Ezt nagyon nem értem. Hogy jön ide a Biutiful és a Hobbit?

Ez mekkora szar volt!

Végignéztem, vagyis inkább "szenvedtem" - eleinte érdekes indult, aztán elég hamar sablonosba fordult.
A díszlet, a ruhák, a zene nagyon autentikussá próbálják tenni, és ha a 60-as évek USA-jában lennénk ténylegesen is, valószínûleg nagyon ijedeztem volna rajta, de így most inkább csak ásítoztam és unatkoztam.
5/10

A halom Oscar-jelölés után persze nem meri azt mondani az ember, hogy ez egy rossz film, de én végig nagyon szenvedtem. Pontosabban a film közepétõl, amitõl nagyjából sejteni lehetett, hogy ez a \"történet\" kb. hova fog vezetni. A színészek természetesen jók, a díszlet rendben van, hangulat is érzõdik, de semmi több. De az egymondatos sztori és az egydimenziós figurák minden technikai bravúr után is csak egy szirupos giccset eredményeznek. Szégyen lenne, ha a nagy Oscarokból bármelyiket is elvinné.

Azta, megjött a szent ember.

Ez egy emeletes ûberbaromság, méltó módon illeszkedik az utóbbi idõk agyondíjazott fostalicska filmjeinek sorába, mint a Revenant, Csillagok között, vagy a Gravitáció. Látszik már Hollywood mélyrepülése, ahogy a romlottság és totális züllöttség megtermi rothadt gyümölcsét az agyakban is. Egyre bomlottabb és értékvesztettebb ez a filmes generáció, de próbálna azért még valami maradandót létrehozni, úgyhogy a valódi emberi és isteni értékek helyére beteszi ezt a nyálas-ragacsos, degenerált vonzalmakkal és érzelmekkel feltupírozott, misztikusba hajló álmûvészetet, amitõl egy egészséges lelkû és értékrendû ember csak okádni szeretne. 1/10

egy biztos ,,ennél voltak sokkal jobb filmjei a rendezõnek. számomra igencsak közepes a film ,sokkal jobbat vártam.
5/10.

Írod ezt te mint nem tudom milyen elme -talán logikus , talán racionális- ezzel semmi gond nincs én másképpen látom és sokkal inkább a mélyebb érzelmi részére arra a világjelenségre fókuszálva amit LilliMarlén is említett a magányra, a nemtörõdömségre stb... nem ismételném magam. Szóval legyen a te hited a filmben a tiéd a magamé meg az enyém.

A jó mesének súlya van. Ez a film súlytalan, és pont azért, mert nem jó mese. Egy olyan mese, ahol a hétpecsétes lakat alatt õrzött hétfejû sárkány barlangjához egy senki takarítónõnek is van kulcsa, az a mese komolyan vehetetlen és súlytalan. Még mese paródiának se elég jó, mint mondjuk az Ûrgolyhók, mert az legalább nem akarta egy pillanatig se komolyan venni magát. Itt viszont fullba nyomják a kretént végig.

Kell-e szeretnünk a meséket? Mint ahogy ezt itt transzbarbecue volt szíves megjegyezni, vannak-e a mesékben varázslatos lények és bakugrások? Illik-e egy Csodaszervasnak lánnyá változni és még így tovább folytathatnám a mesék és mondák elemeinek kritikáját.
Szóval inkább nem, egyszerûbb ha azt írom le mit váltott ki belõlem A víz érintése Toro film.
Mert ugye nézünk TV-t ott is híreket, olvasunk újságot írott online vagy egyéb formában. Állítólag ott az élet köszön vissza, vagy legalább is az milyenek vagyunk mint emberek. Tényleg , milyenek is vagyunk? Gondolom jók és rosszak. Persze ezen belül elég széles skálán mozgunk. Elég csak megnézni a filmet a fõ gonosz érzéketlenen katonai biztonsági pasast vagy a másik végletet a néma takarítónõt. Közben tulajdonságok bugyognak fel a mélybõl ha már vízrõl beszélünk. Úgy mint szeretet, gyûlölet, hõsiesség, árulás, tudomány és gyilkolás, szolidaritás és szerelem és így tovább.
Mi is jellemez minket? Szeretünk vagy elutasítunk, fikázunk és felmagasztalunk kényünk, kedvünk szerint hiszen autonóm lények vagyunk saját gondolatainkkal, döntéseinkkel. igen ezek mi vagyunk az emberek.
Mert a mesék idõt állóak és van bennük legalább egy szépség és legalább egy szörnyeteg és azt hisszük mert a a szörnyeteg "bizarr" ezért belülrõl is annak kell lennie. Aztán meg kiderül úgy gondolkodik mint mi csak a szokásos "logikátlan" csavar lép fel, jó halember, hogy adekvátan fejezzem ki magam.
A helyzet az Toro világa és mondanivalója nem változott, ugyan azt a gondolatot járja körbe mint A faun labirintusában az emberi gyûlölet, az emberi ego pusztításra képességét ami lehet faji kérdés, lehet rasszizmus és még sorolhatnám mi, szerinte ez be van kódolva belénk emberekbe, ott szunnyad arra várva, hogy valami vagy valaki kiváltsa belõlünk. Onnan aztán nincs megállás és a dolgok megtörténnek a maguk útján Szerintem kellene az ilyen mesék, mondhatnám arche típusok melyek mintákat adnak pro és kontra vonatkozásban döntéseinkhez, emberi mivoltunkhoz. Azt meg , hogy mi kell egy Oscar-hoz sztereotípia szinten sem tudom, csak azt tudom valaki meg fogja nyerni.

SPOILER ALERT
Elképesztõen zavaros forgatókönyv, logikai bukfencek tárháza, amelyet még az sem ment meg, hogy persze tudjuk, hogy elvileg mese az egész, mert egy ilyen következetlen meséért a Grimm testvérek kiosztottak volna két tockost az írójának.
Ha már egy mesét egy szupertitkos szuperõrzött föld alatti katonai bázis környezetbe kanyarintunk, ahol az 1 négyzetméterre jutó Military Police-os rendõrök száma a világon a legnagyobb, ott azért nehogy már el kelljen hinnem, hogy egy néma kis senki takesz meg a feka társa úgy jár ki-be az emberiség legnagyobb titkát õrzõ szuperlaborba/ból, hogy közben senkinek nem tûnik fel! Sõt, a takesznak eleve megadom a pinkódot a belépésre, amellyel bármikor ki be járkálhat, hiszen SENKI, egy ember nem áll a labor bejárata elõtt! :D De ennél van nagyobb SLUSSZPOÉN IS, tessenek megkapaszkodni: amúgy be van kamerázva az egész szuperbázis, de az emberiség legnagyobb csodáját õrzõ labor elé nem jutott, ELLENBEN jut egy a cigarettázó feka takeszek szünetbeli ellenõrzésére a rakodóperonra, amelyet (SLUSSSZSLUSSSZSLUSSZPOÉN) cigiszünetben a feka takeszek mégis simán elfordítanak, normalle! Egy szupertitkos bázison, azokban az idõkben, amikor a fekákat verték az utcán, tombolt a fajgyûlölet az USA-ban, fekákat nem engedtek be fehérek éttermeibe! De itt és most ezen a fehérek uralta szupertitkos katonai bázison senki nem szól rá a fekákra, senki nem rúgta ki õket egy ilyen rendszeres kameraelfordítós szabályszegésért!!! :D :D :D
Vicc az egész, és pontosan azért, mert ahol egy szuperõrzött szupertitkos bázison ilyen következetlen kupleráj van, ott nincs tét, nincs izgalom, mert ez maga a Benny Hill Show! :D Ahol ilyen megtörténhet, ott BÁRMI megtörténhet, pedig egy jó filmben pontosan az kell adja a feszültséget, hogy elhitetik velünk, valami nem történhet meg, MÉGIS megtörténik! Ez a csoda, ezért járunk moziba! Na ez a film egy pillanatig se hiteti el, hogy itt csoda történhet, mert itt a csoda illetve a teljesen hihetetlen logikai bukfenc maga a rendszer része, így aztán senkiért nem izgulunk, egy pillanatig sem kételkedünk benne, hogy happy end lesz a vége a sztorinak, ha kell, feltámad a fõhõs, mint Bobby Ewing, és lõn.
És akkor ez még csak a kezdet, az alapállapot. Végig érezhetõ, hogy a forgatókönyvet egy Oscar checklist-tel a kézben írták "Mire adnak ma tuti Oscart?" címmel. Annyira lehet érezni, hogy semmi más nem vezette a forgatókönyvírókat, csakhogy tutira benne legyen egy két kulcsszó, kulcsmondat, kulcsjellem, kulcsszereplõ, kulcsjelenet, kulcs faji összetétel, kulcstulajdonság, kulcs nemi beállítottság. Így aztán elnyomott amerikai nõk, feketék, fogyatékosok, melegek, nem hétköznapi figurák (békaember) a jó oldalon pipa, gonosz, soviniszta, szûklátókörû fehér amerikai férfiak a rossz oldalon pipa! Elmaradhatatlan táncos, musical betét jelenet pipa! :D Bizarr szex pipa! :D És még sorolhatnám...
Ez a film a legnagyobb jóindulattal sem érdemli meg a 7 pontot. Egy közepes hatocska.

6/10

Ez egy nagyon beteg film, szerintem 2/10. A látványvilág egész jó, de zavarbaejtõen kellemetlen dolgokkal van tele. Többféle módon is próbálta felforgatni a gyomrokat, úgyhogy még szerencse, hogy csak innivalót vettem.
Csak úgy hullott a közönség, csorogtak ki a film alatt, minimum a nézõk negyede elillant. Elvarratlan szál és logikai bukfenc is van benne rendesen, úgyhogy azt ajánlom, másképp töltsétek el azt a két órát.

Egyetértek, Jean-Pierre Jeunet világa szerintem is visszaköszön ebben a filmben, és nekem is inkább az Amelie jutott eszembe (már az elsõ képsorok alatt), nem a Delicatessen, aminek az adott jelenete kapcsán szerintem erõltetett a plágium vádja. Ugyanakkor szerintem ez nem baj! Igen, erre a filmre jellemzõ az eklektika, sok helyrõl kölcsönöz elemeket, amiket aztán remekül vegyít, és ezzel hoz létre új minõséget.
Mindeközben van egy mondandó a mesébe rejtve, ami úgy tûnik, a többségnek nem jött át, különben nem szörnyülködnének a bizarr, korhatáros jeleneteken.
***Spoiler***
Merthogy szerintem ez a film részben arról szól, hogy szálljunk már ki egymás szexuális életébõl, ami lehet egészen bizarr és számunkra érthetetlen, de attól még az õ dolguk, és lehet, hogy számukra mély és érzelmekkel teli. Ha nem errõl szólna, akkor tényleg teljesen felesleges mellékszál lenne a meleg Giles fura udvarlása és megaláztatása a pités fiú által, de szerintem épp az ilyen nem szokványos, de senkinek sem ártó vonzalmakhoz való viszonyulásunkra akart rámutatni a rendezõ egy a valóságban elõfordulóknál bizarrabb kapcsolat meseszerû bemutatásával és megértetésével.
***Spoiler vége***
Mindezzel együtt meglepett, hogy a forgatókönyvet is jelölték Oscarra: a többi jelölést jogosnak érzem (különösen a a rendezés, operatõr, díszlet és hang jelöléseket), de a sztori szerintem a leggyengébb pontja ennek a filmnek, amit itt nem dobnak fel olyan zseniális dialógusok sem, mint pl. a "Három óriásplakát Ebbing határában" filmnél. Ezért lett nálam ez csak 8/10, és bár az említett 4 Oscar nem lenne alaptalan (bár még nem láttam az összes konkurenst), a legjobb film díja szerintem erõs túlzás lenne.

Most látom, hogy az Amelie-s már a 3. vád... :o Szép. http://www.dailymail.co.uk/news/article-5375789/French-director-slams-Guillermo-del-Toro-plagiarism.html

Semmi köze se az Amelie-hez, se a rendezõjéhez, se az írójához. Egy 2015-ös rövidfilm és egy sokkal korábbi, Paul Zindel által írt színdarab miatt vádolják a rendezõt plagizációval. Azért vicces, hogy egy kamu infó miatt két tökéletesen különbözõ mûvet is képesek ugyanolyannak látni az emberek... de ebbõl is tanulunk, hiszen ezt hívjuk kognitív disszonanciának.

https://theconversation.com/the-shape-of-water-plagiarism-accusations-explained-90812

A rendezõ láthatóan nem volt képes fejlõdni a zseniális A faun labirintusa után. Hatalmas csalódás.

Az elsõ mondatom értelmetlen lett, vegyétek úgy, hogy a filmnek köszönhetõ sokkhatás következtében lett az :)

Most jöttem a moziból, úgyhogy eléggé sokkolt az élmény. Úgy mentem el megnézni a filmet, hogy azt a 3 sort tudtam róla, ami ide is le van írva mint cselekmény.
Hááát nem erre számítottunk.
SPOILER
Végül is nem mondom egyértelmûen, hogy nem tetszett, de tény h. nem voltam tõle elájulva....majd úgy 1 év múlva újra megnézem, és akkor már lehet, hogy tetszeni fog....
A leírás alatt belinkeltek egy cikket: "Az Amelie rendezõje lopással vádolja Guillermo Del Torót"
Hát ezt nem csodálom, mert az egész film hangulata ugyanolyan, az öreg fószer lakása, az hogy festeget stb. azt kábé mintha kopipésztelték volna.
Engem a Hibrid c. filmre is emlékeztetett, mert abban is volt egy fura élõlény, amivel okvetlenül dugnia kellett a fõhõsnek és az is kinyúvasztott egy macskát.
Szóval na....hát érdekes film vót.

Happy end

Mivel rájöttem, hogy ha kommentelek sosem kapok választ, így úgy döntöttem, inkább megkérdezem így, hogy a filmnek happy end, vagy tragédia a vége?