A rendező pasas nem dokumentumfilmes!
A közel 51 millió amerikai dollárból készült film, a nyitóhétvégéjén, majdnem elérte a 10,5 millió amerikai dolláros kezdést a tengerentúlon.
A Dizniben is több a valóság.
http://filmsomnia.hu/alfa-alpha-2018-kritika/

A hideg-száraz klíma vitte el a neandervölgyieket?
#klímaváltozás #neandervölgyi #régészet

Az ötlet nem új, miszerint a markánsan hideggé vált európai klímának köszönhetően váltotta fel az alkalmazkodóbb H. sapiens a kontinensen addig uralkodó neandervölgyieket, egy új, nemzetközi kutatás most bizonyítékot talált az elméletre.
A Déli- és a Keleti-Kárpátok két barlangjának cseppkövei izotóp-összetétele és növekedési változásai nyújtottak lehetőséget a korabeli klíma részletesebb elemzésére, s évtizedes felbontású, hőmérsékletre és csapadékhozamra vonatkozó adatokat tudtak kinyerni belőlük a kutatók. Ezen adatokat azután grönlandi és más európai klíma-adatsorokkal hasonlították össze, illetve illesztették be azok gyenge felbontású hézagaiba. A barlangi adatokban olyan részletekre is fény derült, mint a talajbaktériumok aktivitása, ez pedig a talaj szervesanyag-tartalma révén a növénytakaróval is összefügg, így azt is meg tudták határozni, hogy pontosan mikor milyen növényzet uralta a közép-és kelet-európai területet.
Két különösen hideg és egyúttal szárazzá váló időszak részleteire derült így fény (a grönlandi jégminták sorában elfoglalt helyük alapján GS12 és GS10 nevet kapták), a korábbi mintegy 44 ezer éve kezdődött és egy évezreden át tartott, a későbbi pedig 40800 éve indult és 600 éven keresztül hatott.
Az időszakok során a ligetes, tundraszerű erdőségeket felváltották a sztyeppére jellemző nyílt puszták, s a drasztikusan megváltozott környezet szűkíthette le a neandervölgyiek életlehetőségeit. A klímaváltozás a vadászható állatok sorát is drasztikusan megváltoztatta, s a neandervölgyiek által elsődleges élelemforrásként használt nagyvadak eltűnése lehetett a probléma hátterében. A modern ember kevésbé volt „válogatós”, a vadászatot a halászat is kiegészítette, illetve jelentősebb volt az étrendjében a növények aránya is, így a megváltozó körülményeket könnyebben átvészelték elődeink. Nyugat-Európában ugyan kevésbé volt drasztikus a változás, de a korábban ott élő tulokformákat (bölények, bivalyok, marhák) ott is rénszarvasok váltották fel, s a neandervölgyiek kimondottan előnyben részesítették a nagyobb testű (és nyilván több húst adó) tulokformákat. A gyors, pár évtized alatt lezajló klímaváltozás során a fő zsákmányállatok élőhelye megfogyatkozott, s a neandervölgyiek nem tudták ugyanilyen gyorsasággal lekövetni a változásokat. A kutatók véleménye szerint tehát nem egyszerűen kiszorítottuk a neandervölgyieket, hanem azok kevésbé sokszínű étrendje miatt kevésbé voltak alkalmazkodóképesek, s ezzel a klíma sérülékenyebbé tette a népességüket.

A két hideg-száraz korszak ideje megegyezik a régészeti leletekben talált, a neandervölgyiek eltűnését jelző nyomokkal: ugyanekkor csökkent le a létszámuk mind a franciaországi, mind a Duna-völgyében egykor fennállt fő lakhelyeiken, s ugyanebben az időben kezdtek a modern emberek terjeszkedni. A H. sapiens első nyomai Európában kb. 45 ezer évvel ezelőttiek, míg a legutolsó neandervölgyiek 40 ezer évesek. Feltételezik, hogy a korábbi, 44 ezer éve lezajlott ezer éves száraz-hideg korszak során gyérült jelentősen a neandervölgyiek száma, majd a későbbi száraz-hideg periódus véglegesen megpecsételte a sorsukat. A régészeti leleteken túl a genetikai adatok is jelzik a populációk méretének változásait, s ez utóbbiak szintén egyeznek a hideg-száraz klíma időszakaival. Az ismétlődő hideg korszakok során a neandervölgyi népesség száma csökkent, majd a köztes melegebb időszakokban növekedett, ám ez a fluktuáció lefelé ívelő tendenciát jelzett. A hidegek során leesett népességük nem tudta visszanyerni korábbi elterjedési területeit, s közben apránként a H. sapiens is beszivárgott, s apránként, a populációjában szintén észlelhető fluktuációkkal (és ezekkel együtt járó különböző kultúrák váltakozásával) átvette az üresen maradt élőhelyek feletti uralmat.

A két emberfaj közti találkozások száma kisebb lehetett, mint korábban vélték (az utolsó neandervölgyiekre vonatkozó adatokból korábban azok 30 ezer éves voltát feltételezték, azonban ezeket az adatokat azóta 40 ezerre módosították), így annak az esélye, hogy mi irtottuk volna ki közvetlen konfliktusok révén őket, meglehetősen visszaesett. A GS12 idején a közép- és kelet-európai neandervölgyi népesség nagyjából elfogyott, majd a GS10 ideje alatt a nyugat-európai népességük is hasonló sorsra jutott. Az a néhány ezer év, amelyet egymás mellett töltöttünk el a gyéren lakott, hideg kontinensen, csak arra lehetett elegendő, hogy a kevéske neandervölgyi beolvadjon a modern ember populációiba.

A kutatás eredménye a PNAS augusztus 27-i számában teljes egészében olvasható:
http://www.pnas.org/content/early/2018/08/21/1808647115

Az Alfahím mióta nőstény ? Ezt azért gondold újra. Mellesleg az alfahím kifejezés jóval késöbb keletkezhetett.

http://cdn.sci-news.com/images/2014/01/image_1734-Neanderthal-DNA.jpg

Ha így nézett volna ki a főszereplő , akkor senki nem kritizálta volna filmet. :D

A kutya dögevő, vedd számításba ha szelídítésről papolsz.
kecskét, juh, szarvasmarhát(utóbbit, amikor már melegedett az éghajlat)előbb szelídített háziasított az ember mint kutyát vagy farkast. A közös vadászat nem egyenlő a barátsággal, csak
összekötő kapocs haszonszerzés céljából.
Egyébként a filmben farkas-német juhászkutya párosításából született állat szerepel, amiért a farkasra hasonlít jobban az csak az erős genetikai állománynak köszönhető ami elnyomta a kutyafajta gyengébb feno-geno tulajdonságát, jellegét.
A farkas nem véletlen, hogy nehezen idomítható állat. Minimál dolgokra tanítható.( pl, ne harapjon, simogatható legyen, de ez nem általános). Kergetőzni az egy adottság, nem igényel tanítást.
Az irány egyszerű. Film, vágási folyamat.

A film egy mese, még csak nem is fikció!

Pénz beszél kutya ugat!
Hűség.

A film kicsit "meseszerű, hihetetlen jelenetekkel. Pl: szikláról leesik az özönvízbe, kimegy a bokája, utána újból a szikla tetején látjuk, özönvíz már nincs.. Valóban nem mai ember kinézete volt az ősembernek ebben az időben...stb. DE nem is ez a lényeg!! A lényeg egy mondat: A "farkasféle " háziasítása, az ember és a kutya barátsága. Aki akcióra, nagy izgalomra vágyik, az NE nézze meg. Csak az értheti meg mélyen a mondanivalóját, aki szereti a kutyákat, együtt érez velük és foglalkozott a tanításukkal. Tökéletesen bemutatja a "szelídítés" folyamatát. Ehhez kellett a rendezőnek, forgatókönyvírónak valamit kreálni 96 percre nagy vonalakban, követhető eseményekkel, pontos összefüggések nélkül. Szerintem így pont annyit adott, amennyit kellett.

Nézz már körbe, mennyi a visszaeső! xd
Igyál egy kávét, és egyél egy rántottát.

Azon röhögtem, hogy miközben a manikűrözött körmű. frissen borotvált " Ősember " mai érzelmekkel filózott.... és alfának nevezte el a kutyust... ( nem, nem a farkast ).... az alfa egy görög betű... ami pár ezer évvel később keletkezett... KB. ennyire hiteles a film...de az amerikai klisék működnek... lógni valahonnan muszáj... nevetséges és primitív mozi az agyhalottaknak....

Nagyon jó kis mozi volt. Fantasztikus képek, gyönyörű farkas. Egyszerű történet a gyerekek is értették. Végig lekötött. Nem értem a sok negatív kritikát. Szerintem sokan olyan elvárásokkal ugrottak neki a filmnek, hogy eleve nem volt esélyük élvezni.

Most azon rágódni, hogy nem is így történt a farkas megszelídítése, hogy az akkori emberek nem így beszéltek, vagy az index kritikája, hogy mindenkinek egészségesek a fogai (nem tudom az a cikk író mint gondolt 20 000 éve tömték magukba az emberek a cukros kajákat meg a kolát no meg a pékárút?).

Na szóval lehet ragadni, csak akkor kb semmilyen filmet ne nézzen az ember mert egy 90 perces moziba nem lehet hézagmentes sztorit csinálni.

Szóval én élveztem. Gyerekeknek is ajánlom! A gyerkőceim nagyon szerették.

A barlangban a sziklán farkas ült a fiú mellett és nem kutya.
Bebaszna ha farkas fogsora lenne egy kutyának.

Roppant bárgyú film, nem túl jó színészekkel, tele következetlenséggel, vagy inkább képtelenséggel. SPOILER Emberünk lezuhan egy szikláról, egy peremen landol, de túléli. Ezt még el is hiszem, hogy lehetséges. De miután több csontját összetörte, úgy menekül meg, hogy olyan hosszan kapaszkodik a szikla peremébe, hogy ezalatt az esővíz feltölt egy szorost olyan mélyen, hogy emberünk többszáz méter zuhanást túlél, na az már több, mint nonszensz. Nálam a film élvezhetősége itt ért véget. A 10/2 pontot a kutya kapja.

Volt az Alfa, Béta meg az analfabéta.
Rajzolj két nádbugát (j)

A lényeg, hogy többen mennek be a moziba a hogyan lett a kutya az ember legjobb barátja, mint mondjuk sólyomszem és a farkas, farkaskutya barátsága.
írásos kommunikáció
A barlangrajzok nem tekinthetők a lakóhely dekorációjának, mivel a barlangokon belül általában nehezen megközelíthető helyeken helyezték el őket. Egyes elméletek szerint kommunikációra, mások szerint szertartásokra használták. A képek világszerte hasonlóak, fő témájuk az állatok. Az emberek többnyire kézlenyomatként jelennek meg, mégpedig a kéz körülfújásával.

Kőkori kultúrák még a 20. században is léteztek.
A neolitikus kultúra i. e. 10 000 után jelent meg Elő-Ázsiában (Irán), és onnan terjedt kelet és nyugat felé. Korai neolitikus kultúra alakult ki Délkelet-Anatóliában, Szíria és Irak területén i. e. 8000 körül. Az első élelemtermelő közösségek Délkelet-Európában i. e. 7000 körül jelentek meg, Közép-Európában i. e. 5500 körül. Az ötletek terjedési és az emberek vándorlási hullámaival a neolitikus jelenség innen terjedt Nyugat- és Észak-Európa felé i. e. 4500 körül. A korai neolitikus állattenyésztés pár vadon élő és háziállat, juh és kecske tartására korlátozódott.

Arra nem gondoltál mondjuk, hogy az alfahím szóból ered az Alfa név? Az más kérdés hogy szuka volt! De attól még ez a magyarázat teljesen helytálló szerintem! Persze hogy nem a görög abc.

Utolsó sor utolsó kép, Övé volt az első saját tulajdonú öngyújtó. Mindig eldugta a többiek elől, hogy mindig csak az övé maradjon.

"Legyen Alfa a neved..." ( Alfa a görög ábécé első betüje ) De akkor még hol voltak a görögök?

Mit gondoltál, mire ülsz be? Az Alfa holdbázisra?!
Lassan egy rötyit is beépíthetnének a terembe. Csókolóznak, telefonálnak nevetgélnek felzabálják a büfét.
Kéne oda egy figyelmeztető ember.

Nagyon jó, aranyos (mert vannak benne állatok) mese egy csoportról, de akár igaz történet is lehet. Nem tudhatjuk nem voltunk ott.
A kutya háziasítása az emberrel kötött barátsága hosszú folyamatot ölel át, érthetőbben; nem lett egy sem több generációból szobakutya, ezt barlangrajzok jól bizonyítják.
A gyerekek se tanuljanak ebből a filmből túl sokat, annyi elég, hogy szeressük, tiszteljük az állatokat.
7/10
A mai kutya a késői miocén (földtörténeti kor 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött) korszaktól a mai időkig alakult ki a Cinodesmus törzs leszármazottjaként és közvetlen eredetét a Tomarctus néven ismert családból veszi. Ebből alakultak ki a farkasok másik vonalon rókák, és fennekek .
A kutyafélék 4 fejlődési vérvonalat követtek.
A kutya háziasítása kb. a középső korszakra i.e. 8000-re tehető.
(Az 10 és nem a filmben említett 20 ezer.)
A legrégebbi leletek a Keleti-tenger menti Kjökkenmöddingerek-ből kerültek elő.

egyszerűen borzalmas.