Azért ezt meghagynám egy lehetséges értelmezésnek... miért ne lehetne a történet része az is, hogy bár megtehette volna, mégsem tette az illetõ (bárki lehetett az üldözõi közül), ezzel lezárva az ügyet... de ki tudja?

Egyetértek, eredeti nyelven szerintem is drámaiabb. Tudom, mert tavaly az a rendkívüli megtiszteltetés ért, hogy láttam a Puskinban a díszbemutatóját sok-sok skandinavisztikás évfolyamtársammal és egykori dános csoporttársammal, magát a filmet pedig a dán nagykövet (akivel kétszer is kezet fogtam) konferálta be személyesen!
(Amúgy utálom fényezni magam, de jelenleg 5 nyelvet beszélek: angol, német, dán, norvég, és most kezdtem el a perzsát)

A kislánynak a szeme se állt jól eleve! Az életben is kerülöm az ilyen furán ülõ szemû/furán nézõ embereket.Végre egy igazi dráma. 10 pontot azért nem adnék,de egy erõs 8-as.

most hót komolyan gondolod, hogy abból, hogyan süt a nap, egyértelmûen le lehet vonni azt a következtetést, hogy egy esemény megtörtént vagy sem?

Ajánlás alapján néztem meg ezt a filmet és én is jónak találtam, fõleg olyan szempontból, hogy lebilincselõ volt és sokféle intenzív érzelmet és gondolatot ébresztett bennem. Látva mások hozzászólásait, egyetértek azzal, hogy vannak benne részek, amiket sokféleképpen lehet értelmezni, és én ezt a legtöbb film esetén nem szoktam értékelni, de itt kellõen igényes a kivitelezés ahhoz, hogy ezt most pozitívumként könyveljem el. Egyébként ezek miatt a többértelmû jelenetek miatt valahogy nincs olyan érzésem, hogy egy kerek egész történetet láttam, szóval egy kicsit más jellegû élmény volt, mint amit mozizáskor megszoktam. Nem mondanám, hogy tipikus skandináv / európai film, viszont a dánok fejszerkezete számomra annyira szokatlan, hogy ezek az arcok még külön dobnak egyet az utópisztikus hangulaton.

SPOILER

Nem lõnek rá. Ez csak dramaturgia. Csak képzeli az illetõt, aki ott áll, ezt erõsíti a háta mögött sütõ nap, hogy az egész csak káprázat. Megértem persze, hogy ez nem esik le mindenkinek, elvégre ez nem egy Z világháború vagy Legenda vagyok, ez nem a te szinted. Ahogy nyugodtan feláll, és kiegyenesedik, nem próbál fedezékbe húzódni, õ maga is rájött, hogy csak képzelte, mert teljesen kivannak az idegei.

Hogy nem esett ez le, hogy a hátulról sütõ nap a káprázatot (vagyis nem valóságot) sugallja?

Kár volt minden percér amit rá szántam.2/10 de csak azért mert végig tudtam nézni.

Szóval ha valami igazán pörgõs filmre vágysz, vagy csak egyszerûen olyan a hangulatod, akkor még véletlenül se ülj le megnézni ezt a filmet! Igazán kár lenne ha emiatt nem élveznéd... Az nem is kérdés, hogy nagyon vontatott, de hát minden dráma ilyen. Rég óta készültem, hogy megnézem ezt a filmet, de most hogy egy 50-es lista 2. helyén volt a 2013-as év legjobb filmjeirõl az egyik oldalon gondoltam most már muszáj lesz. Nagyon jó hangulatban voltam a filmhez és igazán lenyûgözõ alkotás. A film második fele igazán nyomasztó. Hihetetlen, hogy egy apró füllentés egy gyerek részérõl mennyire el tud durvulni és hogy az ember mennyire is buta és rosszindulatú valójában. Mikkelsen remekül alakít, hihetetlen arcmimikája van. Nagyon kíváncsi voltam, hogy zárják le a filmet. Azt hittem elszúrják a happy end-del, de azért sikerült azzal a lövéssel kételyek között tartani a nézõt. Remek! Ahogy a film is, bár egy picit lehetett volna pörgõsebb. 8/10

azt sose értettem hogy egy férfi minek dolgozik óvodában,ez tipikus nõi szakma.fura volt a filmben hogy csak a kislány elmondása alapján meghurcolták a csávót.Mikkelsen amugy jól játszik.csak a végét nem értettem 10/8.

Húúú hol is kezdjem, rengeteg minden fogalmazódott meg bennem a film és a hozzászólások hatására. Vigyázat, SPOILER elemeket tartalmazhatnak az alábbiak, így csak az olvassa el, aki már látta a filmet.
Elõször is: mi a célja ennek a filmnek, mit akar bemutatni? Erre nagyon egyszerû a válasz: minket. Hogy milyenek vagyunk mi emberek. Hogy bárki - azok is, akik mindennek elmondják itt az óvónõt, a kislányt, meg a gonosz falusiakat - a való életben gondolkodás nélkül ugyanúgy pálcát törnek embertársaik felett. Tudom, mert sajnos átéltem. Nem az a lényege ennek a filmnek, hogy megtörténhetett volna-e így ahogy, hogy hogyan járnának el a valóságban egy gyerekmolesztálási ügyben (nem így. büntetõjogász vagyok, úgyhogy tudom). Az a lényeg, hogy hogyan kezelik az emberek azt a helyzetet, amikor valamilyen pletykával szembesülnek. Meggyõzõdnek a valóságtartalmáról? Kételkednek? Általában nem, mert egyrészt egyszerûbb, másrészt sokkal izgalmasabb a valóságtól elrugaszkodott történeteknek hinni és sopánkodni. Így van ez egy kisvárosban, de minden kisebb közösségen belül (pl. szakkörök, iskola, egyetem, stb.) Én magam kétszer is keveredtem elég kemény pletykákba, amit így névtelenségbe burkolózva talán leírhatok. Az egyik 11 éves korom környékén ért. Egyszer csak azt vettem észre, hogy az osztályból senki nem szól hozzám. Nem értettem, hogy miért. Kiderült, hogy valaki elterjesztette, hogy feldugtam magamnak egy virslit és megettem. 11 évesen!!! Teljesen megértem a fõszereplõ azon reakcióját amikor a sokktól még védekezni sem tudott a vádakkal szemben. Mikor engem szembesítettek ezzel, nekem az elsõ kérdésem az volt, hogy: feldugtam? hová? (nem voltam még felvilágosult akkoriban, nem úgy mint a mai lányok, 11 évesen még azt hittem, hogy a gólya hozza a gyereket). És senki nem jött oda hozzám megkérdezni, hogy ez valóban így történt-e, én pedig mondhattam bármit. Mivel a gimit is ott folytattam, ahol az általános iskolát, érettségiig (!!!) kínoztak ezzel a történettel. És lehet, hogy van itt olyan volt osztálytársam, aki most hozzászólt ehhez a topikhoz, gyalulva az elõítéletes embereket, miközben õ is közéjük tartozik. Megjegyzem késõbb kiderült, hogy aki elterjesztette ezt rólam egy lány volt, aki a szülei számítógépén megtalált egy pornófilmet, ahol a fiú egy uborkával elégítette ki a lányt, innen jött az "ötlet". És ennyi a pletyka. De nehogy azt higgyétek, hogy ez csak gyerekek között megy. Egyetemen valaki elterjesztette rólam, hogy összejöttem az egyik tanárommal. Ezek után persze én voltam az egyetem k-ja. Aki így szerzi a jegyeket. Szerintetek odajött hozzám bárki is megkérdezni, hogy igaz-e ebbõl valami? Hát nem! Sokkal könnyebb volt elhinni, hogy én kefélek a jegyekért, mint hogy a könyv fölé görnyedve tanulok. Megnyugtatok mindenkit, hogy szerencsére most jelenleg már pletykamentes az életem :-) De ez a film nagyon is jól megragadta az emberi természetet. Hogy könnyen ítéletet mondunk a másik felett. Könnyen kiközösítjük. Az a kislány úgy viselkedett ahogy koránál fogva viselkednie kellett. Hiszen melyikünk nem lódított öt évesen? A báty is úgy viselkedett ahogy egy kamasz fiúnak viselkednie kellett. Persze, hogy pornót néz. Melyik az a fiú közületek, aki 15 évesen nem nézett bele egy pornóújságba??? A többieknek lett volna a felelõssége, hogy mielõtt tönkretesznek valakit legalább gondolkodjanak, és ne higgyenek el mindent fenntartások nélkül.
Még valami a végéhez. Valahogy én teljesen másképpen értelmeztem a végét mint a többiek, már ahogy az itteni hozzászólásokból láttam. A film közepe felé - a kutyagyilkosságnál, meg a bolti jelenetnél és a Szentesténél - valahogy már úgy gondoltam, hogy ennek a filmnek semmiféleképpen sem lehet happy end a vége. Ahhoz túl sok minden történt. Két verziót tudtam elképzelni: vagy öngyilkos lesz a fõszereplõ, vagy kiderül az igazság. De ez az utóbbi sem happy end. Ezeket a dolgokat nem lehet meg nem történtté tenni, már semmi sem lesz ugyanaz. Hiszen megbélyegeztek, megölték a kutyámat, megvertek, elárultak a saját barátaim, stb. Hiába derül ki minden, Gréta már sosem engem fog megkérni, hogy töröljem ki egy gyerek kakis fenekét. Ez az ember más lett mindezek hatására és vele szemben is megváltoztak az emberek. Nem racionális, hogy egy év múlva - csak mert kiderül az igazság - minden úgy legyen, mintha mi sem történt volna. Szóval az én értelmezésem szerint a film utolsó 5-8 perce azt az életet mutatja be, hogy milyen lett volna ennek a férfinak az élete, ha nincs ez a pletyka. Akkor továbbra is megölelnék a barátai, kialakult volna a kapcsolata azzal a lánnyal, büszkén adja át a vadászpuskát a fiának, és felemelheti azt a kislányt anélkül, hogy bárki ferdén nézne rá. Szerintem ott vált a film az "elképzelt"-rõl a valóságra amikor a fõhõs kimegy a fiával vadászni, majd különválnak és egyedül marad. Az már a valós. Ahogy az is, hogy rálõ valaki. Tökmindegy ki. Az aki a kutyát is lelõtte, vagy más. Mindig vannak szélsõséges emberek szélsõséges megoldásokkal. Szóval nekem ez a film. Csillagos ötös.

Azért,mert úgy okozunk a másiknak fájdalmat,ha azt bántjuk,akit szeret.Szerintem ezt Te is tudod.
Látom van benned empátia,lehet a film a rossz.

Viccet félretéve,a barátnõmnek sem tetszett,de ezért nem fogom érzéketlen tuskónak hívni.Teljesen más az ízlésünk filmek terén,ezen nem fogunk összeveszni.

Elfogadom a véleményed és ha pl. a Gyilkos kígyó c. filmrõl írtad volna ezt,egyet is értenék veled.

Én egyszer a 20 éves lányommal néztem meg,neki is unalmas volt,meg a kutyát miért kellett bántani...Szóval csak azt akarom mondani,hogy bizonyos érettség és empátia kell a filmhez.

Borzalmas,undorító teljesen valótlan és beteg film értékelhetetlen 0/10. Az egyetlen dolog ami jó a filmben az Mikkelsen. Nélküle még a nullát se adnám rá. Borzasztóan untam magam az egész filmen. Ha tehetitek még azelõtt töröljétek mielõtt megnéznétek! Senkit se akarok megsérteni , akinek ez volt élete filmje,de én szó szerint végigszenvedtem ezt a filmet kibírhatatlanul rossz.

SPOILER!
de rálõttek. illetve szándékosan figyelmeztetõleg mellé. a feje mellett a fából röpködtek a forgácsok. amikor mutatták az erdõt, lehetett látni, hogy egy alak távcsöves vadászpuskával nézi, majd elveszi a vállától, a fegyvert, és elmegy. a távcsöves fegyverbõl nekem inkább az jött le, hogy szándékosan lõtt mellé, az álló alakot simán el tudta volna találni, ha akarja.
"lehet, hogy felmentettek, lehet, hogy hiszünk neked, de nem felejtünk, és figyelünk!"

aki meg a kislányt hibáztatja, és bántaná, gondoljon arra, hogy egy kb 5 éves gyerekrõl van szó, aki megbántva érzi magát, mert visszautasították a szeretetét. igazából nem akart rosszat, csak vissza akarta bántani. utána meg már hiába próbálta visszavonni, a felnõttek nem hagyták. a pszichomókusnak pont az lett volna a dolga, hogy kiderítse, mi történt. ehelyett gyakorlatilag a kislány szavába adta a vádló szavakat, aki már bármire igent mondott volna, csak hagyják már békén, és mehessen játszani.
az meg azért durva volt, hogy többször elhangzott, hogy a kislánynak élénk a fantáziája, ugyanakkor az is, hogy mindig igazat mond. akkor miben nyilvánul meg az élénk fantázia? meg az is fura, hogy amikor a kislány megvádolta lucast, azt elhitték. amikor meg azt mondta, hogy csak kitalálta, azt nem hitték el.
az igazán hibás az óvóné és a pszihomókus. õk ketten voltak, akik mindenkit megvezettek.

Neked van igazad, nem lõttek rá, csak a trauma miatt képzeli ezt. ***moderálva***

Igen, én a másik variációt nem tartom reálisnak, márcsak amiatt sem, mert ez nem egy thriller, ahol gyilkosok üldöznek valakit. Ez pont arról szól szerintem, hogy egy ilyen véletlen félreértés egy ember életét mennyire félre tudja sodorni, s ha még rendezõdik is a helyzet, az áldozatban okozott trauma emléke olyan mély, hogy talán élete végéig elkíséri- s túlreagál dolgokat. Ez egy teljesen normális emberi reakció, ha mondjuk sokat bántanak valakit a munkahelyén, a következõ munkahelyen már a legkisebb olyan megnyilvánulásnál már fokozott védelmi reakciók indulnak be....

Eredeti nyelven kell nézni (minden filmet), és akkor megoldódik a szinkron probléma.
Egyébként a film elképesztõ, még mindig a hatása alatt vagyok. Érdekes, hogy sokan azt írják, hogy a szereplõk reakciója nem volt valóságos. Nézzétek csak meg a kommenteket, mennyi félék vagyunk, mennyire eltérõ módon látunk bizonyos helyzeteket! Nem elképzelhetõ számotokra, hogy egy ilyen helyzetet is máshogy élnek meg emberek?! Itt senki nem hibás, de persze vannak kifejezetten pozitív szereplõk, akik próbálnak emberek maradni egy ilyen hihetetlenül nehéz helyzetben. Az, hogy ki lõtt (vagy lõtt-e egyáltalán), számomra teljesen mindegy. A lemoshatatlan megbélyegzés szimbóluma. 10/10!!!

Bennem ez a lehetõség is felmerült. Sõt, most, hogy mondod, szerintem ez jobban megállja a helyét, mind a történetben, mind a képi megvalósításában.