Köszi, hogy ezt leírtad. Nem olvastam, Szabó Magdától csak a Zeusz küszöbén-t ismerem. De azért lehet, hogy még sort kerítek rá :)

Húha... nehéz ítéletet alkotni. Kábé: "kicsi, savanyú, sárga, de a miénk..." Szóval minden hibája ellenére is szerethetõ, kell ez. A hibáiról, elrontott giccsességérõl már annyit írtak a kritikusok, hogy én nem keresek többet benne.
Inkább azt írom le, amit nekem adott a film. Két dolgot: egyrészt a múltidézést. Egy olyan elmúlt világot, amit a történelemkönyvek elfelejtenek. Hogy a múlt nem csak a politikai döntésekrõl, háborúkról, szabadságharcokról és nagyemberekrõl szólt, hanem "az utca emberérõl". Hogy valójában a hétköznapok a múlt, mert ezt élték meg az elõdeink, és mi ebbe születtünk bele. A konyhakredenc íve, a giccses kiskutya, a sült hús és a szoba hûvöse, a szálló por szaga és a keményített blúz, a mosóüst fakanala, a zöldségesbódé és a postás egyenruha pont ugyanannyira fontos része a múltnak, mint egy Kádár-beszéd és az MSZMP ikszedik kongresszusa.
Én nem éltem a hatvanas években Budán, de elhiszem Szabó Istvánnak, hogy õ ilyennek élte meg; és hogy számára így nézett ki egy szocializmusba átmentett polgári miliõ. Nem mondom, hogy nem lehetett volna még jobbra, hitelesebbre megcsinálni; de akkor is, maga a korhangulat, a látható, érzéki részletek fontosak voltak.

Ugyanakkor ehhez kapcsolódik a másik, ami számomra felmerült a film kapcsán: úgy gondolom, hogy ez személyesen Szabó István átirata, valamiképp a saját múltját tette hozzá a regényhez. Mert nem vagyok benne biztos, hogy ez a lakás valóban egy református értelmiségi házaspár lakása volt. Nem vagyok benne biztos, hogy Szabó Magda alakja a regényben is ilyen (sajnos nem olvastam). De nekem az egész miliõ inkább tûnt zsidó nagypolgárinak, azt pedig Szabó István nagyon jól ismeri. Az írónõ külseje, viselkedése inkább polgári, mint értelmiségi benyomást keltett. (Persze a valóságot nem ismerem, tehát lehet, hogy az egész így volt reális). De ez a nagydarab, molett hölgy, vastag bundában, tûsarkúban, feltûnõ fülbevalóval, és végig inkább lenézõ, mint vallásos szeretetet keresõ hozzáállásával egyáltalán nem tûnt olyan "gyerekesnek", hogy bármiféle bejárónõnek eszébe juthasson róla a "lyány" megnevezés. Inkább csak a "naccsága". Ezért ez a film számomra Szabó István személyes múltidézése is volt. Õ így látta a "prolik" és a "jómódúak" viszonyát, ami még a szocializmusban is megõrzött valamiféle patriarchális ízt. És ezzel semmi baj sincs, teljesen rendben van.
Mint ahogyan az is, hogy éppen ezért gondolom azt, hogy Szabó István személyesen érezte kötelességének, hogy kifejezze TISZTELETÉT az ilyen elesett és egyszerû, sanyarú sorsú ÖREG asszonyok felé. És ez is teljesen rendben van, nagyon is szép gesztus, sõt igenis megható, és ez szerintem minden esztétikai szempontot felülír a filmmel kapcsolatban. Ha nem is sikerült elég ütõsre, akkor is nyilvánvaló TISZTELGÉS, köszönet (mint ahogyan az Szabó Magda regénye is). Mivel Szabó Magdának ez volt az alapvetõ célja a regénnyel (utólagos hálaadás, köszönet és gyónás) - ez a szándék szerintem a filmben is maximálisan átjött.
Sõt, az is lehet, hogy a film talán DIREKT lett giccses - mivel azoknak készült, akik ezt a nyelvet értik és ismerik (a szegény, tanulatlan, dolgos asszonyoknak).

Ha belegondolok, hogy a magyar film "nagy öregjei" (Makk Károly, Jancsó Miklós) mit hoztak össze az utóbbi években, akkor még inkább kitûnik Szabó István nagysága. Hogy egy idõs ember egy (talán utolsó) filmjében megpróbálja a tiszteletét és köszönetét kifejezni azoknak a "névtelen senkiknek", a "láthatatlan embereknek", akik nélkül "a látható életmû nem jöhetett volna létre" - ez szerintem nagyon-nagyon értékelendõ és szép dolog.
Pláne, hogy ezt egy nõvel teszi. Pláne, hogy öregasszonnyal.

Az egész, így összességében nagyon is tiszteletreméltó, és jó, hogy létrejött (még ha nem is lett remekmû).

A moziban a film után senkinek nem akaródzott felállni és elmenni. Mindenkire hatott a film és ez a lényeg.

Nekem egy vers jutott eszembe róla: http://vers-versek.hu/juhasz-gyula/a-munka/
Másnak inkább ez: http://www.birtalan.hu/balazs/olvasokonyv/babits_oszestavaszkozott.htm