Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: A zongorista

Spoiler
Brambilla 2007 ápr. 22. - 20:38:08
(58/258)
Ha történelmileg vesszük, akkor a német tiszt nem biztos, hogy "állat" volt, mert attól, hogy valaki német katona még nem kell szörnyetegnek lennie, persze nagyon sok az volt.
Egyébként a német tiszt jellemét jobban kidolgozhatták volna, bár akkor már túl hosszú lenne a film, õt úgy tudom elképzelni, mint egy a hazáját védõ katonát, akit elragadott a háború és nem is gondol már a civil életre, de meghallja a zongorát és elõtörnek belõle az emlékek és eszébe jut a régi, szép élete. Azt, hogy valaki hogyan válik állattá és hogyan próbál meg újra emberré lenni azt ennél a filmnél sokkal jobban szemlélteti E.M. Remarque ...És azután címû könyve, bár annak pont az a lényege, hogy a háború "állatait" nem lehet újra érzõ emberré alakítani.
Válasz
Vikke 2007 ápr. 22. - 12:20:24
(57/258)
Számomra azért volt nagyon érdekes mert egy emberi sorsot követve mutatta be a történteket. Egy olyan emberrel akinek a kezdetekben mindene megvolt a végére viszont mindent elveszített vagy így vagy úgy.
Válasz
Omachel 2007 ápr. 22. - 08:30:34
(56/258)

Érdekes, új aspektusa a filmnek...

Igen, ebben is van valami, de nézd csak meg, hogyan válik pillanatokon belül a létéért küzdõ állatból ismét mélyérzésû emberré, amint leül a zongora elé...

Egyébként ma megint megy - persze jó késõn, de aki mégis képes rá és van ideje, még nem látta, vagy nem olyan állapotban látta, mint ahogy kellett volna, az nézze meg...
Ez azon filmek egyike, amelyeket meg kell nézni, mert egyszerûen alapmû.
Válasz
10/10
Zolkó 2007 ápr. 10. - 20:34:26 10/10
(55/258)
Én nem tudom, hány százalékos voltam, mikor láttam, de én zsibbadtam tõle, az biztos:) Nagy hatással volt rám, arra emlékszem. Elég nagy távolságra van ettõl a Sorstalanság.
Válasz
Omachel 2007 ápr. 10. - 20:10:06
(54/258)

Bocs, ez inkább a többieknek szólt, mert már vagy hárman jelezték, hogy nem a legmegfelelõbb idõszakban látták, sõt akadt, aki végig sem tudta nézni...
Válasz
Omachel 2007 ápr. 10. - 20:06:59
(53/258)

Hát igen, meggazdagodott rajta... Talán mert jól sikerült film, hiteles alakításokkal...
Nem mint a Sorstalanság, aminek egyébként egyáltalán nem csaptak kisebb nemzetközi promóciót, mégsem voltak rá olyan sokan kíváncsiak (azt azért nem mondom, hogy a kutya se volt rá kíváncsi, de...).
Válasz
Omachel 2007 ápr. 10. - 20:03:54
(52/258)

Eddig is volt egy olyan érzésem, hogy néha mintha nem is egy filmrõl beszélnénk...

Nekem megvan, egyszer jöjjünk össze és nézzük meg újra. Lehet, hogy van olyan, akire most másként hatna...
Válasz
Omachel 2007 ápr. 10. - 20:01:25
(51/258)

Lehet, hogy még egyszer meg kellene nézned...

A Fordított kánont ugyan nem láttam de nagyon sok jót hallottam róla. Az igaz, hogy nem csaptak neki akkora hírverést, mint mondjuk a Zongoristának... meg persze a Sorstalanságnak...
Válasz
Omachel 2007 ápr. 10. - 19:59:14
(50/258)

Én is csatlakozom, azzal a kitétellel, hogy 100%-os voltam, amikor végignéztem, és nincs benne semmi ilyesmi...

Persze ott van a nácik brutalitása a film elsõ felében, de a másik oldalon csak a humánum: még amikor Spielmann rádiónál dolgozó barátja (nem jut most eszembe a neve) szabaduláskor szidja is a németeket a fogolytáborban a film vége felé, azt is megbánja, mikor kiderül, hogy nem mindenki "olyan"... Meg egyáltalán, teljesen más az egész szituáció: éppen arról van szó, hogy a mûvészi finomságot, az emberi humánumot szegezi szembe a brutalitással...
Az már meg csak hab a tortán - és ez számomra az egyik legpozitívabb vonás, hogy a németeket sem csak vadállatként mutatja be (gondoljunk a film végén a náci tisztre, akit megdöbbent Spielmann szuggesztív zongorajátéka és õ lesz az, aki végül majd megmenti majd)...

A Sorstalanságban meg nem a dühöngõ gyûlölet tombol, hanem az a fajta teljességel indokolatan, sunyi és látens gyûlölet, amelytõl nekem személy szerint kifordul a gyomrom...
Egyébként, szerintem nem csak én utálom ezt a filmet: sosem felejtem el, amikor úgy próbálták eladni a boltokban a DVD-t, hogy az olcsó kiadás mellé egy "eredeti filmkockát" is mellékeltek egy mozi kópiából...
Szánalmas...
Válasz
Brambilla 2007 ápr. 10. - 19:56:26
(49/258)
Igen, ilyen háborús-zongoristás film nem volt eddig. Elég sok film van ami megpróbálja bemutatni egy ember ragaszkodását valamihez a "háború sötét fellegei" között, de az a valami általában egy ember (feleség, gyerek, szülõ, stb), nem a zene. De még egyszer mondom, hasonló témában jobb a Fordított Kánon (már csak Morricone miatt is:), de ott nincs ekkora szerepe a háborúnak.
Válasz
zszoltan 2007 ápr. 10. - 19:47:03
(48/258)
Ja igen! Az azután volt, miután lefeküdt a járõrcsapat elé az utcán? Mert én csak addig láttam, kifogyott a kazi...
Válasz
zszoltan 2007 ápr. 10. - 19:31:03
(47/258)
"nem is emlékszem ilyen jelenetre. Visszafojthatatlan dühöngésre sem. De tény, hogy nagyon indiszponáltam néztem meg."
Csatlakozom. Valószínûleg én is az lehettem, mert sajnos csak a fõhõs küzdelme a túlélésért és a varsói gettólázadás maradt meg bennem...
Válasz
Brambilla 2007 ápr. 10. - 19:26:12
(46/258)
Szerintem nagyon gyenge film ahhoz képest, hogy mennyire istenítették mikor a moziba került. Nem maradt meg bennem túl sok minden a filmbõl, én sem voltam 100%-os mikor láttam, de most sem hiszem, hogy rajongva nézném végig. Ha Világháború és zene, akkor inkább a Fordított Kánon, bár abban a háború "csak" befolyásoló tényezõ, nem arról szól a film. Szerintem azért aratott ez a film, mert eddig nem volt ilyen témájú alkotás és Polansky neve is sokat számított.
Válasz
Omachel 2007 ápr. 10. - 18:00:42
(45/258)

Lehet, hogy nincs igazam, de Kertész könyve életem egyik legrosszabb könyvélménye volt...
A filmet pedig borzasztóan amatõrnek, hiteltelennek és unalmnasnak találtam (hol van ez a Zongoristához képest)...
Morricone zenéje viszont valóban megejtõen gyönyörû, ezt nem tagadom. Éppen ezért egyáltalán nem is illett ehhez a filmhez...
Válasz
Omachel 2007 ápr. 10. - 17:56:35
(44/258)

Jó játék a szõrszálhasogatás?

Egyébként egy bizonyos személy szubjektív valóságsíkján lehet az hiteles, ami egyébként az objektív valóságsíkon teljességgel hiteltelen...

Van ilyen...
Válasz
Omachel 2007 ápr. 08. - 14:02:46 Előzmény Redfield
(43/258)

Ha van bennem gyûlölet, ami persze nincsen, legfeljebb egy kis jogosan felgyülemlett harag, ami kizárólag azoknak szól, akik meggazdagodnak a Holocaust demagóg, hazug módon való bemutatásán és kutatásán, nem olyan meglepõ... Hangsúlyozom, KIZÁRÓLAG errõl a pár ezer fõs kisebbségrõl van szó...
Mert miattuk nem tudjuk még mindig az emberiség EGYIK LEGNAGYOBB TRAGÉDIÁJÁT (ilyen sem azelõtt, sem azóta nem történt) az áldozatokhoz méltó módon kezelni...
Az ilyesmin meggazdagodni - szerintem - az egyik legundorítóbb dolog: az emlékezés a legcsendesebb és legszemérmesebb dolog. Emlékezni mécsesekkel és könnycseppekel szokás csöndben és méltósággal, nem pedig harsányan és gyûlölködve...
Szerintem...
Válasz
Omachel 2007 ápr. 08. - 13:51:59
(42/258)

Félreértesz...

Nem arról van szó, hogy a fõhõs ilyen érzéseket táplál egy ilyen fokú trauma után - ez azt gondolom természetes... Sajnos, bár ne kéne ezt a fajta gyûlöletet senkinek megtapasztalnia...
Én arról beszélek, hogy a Sorstalanságnak ez a gyûlölet az EGYETLEN ÉPKÉZLÁB ÜZENETE. És egy mûalkotásnak nem lehet a gyûlölet az üzenete. Mert akkor az nem mûalkotás... És - sokáig azt hittem - irodalmi Nobel-díj csak igazi mûalkotásoknak jár...
Keserûen kellett csalódnom...

De ez a könyv, beszéljünk a filmrõl: ebbõl a regénybõl remek filmet lehetett volna csinálni egy kis pozitív törekvéssel, nem pedig az IPAR kiszolgálásával... Arról beszélek, hogy az igazi mûalkotásban, mégha elbújva, a háttérbe húzódva is: ott a PÓLUS. Egy ember vagy egy eszme, amelyhez viszonyítva minden objektíven és POZITÍVAN megítélhetõ... Még Kaffkánál, még Bulgakovnál is ott van (Kertésznek még stílusa sincsen, nemhogy egy napon lehetne említeni ezekkel az írókkal, úgyhogy az összehasonlítás nem a legjobb)...
A Sorstalanság c. film esetében (mint ahogy Kertész könyvének esetében) semmi sincs, csak GYÛLÖLET...
Elsõdlegesen ebben leledzik a film nagy demagógiája, a többi, a korszak magyarországi körülményeinek vázlatos leírása, hazug színekben való feltûntetése ehhez már csak körítés...
Biztos naiv vagyok, de ha egy alkotásnak nincs más üzenete, mint a gyûlölet, akkor azt nem kéne példaként állítani az emberiség elé...
Kertész könyvébõl úgy csöpög a GYÛLÖLET, hogy szerintem az már veszélyes... Ami a filmet illeti, az egy fokkal jobb, de "õszinte emberi drámának"...
Annak azért nem tekinteném...
Ráadásul, mint már írtam, mint film, a maga objektív valóságában is rendkívül alacsony színvonalat képvisel...
Vázlatos, összecsapott, zenéjét (mely gyönyörû bár, a film üzenetéhez és képi világához a legkevésbé sem illik) és néhány kiemelkedõ képsorát leszámítva nyugodtan eltemethetnénk a felejtés mocsarába...

Válasz
Omachel 2007 ápr. 08. - 12:02:31
(41/258)

Meglehet nem voltam eléggé világos, márpedig ebben a témában óvatosan kell nyilatkozni...

Hogy egészen pontos legyek: a Sorstalanság az MEGMAGYARÁZHATATLAN ÉS BETEGES GYÛLÖLETRÕL, a Zongorista a MÛVÉSZ FELÜLEMELKEDÉSÉRÕL ÉS FELADATVÁLLALÁSÁRÓL szól. Ráadásul a Zongorista megtörtént történetet dolgoz fel, míg a SORSTALANSÁG A DEMAGÓGIA netovábbja. A regény utolsó húsz oldalán az emberiség kollektív gyûlöletének üzenetét közvetíti a fõhõs által (a filmmel természetesen ugyanez a helyzet), amely egy igazi mûalkotásnak NEM LEHET üzenete, mert annak legalapvetõbb kritériumaival ütközik. Arról nem is beszélve, hogy a csendõrséget (ami miatt különösen elfogult vagyok, hiszen nagyapám is az volt), a magyar államaparátust demagóg, hazug színekben tünteti fel - abszolút szándékoltsággal -, ráadásul, mint film is abszolút csapnivaló, ritka rossz és hiteltelen alkotás, alig egy-két figyelemreméltó színészi alakítással (Nagy Marcell egyenesen borzalmas).
A Zongorista gyönyörû, fájdalmas emberi dráma, egy nép és ezzel együtt egy ember borzalmas traumájának lírai ábrázolása igen magas mûvészi színvonalon. A színészi alakítások és az események ábrázolásának hitelességéhez kétség sem férhet.
És mint rendezõ, HANGSÚLYOZOM, MINT RENDEZÕ (KOLTAI, MINT OPERATÕR ZSENIÁLIS) Polanski, már csak koránál fogva is sokkal jelentõsebb.

A hasonlóság mindössze annyi, hogy mindkettõ ÕSZINTE MEGNYILVÁNULÁS ÉS UGYANAZ A TRAUMA SZÜLTE.
Válasz
Redfield 2007 márc. 31. - 02:42:40
(40/258)
Lehet benne valami, hogy nagydobra verik, de ez feleannyira sem undorító, mint az, amit velük tettek a holocaust alatt, ha ennek csak a fele is igaz. Szóval nem tudom... ki milyen nézeteket vall, ebbe ne is menjünk bele, mert semmi értelme, és nem is ez a megfelelõ hely, de ne beszélj szerintem olyan elfogultsággal meg felháborodással, mintha ott lettél volna, és tudnád mi történt, mert mondjuk átélted volna. Mi nem éltük át (szerintem szerencsére) és inkább nyílvánítsák egetverõ tragédiának az emberiség történelmében, mint hogy pirospont-nak. A gyûlölködés nem vezet sehová. Az meg ha nem osztozol a sajnálatban, meg az önsajnálatukban, az teljesen érthetõ, és elfogadható dolog.
Válasz
Newcastle United 2007 márc. 30. - 14:30:54 Előzmény Omachel
(39/258)
Kertész Németországban él.
Válasz