 részt két év alatt írták.

http://forum.port.hu/viewtopic.php?post_id=2426480&highlight=2426480#2426480

Nagyon szép összefoglalás Bidámról. Bidám megítélése:
Nem szabad elfeledkezni arról, hogy Deokmán amikor Sillába érkezik és keresi hovatartozását, saját magának is titkolóznia kell, néha még Cheonmyeong elõtt is - mert nem tudja mivel áll szemben - de az egész királyi ház és Eulje nagyúr is összevissza titkolódzik ezzel kapcsolatban. Bidám pontosan ugyanezt csinálja, õ Deokmán elõtt titkolódzik legjobban - mert rettentõen fél hogy elveszti, ha Deokmán megtudja hogy Mishil gyermeke, fõleg ahogy kihallgatván Sowa és Munno beszélgetését - õt rettentõ elõítélettel illette Sohwa, aki Deokmán nevelõanyja.
Deokmán a szüleivel végülis egy oldalra kerül - Bidám viszont nem, máshoz (Deokmánhoz aki Mishilt akarja legyõzni) húz a szíve és az esze is. Mishilben megmondom õszintén nem tudom mit lát meg, azonkívül hogy szeretne többet megtudni róla - és szívesen hallgatja amit mesél (lásd a képen), de a szívét azonkívül hogy tudatában van hogy õ az anyja, ezenkívül más érzés nem járja át. Van benne törekvés, hogy ne az ölje meg anyját akihez húz a szíve (ez egy hatalmas konfliktus egész lényében) és ezért próbál is tenni, valószínû hogy részben ezért dobja el önként az életét Mishil.

Sokat gondolkoztam Misilrõl, mint anyáról is. Ott volt Hadzsong, a fia - nem tudjuk, mennyire szerette, vagy nem szerette. Nem nagyon foglalkozott vele.
Ott volt Bidám, akit eldobott, elhagyott. Még csak nem is érdeklõdött, mi lett vele.
És ott volt Bodzsong. Öutána bizony elment, amikor eltûnt a Munno elleni sikertelen akcióban valamikor régen, Manno járásban. Bizony õt kerestette, sõt személyesen is elment utána. Miért is? Hogy nehogy kitudódjon a titkos akciójuk, vagy másért is?
És a párbaj a hvárángok kapitányi címéért jó pár évvel késõbb?
Misil - teljesen váratlanul, tõle teljesen szokatlanul - elmegy, odamegy a vesztes Bodzsonghoz, meggyõzõdik róla, hogy nem sérült meg súlyosan, átöleli, vígasztalja, stb.
És Bidám? Neki még az utolsó perceiben is megmérgezi a lelkét azzal a szöveggel, hogy akit szeretsz, attól el kell venned mindent.
(mellesleg ezen még mindig gondolkozom, annyira nem logikus).
Nyilván ezzel próbálják magyarázni az utolsó 10 rész sztoriját, de nekem valahogy nem áll össze.

Nagyon igaz .
És vajon milyen érzelmek értékek voltak akkor fontosak ?

Lehet, hogy õk is nagyon meg lennének ijedve,
ha belecseppennének a XXI..sz-ba, lehet, hogy többen el is buknának.....

Nagyon idepasszol a plakátod! Hogy mennyit számít a nevelés, illetõleg a személyes példa - hiába Higgins professzor kiejtésbeli oktatása - ha nem lenne Pinkerton ezredes "viselkedés-terápiája"! Eliza attól lett "úrinõ", ahogy Pinkerton ezr. viselkedett vele, mert Higgins bizony bunkó volt - igaz mindenkivel - de bizony nagyon bunkó volt!

Én inkább filmnek tekintem mint történelmi filmnek. Közel 1400 év elég sokat számít. Ki tudja mennyi fennmaradt adat valóságos.

Tokmán emberileg jó társa lett volna valószinûleg,
de történelmi elhivatottsága nem tette lehetõvé,
hogy ezt meg tudja mutatni
(hamarabb, vagy Bidám számára szavahihetõbben) .

Meg persze tudjuk, hogy a történelmi tényektõl azért nem lehet maximálisan ellentmondani :((

Önmagában nem bízott eléggé, bizonytalan volt mindenkivel szemben. Ezért is lett volna jó társa a királynõ, aki tudta érzelmileg támogatni, ha szükséges volt irányt mutatni.

"majdnem minden fõszereplõnk ölt már..."
Talán ezért is fogadja el szinte mindenki így Bidamot. Nem lóg ki a sorból.

elõélet: gyilkosságok
hát igen ez nem mindannapi elõélet,
bár a filmben majdminden fõszereplõnk ölt már és nem mindenki csak háborúban

Természetesen Misil volt a legnagyobb mértékben Bidam sorsának alakulásáért.
Számomra ez volt szinte a legnagyobb bûne, holott a rossz tettei ellenére sok mindenért tisztelem.

Bidam elõélete és örökölt génjei(mondjunk inkább temperamentumot )ellenére lehetett volna boldog, de õ pont olyan valakibe szeretett bele, akivel sosem élhetett volna együtt .Talán ösztönösen is olyan társat keresett, aki elérhetetlen, de felnézhet rá.Munnot is tisztelte és felnézett rá, de az sosem viszonozta, illetve késõn.
Csak azt akarom mondani, hogy az elõélete önmagában nem feltétlen okozta a boldogtalanságát, de neki fáziskésése volt, a világ meg elfutott, elharcolt mellette.Egy konfuciánus korban talán nagyon boldog lehetett volna akár.

elõélet: gyilkosságok

Ez az õ nagy tragédiájuk. Hogy mindenki fél attól, ami gondot jelenthetnek. És nem is véletlenül.
Tokmán is milyen nehezen dönt végül is mellette. Pedig nekik van a legnagyobb szükségük a szeretetre. Csakhogy mások sem annyira erõsek, ahogy gondolják magukról. Mindenki a biztonságot és a könnyebb utat keresi. És ez nagyon is megérthetõ. :(((


Most el kell mennem. Majd este jövök. Addig is jó beszélgetést :)))

És még valami,
Ha minden gyenge jellemre ilyen vég várna, kihalna a világ és az a néhány erõs ember háborúzna csak a Földön.
Szerencsére a gyengék sokszor egymásba kapaszkodnak, vagy egy megértõ erõsebbe és mégiscsak megvívják mindennapi harcaikat. És néha kiegészítjük egymást. Ami az én gyengeségem, az Neked az erõd. És fordítva.
Ha Bidamból katonát csinálnak, talán Jusin legjobb felderítõje lett volna. Kiegészítve Jusint, aki nem tudott ravasz lenni igazán. Ki tudja ?

Munno mindenképpen felelõs ezért a sorsért, mert a felnõtt nagy eszével nem fogta fel, hogy a gyerek nem kicsi felnõtt. Egy gyereknek mindent el kell magyarázni, esetleg többször is. Õ erre képtelen volt.
Viszont Mishil is felelõs ezért. Az elsõ találkozásuknál szerintem nem azon lepõdött meg - ahogy emlékszem - hogy ez az ember a fia, hanem hogy mejelent elõtte. Ez alapján tudtais hogy ki neveli, õt pedig ismerte személyesen. Bele látott mindenkibe miért pont Munnoba nem?

Viszont dorombka és napraforgó hozzászólása alapján jöttem rá, hogy Bidam-rajongóként kettõs mércét használok. Itt a kedvencem, a való életben pedig nagyon nagy ívben elkerülném az elõéletét ismerve.

mindvégig magányos maradt születésétõl, a haláláig.

és megint csak nem akarom hibáztatni ezért megint Munnot, de aki egész életében barátok és család nélkül nõtt fel, az vajon hogyan fog mély érzelmeket nyújtani, adni és kapni bárhogyan is vágyik rá.Valamelyik stációjában el fog bukni.


Mintha valakit nem tanítottak volna meg írni és olvasni és mindenféle társadalmi szokásra, de elvárják tõle, hogy illedelmesen viselkedjen, késsel villával egyen, és akadémiai székfoglalón helytálljon.
egész jól helytállt, ahhoz képest, hogy Munno nem volt egy Higgins professzor.

Amikor megismerjük, éppen nagyon lusta. Ez így van. Nem találja a maga helyét az életben. Azért is lepõdik meg Munno, amikor magától akar segíteni a hercegnõnek. Nem ilyennek ismerte eddig. De ezt mindannyian ismerjük. Adj egy lézengõ embernek célt, olyat amit szívvel, szívesen csinál és csodákra lesz képes. Munno nem tudott neki célt adni, nem volt a penge foglalata, hát nem is tudott olyan lelkesedést kihozni belõle, mint pl. Tokmán. Ezért mondtam, hogy hiányzottak más emberek Bidam mellõl. Néha egy másik ember jobban meg tudja magyarázni, vagy értetni velünk akár ugyanazt a dolgot is.
Néha a gyerekeim lelkesen mesélik barátjuk, vagy tanáruk mondatait. Olyat, amit már évek óta nem tudok velük megértetni. Szerencsére valaki jobban meg tudta fogalmazni azt, ami nekem nem sikerült. Én pedig hálás vagyok érte. :)))
Csúnya grimaszok bizony. Hiszen nem sokat ért az egészbõl. Csak azt, hogy valamit elhallgattak elõle. Hogy az udvarban semmi sem az, aminek látszik. Hogy játszmák folynak körülötte. Hogy talán van egy anyja is, akit egyáltalán nem érdekel az õ sorsa. Akinek van az ismeretségi körében eldobott gyerek, az hallhatja mit gondolnak. Végtelenül szomorúak azok a gondolatok és néha kegyetlenül dühösek. Bidam dühös, csalódott és gyanakvó. Miért csodálkozunk ezen. Emellett hálás és bizakodó is. Szeretne adni valamit és szeretne elismerést. Mint egy kamasz.
Amit a továbbiakban leírtál, azok nekem inkább a forgatókönyv ellentmondásai. Nem is csoda, ha útközben megfordult a koncepció.
Bár érdekes módon nekem sokszor szimpatikusabb az elsõ felében, amikor még állítólag gonosznak készült a figura. A második részben több sunyiságot látok benne, amit én annak tudok be, hogy a feladat amivel megbízták és a Misil-klánnal folytatott állandó küzdelem nem tesz neki jót. De amikor önmaga, akkor látszik, hogy õszintén tud szeretni.
Végig harcol saját magával és ez nekem az egyik legszimpatikusabb tulajdonsága. Nem hiszek a genetika mindenhatóságában, de azért sok mindent befolyásol. Van aki nehéz tulajdonságokkal születik és egész életében harcol velük. Bidam akar jó lenni, fõleg a királynõ miatt. Neki õ a mérce, a markolat. Nem jó jellem. Rosszat örökölt és rosszul nevelték. Mégis küzd magával. Akar jó lenni. Nem mindig sikerül. De nem mondja azt, amit az anyja, hogy így van jól, mert ez szolgálja az érdekeimet.
Nagyon ellentmondásos jellem, de semmiképpen nem romlott, vagy gonosz. De nagyon esendõ. Majd ha az 50. rész utáni részekhez érünk, megmutatom mire gondolok, mert idézgetni itt elég hosszadalmas lenne.
Persze hogy magában hordozza a bukást. De nem csak saját maga miatt.
A katolikus egyház azt tanítja, hogy nemcsak tetteink, de szándékaink is számítanak. Rossz és jó értelemben egyaránt. Ezen a téren azt hiszem Bidam jobb elbírálásban részesülne, mintha csak tettei alapján ítélnénk meg.

egyetértek Napraforgóval abban, hogy

A többi észrevétel is elgondolkodtató, de Munno felelõsségét nem menti fel a szememben, még akkor sem, ha abban a korban próbálok gondolkodni céljait illetõen.
Ha királyt akart nevelni és ezért sok mindenre(? és az mi lett volna ?) megtanított, hogy nem vette észre az esetleges gonoszságát, amihez valahonnan kellett vennie a tudást...
Ha csalódott miért nem adta kolostorba...
Miért cipelte magával, miközben félt tõle, gyûlölte...
Miért sértõdött meg az ellesett technikán, nem hiszem, hogy csak ezáltal lett gyilkosabb élõfegyverré...
Miért nem mondta meg mi a szándéka a könyvvel idejében...
Stb, stb..
Minden kérdésben ott van számomra Munno , és az õ elmaradt válaszai.
A többiek próbálták befogadni, elfogadni, vagy erõsen manipulálva kihasználni.
De szerintem mindvégig magányos maradt születésétõl, a haláláig.

Nem akarom megbántani a Bidam-rajongókat, de gyetértek Napraforgóval sõt már én is megemlítettem hogy:
És akkor elmegy Tokmánhoz, virágot visz, hogy megtudja tõle a születési dátumát.
NEM azért visz virágot - mint ez sokan irogatták - mert szereti Tokmánt, vagy tetszik neki, hanem azért,
mert meg akar bizonyosodni!

Erõsen érzõdik a forgatókönyv változásából és a szinészi játékból egyaránt , hogy az eredeti koncepció Bidám figuráját illetõen teljesen eltér az eredeti elképzeléstõl.
Ez persze semmit nem von le a film , a szereplõk és a szinészek értékébõl.
Sõt, lehet, hogy ez biztosítja a kibékithetetlen feszültséget, amit folyton érzünk fõként Bidám és kapcsolatai viszonylatában.
Ezt is mostanában valaki oly jól megfogalmazta.

Kedves maggi!

Ez annyira szép védõbeszéd Bidam mellett. Szívembõl szóltál illetve írtál. Minden sorod csodás. Olyan jó olvasni az írásaitokat és látni, hogy ennyi érzelmet mozgat meg ez a sorozat. Így vagyok vele én is, de nem tudom ilyen szépen szavakba önteni. Másokat ismételni pedig nem szeretnék. Vesézzétek még a szereplõket és a történéseket szorgalmasan. Gyönyörûség olvasni.

Bocsánat, hogy megint beleszólok, miután a fórumon többszáz oldalt kihagytam. Mostanában újra nézem a Silla-sorozatot, szinte minden rész sikerült újra néznem (bár nekem késõn van, néha belealszom - de én reggel 5-kor kelek)
Általában megértõ és elnézõ vagyok - így Bidámot is szerettem, DE nem rajongtam érte. Most, hogy újra látom az egyes részeket, egyre inkább egyetértek az alkotókkal, akik nem szánták Bidámot szimpatikus figurának.

Amikor elõször találkozunk vele, egy barlangban hûsöl, alszik, amikor a mestere elküldte gyógynövényet gyûjteni, mert az egész falu beteg.
És mit tesz õ? Egyáltalán nem keresgéli azokat a gyógynövényeket, hanem fog néhány parasztot, és azokat küldi, õ meg aluszkál a hûvösön.
Láttunk néhány epizódot a gyerekkorából. Lelkesen tanul, mindenféle kínai bölcsességeket magol, hogy a mesterének imponáljon.
Visszaszerzi a könyveket, amelyeket a mestere neki ígért. Hogy milyen módon? Ezt láttuk. Lemészárolt egy rakás embert.
Na ez nem volt egészen tiszta. Honnan vette az ötletet, ha nem látott még ilyet???
A mestere ezután megvonta tõle a bizalmát.
De azért biztos jó pár dologra megtanította, pl. harcolni, kûzdeni. Csak arra a fura figurára (darumadár, vagy ilyesmi) nem tanította meg, amit Bidám ellesett és a Bodzsonggal folytatott párbajban alkalmazott.
Én akkor sokat gondolkoztam. Ez a fiú ellesett egy párbajtechnikát.
DE nem leste el, nem tanulta meg Munno egész életfilozófiáját, amit jó 20 éven keresztül látott, amivel nap-mint-nap együtt élt??? Ez nekem valahogy nem életszerû, nem elfogadható.
Azt mondják a legjobb nevelés a példa, az, hogy hogyan élsz.
Hát õ ott élt Munno mellett nap-mint-nap, nem igaz, hogy ne látta volna, hogy milyen ember?

Ha mégis másmilyen lett - és másmilyen lett! - az nem feltétlenül Munno hibája!

Mindig ravaszkodik - pl. már látta a "születési anyakönyveket" Munno iratai között. És akkor elmegy Tokmánhoz, virágot visz, hogy megtudja tõle a születési dátumát. NEM azért visz virágot - mint ez sokan irogatták - mert szereti Tokmánt, vagy tetszik neki, hanem azért, mert meg akar bizonyosodni!
(Mellesleg ez forgatókönyvi hiba - hiszen bárki tudhatta az ikerhercegnõk születési dátumát! - aki Cson-Mjongét tudta, és ez nem volt titok!, az Tokmánét is tudta, szóval ezt fölösleges volt ilyen ravaszul kikutatni.)

Most, hogy újra nézem a sorozatot, annyiszor látom az arcát, a rezdüléseit, olyan sokszor látom azokat a rezdüléseket, fintorokat, amelyek az õ - bocsánat, de - romlottságáról - tanúskodnak.

Aztán az is furcsa, hogy nem is ismeri a patkányképûnek nevezett kereskedõt - bár az éveken keresztül pénzelte Munnot - na jó, mondjuk Munno elõtte is titkolta (bár ezt nehéz elhinni), elõször megsebesíti a palit, aztán zsarolja, végül a lgebizalmasbb embere lesz...

Bidám éleseszû volt - soha nem gondolt rá, mibõl van pénzük? Soha nem látott senkit az istenháta mögötti vidékeken, aki valamiért gyanús lett volna neki?
Ott az isten háta mögötti vidékeken vagy csak parasztokat lehetett látni, esetleg a vidéki nemeseket, kormányzókat, talán pár kereskedõt.
Ez az éleselméjû fiú ne vette volna észre az ebbõl a sorból kilógó embereket? A mesterének sikerült ezekkel mindig úgy találkoznia, hogy a tanítványa ne lássa meg??? Hát ez nehezen képzelhetõ el.

Egyszóval nekem nagyon is logikus Bidám "pálfordulása", Tokmán elleni lázadása.

Mellesleg midig a negatív figurák a színesebbek, az érdekesebbek. És néha érdekesebbek, közkedveltebbek is...

Szia Kimbin Kedves,
Örülök, hogy újra itt vagy. És örülök, hogy tetszett, amit írtam. Tényleg õszintén gondolom. :)))
De inkább ne bíztassatok, mert anélkül is elég szószátyár vagyok. De majd azért megpróbálom rövidebbre fogni a véleményemet.
Egyébként nekem már könnyû volt, mert annyi szép gondolat elhangzott már itt a fórumon, hogy csak ki kellett választanom közülük azokat, amikkel egyetértek és egy kicsit tovább gondolnom, hogy egészen az enyémek legyenek.
Azt hiszem ez igazi csapatmunka volt :))))

Drága Boil,
Örülök, hogy magadénak érzed. Nagyon is megértem a gondjaidat. Csak nekem ez a két fiú egyben született. Egy végtelenül erkölcsös, becsületes, szigorú értékrendet képviselõ, barátaiért a tûzbe menõ Jusinom van, aki az egyéb kötelességei terén (tanulás, munka, házimunka)Bidamos lazasággal és könnyedséggel viseltetik. Úgy érzi, hogy az élet adósa még a válasszal, hogy miért él. Ezért nem is hajtja magát. Lassan megõrülök tõle. Nem tudom mi lesz vele. Persze mindenki szereti, de hogy mibõl fog megélni, azt még én sem tudom.
De talán ha még sokáig beszélgetünk ezen a fórumon, együtt kitaláljuk :)))))

Köszönöm, hogy elolvastátok és nem koppintottatok a fejemre. Én sem szántam ilyen hosszúnak, csak nem vettem észre.
És nagyon örülök, ha tetszett. Igazán szívbõl jött :))

Csak azért Boilnak címeztem, mert õ mondta tegnap, hogy kiváncsi lett volna rá.

Dorombka, a barlang hasonlat nagyon tetszik :))

Na majd csak gyõzzetek lefogni, ha Jusin kerül terítékre :))))))))))))))) (de majd a kezemre ülök :)))

"A száraz történelmi tényeket, úgy megtöltik érzelmekkel, hogy teljesen magunkénak érezzük, mintha ott, velük éltünk volna."

Ezekkel a tényekkel kicsit érdemes vigyázni, mert a koreai filmesek elég lazán kezelik a valóságot és a fikciót.
Pl: sehol nem találam olyan infót, hogy Tokman valóban a palotán kívül nõtt fel. Ez persze azt is jelentheti, hogy csak én nem akadtam rá.

Nem nekem írtad, de reagálnom kell rá. Nagyon egyetértek mindennel, amit írtál. Õszintén csodállak, hogy ilyen jó, részletes jellemzést tudtál adni Bibámról.
További szép napot!

Nagyon szép , mély és gondolatébresztõ összefoglaló volt.

Nekem az jutott eszembe, hogy a forgatókönyvírók ezeket a barlangos jeleneteket, mint egy megszületés (=anyaméh )jelképeként is alkalmazhatják , utána mindig valami nagy változás történik.
A köldökzsinór meg vagy van , vagy nincs, esetleg egy neveletlen kutyakölyök pórázaként funkcionál, amit sajnos az vág el drasztikusan, akinek legjobban kellene vezetni, irányt mutatni.Nem akarok megint Munnora hivatkozni, de kiráz a hideg a nevelési elveitõl.Bár azt is hozzáteszem mentségére szólva, hogy az más kor és körülmény között játszódik, mint, amit a ma embere Európa közepén gondol a dologról.

És elgondoldtató az is, hogy mi a bûn fogalma: Szerintem az mindig a hatásának a súlyától függ és nem lehet statikusan kiragadni az adott szituból.
Egy élelmiszerlopás is fõbenjáró bûn lehet ínséges idõkben, és egy emberölés is ad abszurdum megbocsátható,
ha történetesen általa életeket menthet (pl.családot egy gyilkos elõl )

Maggi! ez csodálatos volt! Félve kezdtem el olvasni, (Bidám rajongó lévén), de amit leírtál az teljesen helytálló. Hány és hány szempont szerint lehet elemezni õket, és mind igaz.. Ebben ( is) utolérhetetlenek a koreaiak, hogy ilyen jellemrajzokat tudnak kitalálni. A száraz történelmi tényeket, úgy megtöltik érzelmekkel, hogy teljesen magunkénak érezzük, mintha ott, velük éltünk volna.
Ez az egész fórum, már olyan mint egy szellemi és önismereti mûhely. Csak sajnálni tudom azokat akik nem részesei ennek. Valami nagyon gyönyörûbõl maradnak ki. Örülök, hogy Orosz is Visszatért, hisz elsõsorban az Õ érdeme, hogy itt ragadtam a fórumon, most már fél éve. (igaz inkább csak olvasóként).
Maggi megsírattál, de ez most nagyon jól esett. Köszönöm

Bocsánat hogy elsõnek én reagálok.
A kukoricát felejtsd el. Részemrõl Arany Ecsetes Szószóló lettél.
(Ecsettel írtak ha jól láttam.)

Te jó ég!!!!!
Nem vettem észre, hogy ilyen hosszú.
Mindenkitõl elnézést kérek.
Boil, bocsánat. Ezt nem érdemelted :))))