Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Álmodozók

Spoiler
sushi 2008 okt. 27. - 13:52:56
(141/201)
egyébként szerintem, aki ismeri Bertolucci-t az tudja, hogy nem várhat mást ettõl, mint perverzítást ...ez a nagyszerû benne...:)hisz nézzük csak az Utolsó tangó Párizsban-t ...gyönyörû...kihagyhatatlan...ja és alapja az, hogy akkoriban nagy botrányt keltettek ezek a perverzítások...az egyik ok, hogy felfigyeltek Beroluccira....


ez a balos oldalhoz meg csak annyit fûznék, hogy a baloldali erõk kiálltak a diákok mellett, amelynek eredményeként megkezdõdtek a tárgyalások...és ezzel nagyon sokat segítve nekik...
Válasz
10/10
Nerv 2008 okt. 27. - 13:50:06 10/10
(140/201)
"Ez a film is olyan, hogy vagy magával ragad a hangulata, vagy nem. S ehhez nem kell se szexuálisan perverznek lenni, se szélsõbalosnak, se maoistának, se '68-asnak (pl. én pont a fordított évben születtem, '86-ban 8D)."

Ezzel teljesen egyetértek:) Biztos vagyok benne, hogy a film akkor is megragadott volna, hogyha nem fedezek fel némi hasonlóságot önmagam és a szereplõk között.:) (Pl. tetszett nagyon a Romper Stomper és a Trainspotting is, pedig sem náci sem heronista nem vagyok.:)
A világ szépségét valóban az adja, hogy "mi mind egyéniségek vagyunk;)" bár az azért szerintem elég gáz, hogy van, aki már a meztelenségtõl besokall.. (Fõleg, ha ez az illetõ esetleg tizen, huszonéves..nem tudom mi lesz így a világból.)
És általában ezek azok az emberek is, akik meg akarják mondani, hogyan gondolkodjunk, milyen erkölcsök szerint éljünk, mi tetszen stb.
(Mellesleg, amit most sokan "perverziónak neveznek, - testvérek közötti szerelem, - az az ókor népeinél, és nem csak Egyiptom fáraóinál pl. teljesen természetes, megszokott dolog volt, bár, ahol nem volt megszokott, - Róma pl., - ott is gyakran elõfordult: Clodius tribunusnak pl. mindkét nõvére a szeretõje volt, ahogyan Caligula is húgába, Drusillába volt szerelmes, meg persze le is feküdt vele. Akkor is bomlott meg teljesen az elméje, amikor szegény lány meghalt. Szerintem épp ezért a perverzió szóval eleve óvatosan kell bánni, mert nagyon vékony a határvonal a "perverz" és a "normális" között.)

Mellesleg én is szeretem a "fordított jeleneteket":) És persze az érzékiséget is.:) Még akkor is, ha esetleg öncélú. Bár ebben a filmben szerintem sem volt az.
Válasz
9/10
filmbolond 2008 okt. 27. - 13:00:17 9/10
(139/201)
Köszönöm! Tényleg...meg kell néznem még1x a filmet, mert ezek a pillanatok kimaradtak nálam, csak arra emlékszem, hogy nagyon jó volt a képi ábrázolás, mint a többi filmjeinél is. (Pl. az utcai jelenetek is nagyon tetszettek. )
Greata Garbora emlékszem a Krisztina királynõbõl. Ugye, ez az elsõ szerelmi éjszakája után volt?
Válasz
10/10
Tenebra Mors 2008 okt. 27. - 12:58:45 10/10
(138/201)
Nekem is, s látom, sokaknak. De szerintem a negatív vélemények, nemcsak itt, fõleg azért vannak róla, mert ennyire szexuálisan perverz az egész, és a felszínen úgy látszódhat, ez öncélú. Én sok olyat ismerek, aki, ha meglát egy meztelen nõi testet egy filmben, az már "szar", meg "pornográf".
Pedig ezesetben nagyon elvétik szerintem a mûvet.
Persze azt semmiképp nem mondom, hogy mindenkinek szeretnie kellene, meg nem ezzel akarom védeni a filmet. Akinek nem tetszik, annak nem tetszik, nem vagyunk egyformák. Sõt, ez a szép az emberiségben, hogy egyéniségek vannak (remélhetõleg), akiknek más az ízlésük.
Illetve tényleg az sem garancia, hogy egy nagy nevû rendezõ, mint Bertolucci, rendezi a filmet. Egyik szerzõ sem szent, csak azért, mert kanonizált.

Ez a film is olyan, hogy vagy magával ragad a hangulata, vagy nem. S ehhez nem kell se szexuálisan perverznek lenni, se szélsõbalosnak, se maoistának, se '68-asnak (pl. én pont a fordított évben születtem, '86-ban 8D).
Nekem a perverz jelenetek is bejöttek - én nem szoktam megbotránkozni az ilyenen, sõt, szeretem az érzékiséget. De persze nem ezért tetszett, ez csak egy része a filmnek, a felszín. A hangulat a lényeg, ami, mint mondtam, vagy magával ragad, vagy nem.
Válasz
10/10
Nerv 2008 okt. 27. - 12:50:17 10/10
(137/201)
Én nem botránkoztam meg.:) Nekem tetszettek.:))
Válasz
10/10
Nerv 2008 okt. 27. - 12:48:26 10/10
(136/201)
"Kezdjük az alapvetõ tévedéssel: '68 egyáltalán nem a baloldali felvonulásokat, lázadásokat és Párizst felforgató forradalmi tetteket jelenti - ha meg mondjuk más nyugat-európai országokról beszélünk, pláne nem, Prágáról nem is szólva, ahol egyenesen a te általad ÉLTETETT államszocializmust váltotta fel egy emberarcúbb valami - és mivel Csehszlovákia a legliberálisabb ország volt a barakk mögött, ez nagyon nagy fokú liberalizálódást jelentett.
Ezzel tessék szembenézni végre, kedves szélsõbalos barátaim!"

Ezt felfogtam:) Valamiért azonban makacsul élt bennem a hit, hogy most fõleg a párizsi 68-ról beszélünk.:) A többi esemény igazából hidegen hagy, Prága is, hol a bolsevizmussal szemben a kapitalizmust szerették volna restaurálni. (Elhiszem, hogy a liberalizálódás jobban hangzik, szerintem azonban a restauráció helyesebb kifejezés.) Tõlem a bolsevizmus legalább annyira távol áll, mint kapitalizmus, a Leninrõl írtakkal még egyet is értek, (van is valahol olyan vers, ami úgy kezdõdik, hogy "Moszkvát vörös cárok szennye lepte/Lenin, Sztálin, Brezsnyev, Trockij" sajnos nem emlékszem, hogy van tovább) ennek ellenére nem tudtam nem mély szimpátiát érezni Theo iránt, akár maoista, akár nem, és természetesen a film végén sem a rendõröknek szurkoltam..
Mellesleg nem tudom, hogy én speciel hol éltettem az államszocializmust.:) Csak annyit írtam, hogy szélsõbalos vagyok. A szélsõbal azonban nem egyenlõ a bolsevizmussal. Már a trockizmus sem színtiszta bolsevizmus pl., az anarchoszindikalizmus, anarchokommunizmus, vagy a szimpla anarchizmus (ha egyáltalán létezik olyan) pedig még annyira sem.
Ajnánlott olvasmány: George Orwell: Hódolat Katalóniának
Szerintem mindenkinek el kellene olvasnia azt a könyvet, aki kicsit jobban mélyére szeretne látni a XX. századnak.
(Mondjuk az poén ebben a filmben, hogy így olvasgatva a hozzászólásokat, mindenki csak azt látja, vagy akarja meglátni benne, amit szeretne.:) Köztük én is, de a politikai paletta másik oldalán helyet foglalók szerintem még inkább.)
Válasz
10/10
Tenebra Mors 2008 okt. 27. - 12:39:05 10/10
(135/201)
Azokról a bevillanásokról beszélek, régi, fekete-fehér, többnyire harmincas évekbeli filmekrõl. Mikor valami jellemzõ jelenetet eljátszik valamelyik szereplõ, utána megjelenik egy filmbetét ugye. De tényleg ezt csak akkor lehet felismerni, ha az ember legalább belenézett a filmbe.
Sokszor elég csak egy-egy mozzanat, még említeni sem kell a filmet.
***Spoiler***
Pl. ilyen volt a Freaks. Ennek nem mondták ki a nevét, de mivel nekem ez meg is van, így egybõl rájöttem, mikor mutatták. http://us.imdb.com/title/tt0022913/
Ennél pl. az volt a lényeg, hogy köztük, hármójuk közt és a "szörnyek" között teremtett egy asszociációs-intellektuális kapcsolatot. Ugye a Freaks-ben egy cirkusz jelenik meg, ahol látványosságként mutatják a különféle torz embereket (pl. extrém kis fej). S ezek a hagyományos társadalom számára torzak, megbotránkoztatóak. Nos, ugye e három fiatal is ilyen: megbotránkoznak rajtuk a szülõk. De nemcsak a szülõk: itt, e fórum néhány hozzászólásából is lemérhetõ, hogy a nézõk is megbotránkoznak rajtuk. Szóval ez a film is egy "Freaks" 8D.
Illetve ott van a Krisztina királynõbõl is a híres jelenet. Mikor Elisabeth ébresztgeti Matthew-t, s hozzáér mindenhez a szobában. Egy-az-egyben leutánozza azt a jelenetet, amit Greta Garbo is csinál. http://www.youtube.com/watch?v=hCQ33Nqno5Q
http://us.imdb.com/title/tt0024481/

Meg még van egy csomó, csak most nem jut eszembe hirtelen mind 8D. De ezek maradtak meg bennem a legjobban. Na, meg a múzeumi futás is tök jó - bár azt a filmet pont nem láttam.
Válasz
9/10
filmbolond 2008 okt. 27. - 12:15:51 9/10 Előzmény Tenebra Mors
(134/201)
"De a legjobb oldala a filmnek szerintem mégis a filmes reflexiók. Igaz, ezek percekig sem tartanak, tehát ezek amolyan mozgatórugói a filmnek, de nagyon élveztem mindet! "

Légy szíves, írjál ezekrõl bõvebben! Valami nekem is feltûnt, de én nem járok (jártam) filmszakra, ezért érdekelne a bõvebb magyarázatod...ha erre jársz.
Válasz
Vinogradov 2008 okt. 27. - 10:20:50
(133/201)
Kezdjük az alapvetõ tévedéssel: '68 egyáltalán nem a baloldali felvonulásokat, lázadásokat és Párizst felforgató forradalmi tetteket jelenti - ha meg mondjuk más nyugat-európai országokról beszélünk, pláne nem, Prágáról nem is szólva, ahol egyenesen a te általad ÉLTETETT államszocializmust váltotta fel egy emberarcúbb valami - és mivel Csehszlovákia a legliberálisabb ország volt a barakk mögött, ez nagyon nagy fokú liberalizálódást jelentett.
Ezzel tessék szembenézni végre, kedves szélsõbalos barátaim!


Elõször is: a film egyik hatalmas igazsága, hogy '68-at a mozi indította be. És az a mozi, ami '68 szellemét jelenti, Truffault-tól Antonioni-ig egy nagyon is értelmiségi liberális közegben született, vált népszerûvé és terjedt el - amit fiatalságnak hívnak.

Ami '68 forradalmi mivoltát jelenti, ahhoz egyik kedvenc, G. B. Shaw idézetemet citálnám: "Minden ember, aki valami kiemelkedõt visz végbe az életben forradalmárként kezdi. És mégis: a forradalmak eddig még egyszer sem rázták le a zsarnokság igáját, hanem mindig csak egy másik vállra gördítették tovább."

Ha '68 a klasszikus értelemben vett forradalom volt (ahogy Shaw is értette), tehát, konkrét összecsapásokban megnyilvánuló, valamilyen pozitív vagy pozitívnak kikiáltott eszméért folyó harcszerûség, akkor az égvilágon semmit nem ért el.
Az, hogy pár maoista meg trockista fiatal felforgatta egész Párizst (amirõl egyébként a film alapjául szóló könyv, melynek írója a film forgatókönyvírója, Gilbert Adair, rendkívül sokat értekezik), nem hozott SEMMI KÉZZELFOGHATÓ eredményt.
Ha az "emberölõ kapitalizmus" ellen küzdöttek, az '68 után ugyanúgy folytatta mûködését, mint elõtte.

Ellenben az, hogy a mozit valósággal megreformálta a modern filmek betörõ áradata, amelyek végre valóban a FIATALOKHOZ ÉS A FIATALOKRÓL szóltak és a liberalizmus eszméje, egy új aspektusban ugyan és sokadszorra, de soha nem látott gyõzelemre jutott, forradalmi tett volt bár, de semmi köze ahhoz, amit Lenin és Trockij mûvelt (Lenin maga mondta ki, hogy õ a vörös Nagy Péter, tehát egyenes folytatója a Romanov típusú cárizmusnak (ami Európa történetének egyik leghosszabb ideig országló és legvéresebb diktatúrája volt) - csak ezt késõbb nem nagyon propagálták), sem ahhoz ami '48-ban vagy '56-ban Mo-n elbukott.

Sokkal jobban hasonlított viszont mondjuk ahhoz, ami a XIX. században az iparban lejátszódott - bár ennek hasznosságát ma már különösen is erõsen vitathatjuk, míg '68, bár negatív folyamatokat is beindított, mint minden radikálisan megnyilvánuló eseménysor a világtörténelemben, mégis inkább pozitív, mint negatív változásként értelmezhetõ.

Folyt. Köv.
Válasz
zampano 2008 okt. 27. - 00:51:35
(132/201)
Ha megnézzük a negyven évvel ezelõtti nyugat-európai fiatalság vonzalmait a baloldal címeres tömeggyilkosaihoz, és összehasonlítjuk a maiak Hitler-szimpátiáival, akkor valahogy el kell számolnunk a szembeötlõ formai hasonlósággal.
A negyven évvel ezelõtti helyzet tökéletesen más volt. A szülõk elleni lázadásnak azért lehetett szerves tartozéka a Sztalin és Mao Ce-Tung iránti rokonszenv, mert a szülõket magukat lelkifurdalás fûzte a társadalom egy méretben tekintélyes, tekintélyben azonban méreten aluli rétegéhez, a munkássághoz. A Sztalin iránt kimutatott barátság természetesen elképesztõ és visszataszító lehetett, de semmiképpen sem volt köznevetség és gúny jogos tárgya, éppen a meghasadt lélek miatt. Így kiválóan alkalmas volt a szülõk korosztálya elleni lázadáshoz - a szülõk felrepedt szemhéját bokszolták vele. Ma azonban a társadalomban legfeljebb néhányan éreznek valami elmulasztott kötelességteljesítés - tudatot hajléktalanok, öregek iránt, és ezeknek a számon kívülieknek az égvilágon semmi közük Hitlerhez. Ennélfogva a Hitler-rokonszenv nem képes átvenni a negyven évvel ezelõtti Sztalin-recepció szerepét. A korosztály nem tud "feltörekedni", nincs fegyvere a lázadáshoz.
Válasz
10/10
Nerv 2008 okt. 27. - 00:46:42 10/10
(131/201)
Valóban elég megosztó ez a film:)
Szerintem sokkal inkább az az olcsó demagógia, hogyha 68-at elvitatják a szélsõbaloldaltól.:) illetve azt mondják, hogy, akik az utcára mentek, maguk sem tudták mit akartak..
Anarchisták, trockisták és maoisták nélkül nem lett volna 1968.
Liberálisok legalábbis elég ritkán csapnak össze rendõrökkel és dobálnak rájuk molotov koktélokat (jobbosok is leginkább csak nálunk, dehát nem véletlenül kapta Mo. az Abszurdisztán nevet.:) Ilyet csak olyan ember tesz, akit forradalmi elszántság fût és egy szebb jövõért indul harcba, nem pedig azért, hogy véget érjen holmi "liberalizálódási folyamat." (Ha jól értem ezt a gondolatmenetet, akkor most, ha én azt akarom, hogy legális legyen a marihuána, meg a melegek is házasodhassanak, akkor ki kellene mennem az utcára egy sarló-kalapácsos zászlóval, és összecsapnom a rendõrökkel:P)
Ha már liberalizmus, szerintem azt ebben a filmben pont Matthew képviselte, aki elhitte, hogy puszikkal világot válthat meg, és nem fogta fel, hogy erõszak nélkül nincs változás, nincs történelem, különösen pedig forradalom nincs.
Válasz
Vinogradov 2008 okt. 26. - 23:30:50
(130/201)
Egyébként nagyon örülök, hogy ennyien megnézték, és ennyi embernek tetszett...

Én már mindent leírtam korábban, amit fontosnak tartottam elmondani vele kapcsolatban.

Alapmû és kihagyhatatlan alkotás...
Meglepõen megosztó nálunk, de hát nekünk "még sokat kell tanulnunk ideológiailag"...
Válasz
Vinogradov 2008 okt. 26. - 23:27:27
(129/201)
"A filmélmányt egyébként kicsit elrontotta az azt követõ értelmiségi okoskodás, miszerint a 68-asok maguk sem tudták mit akartak. Ez 68-nak a lehetõ legundorítóbb meghamisítása. Szerintem ugyanis a 68-asok nagyon is tudatosak voltak politikailag (ultrabalosok, anarchisták, trockisták, maoisták) és sokkal jobban tudták mit akarnak, mint mondjuk mi 56-ban. Egyszerûen össze akartak zúzn a régi áporodott polgári társadalmat és helyettesíteni azt egy szabadabb világgal. Magyarán: forradalmat akartak, meg akarták változtatni a társadalom szerkezetét."


Hát ez aztán a szélsõbalos demagógia csimborasszója!

'68 sokkal inkább volt egy liberalizálódási folyamat egészséges lecsapódása, mint valami trockista-maoista cirkusz, csak a szélsõbal akkor is, azóta is, minden áron ki akarja sajátítani magának. S még az is, hogy rengeteg baloldali érzelmû fiatal vett részt benne, nem jelenti azt, hogy mindegyik ideológiai értelemben tudatában lett volna a dolgoknak, s akik mégis, azok sem voltak messze mind maoisták, trockisták stb., akik meg mégis, azoknak a 90%-a elég hamar kinõtte...
Válasz
offtopic
Vinogradov 2008 okt. 26. - 23:18:13 Előzmény Nerv
(128/201)
"Tetszett, mert magam is szélsõbalos vagyok."

Hát, azért pont ne tetsszen a film, mert önmagában a szélsõbalosságnak nem sok köze van a film témájához.



"Nem akartam egyébként feltétlenül 56-ot idekeverni, de szerintem akkor semmi statrégia nem volt, csak annyi, hogy "ruszkik haza," ez pedig egy gyõztes forradalomhoz igencsak kevés. Ha nem jönnek be a szovjet tankok a reformkommunisták, libsik, jobbosok stb. egy idõ után minden bizonnyal egymásra lövöldöztek volna, és magasról tettek volna a nemteti egységre."

Látom, nem csak '68-ról, de '56-ról is furcsa tévképzetek élnek a fejedben...
Válasz
offtopic
sushi 2008 okt. 26. - 22:55:32 Előzmény Nerv
(127/201)
nekem meg te tesztel...:)
Válasz
9/10
filmbolond 2008 okt. 26. - 22:53:36 9/10
(126/201)
Hát...azért ezzel nem értek egészen egyet. Mindenki tudja a filmvilágban, hogy Bertolucci a ma élõ egyik legnagyobb rendezõ és nem kis misi és azt sem nagyon állíthatja senki komolyan, hogy most (pár éve) Bertolucci jóval maga alatt produkált,kb. a kis misi szintjét nyújtotta.

Elismerem, hogy egyéniségtõl is függ, hogy kinek milyen film tetszik. De az nem hangulattól függ, hacsak az illetõnek nem percrõl-percre változik az egyénisége.
Válasz
sushi 2008 okt. 26. - 22:19:31
(125/201)
Elfelejtettem a lányról írni, ami szerintem megemlítésre méltó...annyira határozott jellem, annyira magabiztos...nagyon tetszik...tiszta anya típus a fiúk belé kapaszkodnak mint két kisgyerek ami a képekrõl is kiderül...olyan furcsa, mert mégse tud a testvérétõl elszakadni, nélküle teljesen megborul...de például akkora szexuális vággyal rendelkezik, pedig mégis csak szûz...ami mondjuk nem feltétlenül üti egymást...de Theo határozza meg az életét, elvesztette elõtte a szûzességét...hozzá köti az egész életét...szóval nagyon érdekes...mellesleg nagyon bejön ez a lány, mind stílus, mind tulajdonságával felruházva...
Válasz
sushi 2008 okt. 26. - 22:11:44
(124/201)
eszméletlen, hogy ez a bertolucci még a mai világban is fenomenálisan nagyon tud alkotni valami fantasztikus...
nagyon tetszett a film, azt gondoltam volna hogy Bertolucci nem tud újat mutatni(na jó azért ez nem igaz, mert hát benne soha nem csalódnék, tisztelem)de ez a mérhetetlen perverzió és a csodálatos történet annyira megfogott és hatással volt rám, hogy néha már a film szerint élek...csodálatos annyira vonz a világa...
ez az ikres dolog nagyon bejött a harmadik személy is végülis így alakul ki maga a film és a róluk szóló történet...a féltékenység,elszakadás,összetartozás...fantasztikusan csodálatosan nagyszerû...mint a Milloi Vénusz...persze megvan a gyönyörû képi világa a filmnek ahogy Bertolucci teszi azzá...
Válasz
9/10
filmbolond 2008 okt. 26. - 21:33:17 9/10 Előzmény igaz
(123/201)
Nocsak!;-))
Válasz
igaz 2008 okt. 26. - 20:59:11
(122/201)
Nekem is tetszett a film, de csak egyszer láttam moziban, négy évvel ezelõtt, és úgy rémlik, Eva Green mellei nem tökéletesek, de ezt még ellenõrizni fogom.
Válasz