Köszi Perry! Mielõtt litániát írtál a filmrõl, legalább egy nyomis "SPOILER" feliratot kitehettél volna! Tök jól kielemezted,innentõl aztán miért is nézzem? Köszi mégegyszer!

A könyv drámaibb és nyomasztóbb a filmnél, de én nem mondanám azt hogy nem adja vissza a Jack által létrehozott kis világot.

Én elõször a könyvet olvastam, ahhoz képest nekem a film nagy csalódás... A könyv világát, ami végig Jack szempontjából mutatja be szintén, közel sem adja vissza a film. Jack ragaszkodását a Szoba világához és a sajátos világképéhez, majd a vívódást a világ megismerésére és az olyan apró dolgok használatának nehézségét mint a lépcsõ vagy cipõ, olyan jól szemlélteti a könyv. Tudom egy filmben sosem lehet úgy átadni az érzéseket és történéseket mint egy könyvben, erre az esetre ez még inkább igaz, ezért mindenkinek akinek tetszett a film javaslom a könyv elolvasását!
Még valami ami nagyon zavart, vajon miért változtatták meg a szereplõk neveit?

Nálam ez a film az Oscar - díjas. Egy olyan érzelmes utazás, amit soha nem felejtek el.10/10.

Ahhoz képest hogy utálom a drámákat egész nézhetõ volt.

A hozzászólás S P O I L E R adatokat tartalmaz.

***SPOILER***





A szoba nem más mint az élet maga, hiszen a világ szépsége mellett egyre sötétebb lesz. "Ordasok" lakják akik ember bõrben járnak, fittyet hányva társadalmi, emberi, erkölcsi és etikai értékeknek.
Hiszen köztünk járnak az "osztrák rémek" és más sötét vágyakkal kószáló kívülrõl semmitmondónak tûnõ alakok.
A történet kezdõdhetne magával az elrablással, de nem már 5 éve él az áldozat elzárva a világtól és már itt szembesülünk az erõszak gyümölcsével Jackal aki nélkül Ma talán ki sem bírta volna ész vesztés nélkül.
A szûk tér és a fényképezés bravúrja, hogy érzem részese vagyok a történteknek. Ma és Jack mindennapjainak és szenvedéseinek. A szûk térnek, az égett sajt orrfacsaró szagának, akár a székrõl figyelném kettõjük alvó lélegzetét.
Vagy tehetetlen düh érlelõdik bennem mikor színre lép "Patás", hogy erõszakot tegyen.

Majd zajlik tovább az élet Mo tudatos élete és Jack világa amely a gyermeki képzelet mesés alakjaival népesül be a tojás kígyóval az egy dimenziós TV emberekkel, Lewis Carroll mesehõseivel és az égre nézõ ablakkal. Ezzel az egyetlen vizuális csodával ami az idõ múlását, az évszakok pergését és a világot tükrözi. Mo meséi a világról Jack számára nem a valóságot tükrözik csak egy másik mesét ami a képzeletben fogant.
Hiszen Jack nem látott és nem érzékelt mást mint a szobát, ez a világa, ez számra a valóság. A másik elmondott világ csak valami kusza, idegen képzelet visszatükrözése. Ezt érezvén a valóságnak gyermeki öt évével, biztonságnak és létezõnek.

Így aztán szinte dermesztõnek hat rá mikor anyja ki akarja innen "szakítani" és egy számára idegen helyzetbe kényszeríti. A film egyik drámai pontja a szökési elõkészületek valamint maga a szökés végrehajtása Jack találkozása a külvilággal amiben pontosan olyan elveszett mint mondjuk egy dzsungelben talált gyermek újra szocializálása.
Amikor pedig azt hiszed, hogy megoldódtak a gondok keblére öleli a két embert akkor jön az igazi "fekete leves".
Kapzsi haszonlesõk, a média mosolyokba csomagolt "hiénái" és a döbbenet, hogy a visszakapott család is darabjaira hullott. Apa aki nem tud szembe nézni az erõszaktevõ "mûvével" Jackal, anya és lánya konfliktusa, a fel nem dolgozott lelki trauma amely Ma elkerülhetetlen összeomlásához vezet.
Talán Jack gyermeki volta miatt könnyeben megtalálja az utat a világhoz egyre több élménnyel gazdagodva kinyílik és befogadja a másik lét létezését.
A szoba kor és kórtörténet napjaink világából, arról, hogy az értékek hiánya a köztünk járó rémek mit okozhatnak a hír és a média lélektelen kufárai mit tehetnek velünk.
A nyomasztó valóság torkon ragad, fogva tart és nem enged, létezik ilyen, kibírnám-e ép ésszel?
Megannyi kérdés és a válasz súlya pedig a mi vállunkat nyomja.

Brie Larsont nem méltatom mert már megkapta a maga elismerését.
Számomra az a nyolc éves gyermekszínész zseni Jacob Tremblay alakítása igazán emlékezetes aki nélkül Larson sem nyújtotta volna azt a teljesítményt amit díjaztak.

A szoba nyomasztó és a határokat feszegetõ film azzal az ijesztõ valósággal, hogy te is lehetsz áldozat....aztán szervusz szék, szervusz asztal, szervusz szekrény....

Nem könnyû film nem is pörgõs, de hát mi mást várhatnánk ettõl a témától... szépen ki van dolgozva és felépítve, nagyon jó színészi játékkal kiegészítve... amúgy a gyerkõc szerintem jobban játszott, mint az anya aki oscart kapott érte... A megmenekülõs jelenet egészen elképesztõen jó, szem nem marad szárazon... az utolsó fél órára már kifárad a film mondjuk, a lezárás meg bõven alulmúlja az egész filmet, sõt nagyon sablonos. Ettõl még nagyon jó kis film ez, de kell hozzá egy hangulat hogy végignézd... nagy valószínûséggel nem nézem újra, inkább egyszer megnézõs film 8/10

Ez a film mestermû.

Valaki végre figyel...!

Szerintem is az utóbbi évtizedek legérzékibb filmje, azonban én családi filmnek gondolom és úgy vélem, a gyerekek a saját szemszögük ábrázolásán keresztül pontosan megértenék azt, amit ebbõl lehet...sõt még példaképet is létrehoz!
Ahogy a filmben is...ha megbeszélik a látottakat, nem lesz tõle semmi bajuk!

Lebilincselõ film, mely az elsõtõl az utolsó percig magával ragadt. Bár, õszintén szólva, örülök, hogy kijöttek a Szobából, mert abban az öt négyzetméterben tényleg nem túl sok minden történhetett volna, ami egy érdekes filmhez szükségeltetik. Az anya bár jól játszott, de szerintem nem érdemelt volna Oscart; adtam volna viszont annál inkább magának, a filmnek!
Ajánlom mindenkinek, aki szereti az érzésekkel és értelemmel rendelkezõ filmeket! S bár gyerek a fõszereplõ, gyereknek ne mutassuk e filmet. 10

De hát ez egy ír film, haver!

Pocsék, szirupos, unalmas Holywood-i giccsfilm. úgy a 2/3-ánál kijöttem és félévre eltiltottam magam amerikai vagy kanadai filmtõl.

Nagyszerûen komponált film az elsõ perctõl az utolsóig.
Igazán az teszi különlegessé, hogy a kisfiú szemén át látjuk az eseményeket. Számomra 2 dolog van ami erõs benne: a gyermeki tisztaság és az anyai ösztön.
De nagyon sok kérdést felvet a film. Ahogy írtad.

amikor kezdõdik, egy boldog gyereket látunk aki köszönti az õt körölvevõ tárgyakat, szereti õket. (itt még nem tudunk semmit, nem ruházzuk fel rossz gondolatokkal a képsorokat)
a végén, ugyanaz a jelenet ahogy kezdõdik, gyereket látunk aki búcsúzik...ledöbbenten, felnõttszemmel.

nagyon mély, pszichológiai film. az egész filmet nem végig nézed hanem végig érzed.
szinte leírhatatlan mennyi minden elvan rejtve a film minden egyes jelenetében.
...ahogy a kisfiú a film végén búcsúzik a "szülõi háztól", elköszön a tárgyaktól, elköszön az õ kis, addigi életétõl, élete legboldogabb idõszakától, az emlékeitõl (pl.tojáskígyó) amikor csak õ és a szeretõ anyukája voltak ketten. nagyon megható ez a jelenet. fantasztikus, ahogy a kisfiú pár percig nosztalgiázik.
....az anyai ösztönrõl, az önzetlen szülõi szeretetrõl,ahogy -"csak a szerinte"- a kevéset és a rosszat is a legjobb színben próbálja feltüntetni a gyerek érdekében.
....hogy a gyerekek is aggódnak a szülõk iránt (amikor a haját, az erejét, az anyukájának segítségül küldi) úristen, milyen megható.
....a gyerekek tudattalan bátorságáról,ahogy az anya játékosan megtanítja a menekülés egyetlen esélyére, mert a félelmet a felnõttek és világ ülteti el a gyerekekben, sajnos ezt is tanuljuk,eltanuljuk.
....a gyerekek vizuális képzelõerejérõl, fantáziájáról.
....hogy minden csak felfogás kérdése, így a gyereknevelés is, annyira lesz tartalmas a gyerekkor, amennyire azzá teszik a szülõk.
....hogy a gyerekek annak örülnek amihez szeretet, érzelmek és élmények kapcsolódnak.
....durván elvonatkoztatva, ha burokban neveljük a gyerekeket, nagyon kímélve a külvilágtól, mennyire félõssé válnak (szegény a kijutás után milyen sokkot kapott, nem is tudott játszani az új játékokkal, mindig az anyjával akart lenni, a biztonságot a szoba, az õ kis mikrokörnyezete jelentette
...gyerekként milyen gyorsnak érzékelte a világot a szabadulás után
...a folyamatos megismerésrõl, ahogy tágul az elme (visszanézve kicsi már a szoba, kinõtte.)
és még sorolhatnám.

Lebilincselõ és megrendítõ film, lehengerlõ alakításokkal! Az elõttem szólók már szépen összefoglaltak "mindent", nem szaporítom a szót, maximálisan 10/10-es alkotás, megtekintése erõsen ajánlott! ;)

Neked kár volt ezt a filmet megnézni.